Nagy Márton: Márciustól drasztikusan csökkenhetnek az élelmiszerárak

Az egyik legnehezebb év 2022 volt a rendszerváltás óta, de jól alkalmazkodtak a magyarok, ezért a most látható pályán haladva akár kellemes meglepetések is érhetnek bennünket – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.

Magyar Nemzet
Forrás: Mandiner, MTI2023. 01. 26. 14:56
NAGY Márton
Budapest, 2022. november 30. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszédet mond a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) konferenciáján a Corinthia Budapest szállodában 2022. november 30-án. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

 A Mandinernek adott interjújában a nehézségek között említette az ország éves energiaimportját, amely tavaly a GDP-arányában tíz százalékra ugrott az előző évi négy százalékról az emelkedő energiaárak miatt, és tízmilliárd eurós kiadást jelentett.

Magyarország 1,5 százalékos GDP-bővüléssel elkerülheti idén a recessziót, az infláció pedig az év végére ismét egy számjegyű lehet; 2024-ben már egyensúlyi pályán „kilőhet a magyar gazdaság”, a növekedés elérheti a négy százalékot – nyilatkozta.

Elmondta, hogy az idei növekedést a GDP négy százalékát kitevő, 3000 milliárd forint értékű kamattámogatott hitelek segíthetik, mint a Széchenyi-hitelkártyaprogram, valamint a múlt héten bejelentett Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram. A GDP felhasználási oldalán az export és a beruházás, a termelési oldalon az ipar, a turizmus és a mezőgazdaság teljesíthet jól, míg idén a lakossági fogyasztás húzhatja vissza a növekedést.

Az élelmiszerárak február–március környékén tetőznek majd, az üzemanyagárstop kivezetése 0,5 százalékponttal, 25 százalék fölé tolhatja a január inflációt, 

onnan drasztikusan csökkenhet, és az év végére már ismét egy számjegyű lehet az fogyasztói árak éves növekedési üteme.

A fogyasztói árindex emelkedése mögött döntően külső tényezők, mint az energiaárak emelkedése játszott szerepet, a hazai okok között a forintárfolyamot, a jövedéki és népegészségügyi adó emelését, valamint a bérnövekedést említette.

Amennyiben gyorsan apad az infláció áprilisig, akkor minden esély megvan az élelmiszerárstop kivezetésére

– mondta nagy Márton. 

Bár az MNB számításai szerint száz százalékban hárították át veszteségeiket a kiskereskedők, Nagy Márton úgy véli, az üzletek legfeljebb 60-70 százalékban tudják áthárítani a kieső profitot. 

A tárcavezető, aki korábban a jegybank alelnöki posztját töltötte be, a monetáris politika várható alakulásáról elmondta, hogy a jelenlegi effektív kamatszint (egynapos betéti kamat) 18 százalékával az egyik legmagasabb a világon, és csak olyan országok előzik meg Magyarországot, mint a háborúban álló Ukrajna, illetve Ghána, Szudán, Venezuela, Argentína és Zimbabwe. 

Az év végére valóban egy számjegyűre csökken az infláció

 – hangsúlyozta. 

Megjegyezte, hogy az energiaárak mérséklődése, a dollár gyengülése javította a feltörekvő országok finanszírozása feltételeit, és a januári devizakötvény-kibocsátás is igazolja, hogy az ország kockázati megítélése javult, amit tovább erősít, hogy rekordszintre, 42 milliárd euróra emelkedett a jegybank devizatartalékja január végére, és mindhárom hitelminősítő befektetési kategóriában tartotta az országot.

A Vodafone-ügyletről azt mondta, nemzeti érdek, hogy a kormány egy olyan stratégiai ágazatban, mint a távközlés is megvesse a lábát. A tranzakció értéke 600 milliárd forint volt, amelyet hitelből finanszíroztak.

Az euró bevezetésével kapcsolatban megjegyezte, egy felzárkózásban lévő ország nem adhatja fel az önálló monetáris politikát vagy a bankunióra gondolva az önálló pénzügyi felügyeletet. A témára véleménye szerint akkor érdemes visszatérni, ha az egy főre eső GDP vásárlóerő-paritáson eléri az európai átlag 90 százalékát. Magyarország tavaly elérte a 79 százalékos szintet, és ezzel Görögországot és Portugáliát is megelőzte.

A miniszter egyébként nemrég egyeztetett a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségével, ahol azt mondta, hogy megállapítást nyert, hogy a magyar gazdaság versenyképessége szempontjából a gyógyszeripar – amely közel 30 ezer főt foglalkoztat és éves árbevétele mintegy ezermilliárd forint – kiemelt ágazatnak minősül, különös tekintettel az exportképességre, a magas hozzáadott értékre, valamint az innovációs teljesítményre.

A szaktárca tájékoztatása szerint a felek egyetértettek abban, hogy szükséges az ágazat versenyképességét szolgáló célzott intézkedések elfogadása. Nagy Márton tájékoztatta a szövetséget, hogy folyamatban van a gyógyszeripar versenyképességét javító intézkedéscsomag kidolgozása, amelyben a szövetség által jelzett szakmai javaslatok is helyet fognak kapni.

Borítókép: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszédet mond (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.