Jelentős kutatási eredményekről számolt be az Első kézből című videósorozat legújabb adásában Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet tiszteletbeli elnöke és főigazgatója. Még 2020-ban, miniszteri támogatásának köszönhetően kezdték feltárni harmadik magyar királyunk, Aba Sámuel nemzetségfői és királyi központjának maradványait Abasáron. Az archeogenetikai kutatások mára célegyenesbe kerültek, a felbecsülhetetlen értékű tárgyi emlékek mellett számos fontos részlet is napvilágra került a magyarság eredetével kapcsolatban.
Fotó: Facebook/Kásler Miklós
A nagy magyar családok genetikai nyomainak felkutatásával ki lehet alakítani egy olyan génkönyvtárat, amely jellemezheti az Árpáddal együtt bejövő – vagy visszatérő – vezető réteg etnikai származását
– mondta az abasári feltárás nyomán a Magyarságkutató Intézet főigazgatója.
Mint mondta, Aba Sámuel királyi székhelyét, a székesegyházat, a kolostort sőt, egy körtemplom alapjait is sikerült föltárni, ami a keresztény kultúrára nézve fontos adatokat biztosít a kutatók számára. Hozzátette:
„Bár Aba Sámuel csontvázát eddig nem sikerült megtalálni, férfi leszármazottainak jelentős részét viszont igen. Bebizonyosodott, hogy ők nem rokonok az Árpád-házzal, ugyanakkor a DNS-struktúra meghatározásával, a nagy magyar családok genetikai nyomainak felkutatásával ki lehet alakítani egy olyan génkönyvtárat, amely jellemezheti az Árpáddal együtt bejövő – vagy visszatérő – vezető réteg etnikai származását.”
A professzor kitért arra, hogy a kádári korszakban tudatosan rombolták a történelmi helyszíneket és leleteket, a királyi székhely maradványaira építettek családi házat és kultúrotthont, amivel végképp lehetetlenné tették a helyszín pontosabb megismerését. Kásler Miklós szerint ezért is nagy siker az abasári feltárás, amelynek eredményei hozzájárulnak a magyarság hiteles eredetének megismeréséhez.
A főigazgató az interjúban beszámolt arról is, hogy látogatást tett az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán-Magyar Oktatási-Tudományos Intézetében, ahol a Magyar Filológiai Tanszék hatvanéves fennállását ünneplő rendezvény fővédnökének kérték fel.
Kásler Miklós hozzátette: „az ember identitásának, de egy nép identitásának is a legalapvetőbb kritériuma a nyelv, mert a nyelven keresztül tudja kifejezni gondolatait, érzéseit. Rendkívül felemelő érzés volt elmenni Ungvárra – különösen a jelenlegi háborús időkben –, és látni azt, hogy az 1963-as évfolyam tanára, aki még él hála Istennek, a tanítványaival és a tanítványai gyermekeivel megjelent, és megemlékeztek erről a szép, kerek évfordulóról” – mondta a főigazgató.
Az első kézből legfrissebb adásában Kásler Mikós beszél a feltárásról.
Borítókép: Aba Sámuel ábrázolása a Thuróczi-krónikában (Forrás: Wikimedia)
