idezojelek

Gyilkosság Moszkvában…

Ötven év alatt másfél millió civil vesztette életét Amerikában valamilyen lőfegyver által.

Cikk kép: undefined
2022. 12. 05. 8:30

Na, nem abban a Moszkvában, ahonnan Oroszországot irányítják, mert ott viszonylagos rend uralkodik. És természetesen nem is Alekszandr Dugin lányának aljas kivégzésére célzok cikkem címében, amit vélhetően az ukrán titkos­szolgálat követett el. Moszkva említésével az Idaho állambeli Moszkva (angolul Moscow) nevű, huszonötezres lélekszámú településre utalok, ahol egy ámokfutó november 13-án négy egyetemistát végzett ki brutálisan. Sajnálatosan mindez nem egetverő hír az USA-ban, hiszen bármikor, amikor a Spectrum szolgáltató 37-es csatornájára kattintok (Fox News) itt, Floridában, breaking news-ként szinte azonnal hallani egy újabb tömeglövöldözés vagy szörnyű gyilkosság részleteiről. Ugyanezt halljuk persze bármely más csatornán is.

Mi az oka annak, hogy a szabadság egyetemes példaképének tartott Amerikai Egyesült Államok idáig jutott? Mert mindez bizony már nem a szabadság eszményét tárja elénk, hiszen annak a közbiztonság alapvető cölöpe kellene hogy legyen, hanem annak ellenkezőjét − egy orosz ruletthez hasonlító helyzetet. Nem kevesebb, mint az amerikai­ak mindennapi élete van veszélyben. Ilyen szempontból tehát nem Oroszország, hanem az USA terrorista állam, hiszen saját állampolgárait sem tudja megvédeni, noha errefelé deklarált háború nincsen.

Visszatérve a címben foglalt tragikus eseményre: alig pár napja, Moszkva városában, Idahóban egy ámokfutó négy egyetemistát szúrt le hajnali három és négy óra között, amíg azok aludtak. Egyelőre keresik az elkövetőt. Ez most „csak” egy késelés volt, de az közismert tény, hogy az Egyesült Államokban naponta halnak meg civilek valamilyen lőfegyver által. Miért ennyire fogékony Amerika a bűnözésre és miért van a világon a legtöbb lőfegyver ebben az országban?

Ismerjük a sablonválaszt: mert az amerikai alkotmány második kiegészítő passzusa (second amendment) ezt lehetővé teszi. És a fegyverlobbi kedvenc érvelése továbbra is abban merül ki, hogy nem lőfegyverek gyilkolnak, hanem bűnözők, akik elsütik a lőfegyvereket. Nyakatekert érvelés, amire válaszul csak annyit dünnyöghet az észszerűen gondolkodó konzervatív ember: na, persze.

Egy svájci kutatóintézet (Small Arms Survey) felmérte, hogy a világon messze az USA-ban van a legtöbb lőfegyver magánkézben, számszerűsítve mintegy 390 millió, ami több, mint az ország teljes lakossága. A második helyen Jemen áll, a harmadik-negyedik helyen pedig holtversenyben (milyen ide illő kifejezés) Szerbia és Montenegró, aminek ténye engem kissé meglepett. És itt jön a feketeleves: 1968 és 2017 között összesen másfél millió civil halt meg az Egyesült Államokban valamilyen lőfegyvertől. Ez a masszív szám az összes, háborúban elesett amerikai katona számán is túltesz az amerikai függetlenségi háború kezdetétől (1775) számítva egészen napjainkig. „Kell még valamit mondanom, Ildikó?”

Én megértem, hogy a szabadság egyik alapeszméjének tekintik az Egyesült Államok országalapítói az önvédelemhez való jogot, de ma már nem 1775-öt írunk. Ma már nincs aranyláz, nincs vadnyugat és nincsenek milíciák, amelyek foggal-körömmel védik területüket vagy vagyonukat. Szóval csak halkan kérdezem, hogy nem kellene már haladni a korral egy kicsit?

Teljes anarchiát szeretnének az amerikai­ak? Mondjuk én nem bánom, mert amennyiben a liberális woke agresszorok túltolják azt a bizonyos biciklit és polgárháborús helyzet áll elő, akkor a lakosság legalább meg tudja védeni magát a liberális maffiával szemben is. Majd kölcsönkérem egyik floridai ismerősöm Magnum 38-asát, akinek mellesleg AK 47-ese és Kalasnyikovja is van a leltárában. De itt a szomszédomban is van egy nagyon kedves idősebb hölgyismerősöm, akinek szintén van pisztolya, amit a konyhaszekrényé­ben tart. És lepuffantunk mindenkit, aki a házunk közelébe merészkedik.

Lakosságarányosan egyébként Venezuela áll az első helyen, ahol a legtöbb civil veszti életét lőfegyver által. Tavaly harminchét haláleset volt ott százezer lakosra vetítve. Ebben a tekintetben a közép- és dél-amerikai országok vannak az élen: El Salvador, Guatemala, Kolumbia, Brazília, Puerto Rico, Honduras stb. Amire érdemes felfigyelni, hogy sem Oroszország, sem a kelet-európai országok nincsenek a lista veszélyzónás első felében, ahol a fegyverrel elkövetett gyilkosságok nagy számban fordulnak elő.

Az Egyesült Államok „csak” huszonkettedik helyen áll lakosságarányosan ezen a listán. Ukrajna a nyolcvannegyedik helyen van 2,31 lőfegyveres gyilkossággal, habár Kelet-Európát tekintve vezet ezzel a statisztikával. Oroszország csak a százharmadik helyen található 1,71 lőfegyver általi halálesettel (százezer lakosra vetítve). Hazánk kiváló helyen áll, a százhetvenhatodik ország világszerte ebben a kategóriában, mindössze 0,56 lőfegyver által okozott halálesettel százezer lakosonként. A világ legbiztonságosabb országai e tekintetben pedig a távol-keleti országok: Japán, Szingapúr, Kína és Dél-Korea, mindegyikük rendkívül alacsony, 0,08 halálesettel. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ezekben az országokban szinte nincs fegyveres bűnözés. Nyilván azért, mert nem is lehet lőfegyvert magánkézben tartani. De ennek alapján akkor hogyan lehet azt mondani, hogy nincs összefüggés a lőfegyvertartás engedékeny szabályozása és a halálesetek száma között?

Márpedig ezek a számok sokatmondóak jelentésüket tekintve. Ahol liberális fegyvertartási szabályok vannak, ott nagyarányú a fegyveres bűnözés. Ahol pedig szigorú fegyvertartási szabályok vannak életben, vagy netán tiltják a fegyvertartást, ott alacsony vagy szinte elhanyagolható az ilyen típusú bűnözés. Persze egyéb kézi fegyverrel (késsel, baltával, furkósbottal stb.) azokban az országokban is képesek ölni az emberek, de ami a tömeggyilkosságokat illeti, azokat azért nehéz középkori eszközökkel elkövetni.

Összefoglalva tehát minél fejlettebb fegyvereket adunk a lakosság kezébe, annál nagyobb az esélye, hogy használni is fogják azokat alkalomadtán. Nemritkán egymás ellen. Nem mindig a katonai konfliktusok ritkítják tehát a civil lakosságot legintenzívebben a számarányokat tekintve. A hétköznapi gyilkosságokhoz ugyanis még háború sem szükséges.

Ahogy az orosz–ukrán háborúban is tapasztalhattuk, minél több és minél fejlettebb fegyvert küldenek a fegyverkufárok a frontra, annál nagyobbak a veszteségek. Ugyanez vonatkozik a békeidőkre is. Minél több lőfegyverrel árasztják el a fegyvergyártó cégek egyes országok lakosságát, annál nagyobb a lőfegyveres bűnözés. De mint említettem, ha polgárháborúra kerülne sor Amerikában, magam sem leszek rest megvédeni magam. Köszönet tehát az amerikai alkotmány második kiegészítő passzusának!

Míg az orosz–ukrán háborúban előbb-utóbb remélhetőleg rendeződnek a dolgok, és a pusztítás is alábbhagy majd, ez a nyugati civilizáció hátországaiban (USA, Venezuela, Brazília, Kanada) aligha fog egyhamar megoldódni. Az ember ugyanis imigyen lett megalkotva: a barlangban még csak furkósbottal ölt, de ahogy egyre fejlettebb eszközöket kaparintott kézhez, egyre jobban belelendült a gyilkolás műfajába. Ami az Egyesült Államokban folyik a mindennapi lövöldözéseket illetően, az a nyugati civilizáció szégyene!

Ennek ellenére az Európai Unió vezetői egy szót sem ejtenek kereskedelmi szankciókról vagy forrásmegvonásokról az Egyesült Államok ellen, hogy ezt az anarchikus állapotot kívülről orvosolni próbálják. Miközben a demokrácia mintaképeként feltüntetett országban mintegy ötvenezer ember halt meg lőfegyver által 2021-ben. Mindez, úgy tűnik, belefér a nyugati civilizáció sokat hangoztatott „jogállami” keretei közé. Hajrá, Biden úr, Kamala asszony és európai vezetők! Éljen az erőszakos bűnözés! Világ lőfegyverkufárjai, egyesüljetek!

A szerző volt amerikai köztisztviselő, publicista

Borítókép: illusztráció (Fotó: Unsplash)

Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

A történelem főutcáján

Gajdics Ottó avatarja
Gajdics Ottó

Mindannyian békét akarunk

Szőcs László avatarja
Szőcs László

A háború jó üzlet, csak nem nekünk

Sitkei Levente avatarja
Sitkei Levente

A kihívás

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.