A tudósok sem értik, egyre hosszabbak a napok a Földön

A napok hosszabbodása, azaz a Föld mozgásának lassulása nem feltétlen az idő mérésére van hatással, hisz apró eltérésről van szó, annál jelentősebb viszont az olyan, életünket irányító technológiákat tekintve, mint például a GPS. A jelenség azért is nagyon furcsa, mert az elmúlt néhány évtizedben a Föld forgása a tengelye körül – ami meghatározza egy nap hosszát – pont, hogy felgyorsult.

Ez a korábban megfigyelt tendencia rövidebbé tette napjainkat, azonban 2020 óta ez a folyamatos gyorsulás furcsa módon lassulásra váltott – írja a phys.org. A napok tehát egyre hosszabbak, és az ok egyelőre rejtély. Míg az óráink azt mutatják, hogy egy nap pontosan 24 órából áll, az a tényleges idő, amely alatt a Föld egyetlen forgást végez, nagyon kis mértékben változik. Egy nap nagyon ritkán áll pontosan 86 400 másodpercből.

A forgási sebességet több dolog képes befolyásolni: időjárási események, földrengések, óceáni áramlatok, csillagászati kölcsönhatások. Az okokat illetően a kutatók mégis csak találgatnak. Lehetségesnek tartják, hogy a La Niña óceáni-légköri jelenség okozta ezt a hatást, de ilyen időjárási eseményekre már korábban is volt példa. A jégtakarók olvadása is közrejátszhatott, bár azok olvadási üteme sem változott meg hirtelen. A forgási sebesség változása a Chandler-imbolygás nevű jelenséghez is kapcsolódhat, amely szerint a Föld forgástengelye 435 napos ciklusokban elmozdul. Egy másik vélekedés szerint különösebb változás nem történt a Földön vagy akörül. A hosszú távú árapály-hatások párhuzamosan működnek más időszakos folyamatokkal, amelyek ily módon csak egy átmeneti változást idéztek elő.