A négyéves, aki felfedezte a negatív számokat

Ha a marslakók Erdős Pál életében léptek volna kapcsolatba a Földdel, Erdősnek minden esélye meg lett volna arra, hogy őt nevezzék ki a bolygónkat képviselő nagykövetté.

2023. 03. 26. 8:00
Luczak, Tomasz
Budapest, 2013. július 5. Tomasz Luczak lengyel matematikus elõadást tart az Erdõs Pál matematikus születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett emlékkonferencia zárónapján a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) épületében 2013. július 5-én. MTI Fotó: Illyés Tibor Fotó: Illyés Tibor
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ha a marslakók Erdős Pál életében léptek volna kapcsolatba a Földdel, Erdősnek minden esélye meg lett volna arra, hogy őt nevezzék ki a bolygónkat képviselő nagykövetté. A Földön kívüli lények minden bizonnyal nagyra értékelték volna nem evilági intelligenciáját. Erdős Pál folyékonyan és szellemesen beszélte a világegyetem nyelvét, a számelméletet. 

Luczak, Tomasz
Erdős Pál arcképe a matematikus születésének 100. évfordulójára rendezett emlékkonferencia zárónapján a Magyar Tudományos Akadémia épületében 2013. július 5-én Fotó: MTI/Illyés Tibor

Az sem mellékes, hogy Erdős sosem tévesztette szem elől az élet buktatóit. Nem volt felesége, nem voltak gyermekei, nem volt háza, hitelkártyája, állása, még tartalék lábbelije sem, valójában az égvilágon semmije sem volt egy kézitáskán kívül, amelyben néhány ruhadarab és jegyzetfüzet fért el. Az ételt illetően sem volt válogatós, ha feketekávéban nem szenvedett hiányt. 

A matematikus olyan gépezet, amely a kávét elméletekké alakítja át

– mondogatta. Erdős mindenestül a matematika szolgálatának szentelte életét.  

A matematika sokak számára a legijesztőbb tudomány. A némi műveltséggel bíró emberek többsége nyomon tudja követni az ősrobbanás vagy valamilyen genetikai probléma magyarázatát, de a matematikai érdeklődése a bankszámlakivonatában való eligazodásra korlátozódik. A matematikusok viszont az emberi szellem legtisztább alkotásának tekintik a matematikát, s közülük sokan Erdős Pálban tisztelték e tudomány legkiválóbb művelőjét századunkban.  

Amikor Erdős megérkezett egy városba, ahol rendszerint előadást is tartott, felhívta valamelyik matematikus kollégáját, s bejelentette: 

Az agyam itt van a városban.

Azt hihetnénk, hogy hívatlan vendégnek minősült, amikor így betoppant valahova, de erről szó sincs, a vendéglátói közkincsnek tekintették az agyát, s kollektív kötelességüknek érezték a róla való gondoskodást. Elszállásolták, gondoskodtak az étkeztetéséről, sőt, még a szennyesének kimosatásáról is. Erdős Pálban a bolygó zsidó reinkarnálódott. Hazája, Magyarország jórészt diktátorok alatt nyögött élete során. A németek számos családtagját meggyilkolták a hitlerizmus idején. Maga Erdős számokból, gráfokból és logikából felépített briliáns szellemi alkotásokkal viszonozta a hétköznapi szükségleteinek kielégítéséről gondoskodó barátainak szívességét.  

Spy's arrested.
Erdős Pál (balra) mint letartóztatott kémgyanús személy az Egyesült Államokban, 1941. Fotó: Getty Images/New York Daily News Archive/NY Daily News

[…] Erdős Pál szülei is matematikusok voltak, úgyhogy feltehetőleg elragadtatással fogadták, amikor fiuk négyéves korában kijelentette: felfedezte a negatív számokat. A 20. életévéhez közeledve a prímszámokat illetően tett felfedezéseket. A prímszámok csak önmagukkal és eggyel oszthatók. Prímszám például az 1913, Erdős születési éve, s a 83 – ennyi idős volt, amikor szívrohamban elhunyt Varsóban, ahol matematikai kongresszuson vett részt. Erdős elegánsabb megközelítést alkalmazva segített új formába önteni a prímszámok egyik matematikus által korábban már kidolgozott elméletét. Ezt a fegyvertényt akkoriban a Panama-csatorna létrehozásának jelentőségével vetették össze, amellyel feleslegessé vált Dél-Amerika megkerülése.  

Az ilyesmi elegánsnak elegáns, de képvisel-e valamilyen gyakorlati értéket az Erdős Pál nevéhez fűződő ezer vagy még több tanulmány? Ő maga nem törekedett gyakorlati hasznosításra. Úgy nyilatkozott, hogy elég, ha egy bizonyítás „igen szép”. Bármennyire elvont tudomány a matematika, valamilyen úton-módon mégis felbukkan mindenütt, ahol hasznosítani lehet. A kombinatorikát, a matematika Erdős által feltárt egyik ágát például fel lehet használni annak kiszámítására, hogy mennyi csempe szükséges a szabálytalan terek burkolásához. Gráfelméleti munkáit pedig a kommunikációs hálózatok megtervezésekor hasznosítják. 

Erdős a maga rendkívüli bal agyféltekéjét nem restellte számos ifjú pályakezdő matematikus szolgálatába állítani. Az ígéretes matematikus palánták helyét a matematikában kis mennyiségek jellemzésére szolgáló görög betűvel, az epszilonnal jelölte ki, az epszilonok viszont Pali bácsinak szólíthatták. Erdős problémákat vetett fel a számukra, s pár száz dollárral jutalmazta őket, ha előálltak a megoldással. Ily módon osztogatta szét az előadásokból és tudományos kitüntetésekből származó szerény jövedelmét (többek között az izraeli alapítású Wolf díjjal tüntették ki, amely olyan rangú kitüntetés a matematikában, mint a Nobel-díj más tudományterületeken). Egyik kollégája méhecskéhez hasonlította Erdős Pált, aki fáradhatatlanul járta a világot, s megtermékenyítette a matematika különféle területeit.

 […] A filozófiáért az életét teljesen lemeztelenítő Ludwig Wittgenstein (1889–1951) állítható Erdős Pállal párhuzamba, ha még egy olyan életsorsot akarunk felmutatni századunkban, amely ennyire az absztrakció szolgálatában állt. Csakhogy míg Wittgenstein egyfajta önkínzásként dobta el magától az örökölt családi vagyont, addig Erdős Pál többnyire azért osztogatta szét a pénzét, mert egyszerűen nem volt szüksége rá. „A magántulajdon nyűg” – mondogatta. Wittgensteint csaknem öngyilkosságba kergette a neurózisa, Erdős viszont egyszerűen úgy rendezte be az életét, hogy a lehető legtöbb boldogságot csikarja ki a matematikához fűződő magasztos szenvedélyéből.   

(Valóság, 1997/2. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár

Száztíz éve, 1913. március 26-án született Erdős Pál matematikus. 

Angol nyelvű portréfilm Erdős Pálról

 

Borítókép: Tomasz Luczak lengyel matematikus előadást tart az Erdős Pál matematikus születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett emlékkonferencia zárónapján a Magyar Tudományos Akadémia épületében 2013. július 5-én (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.