Nógrádban csak a legindokoltabb esetben lövik ki a lakott területeken kóborló vadakat

A nagy felháborodást keltő budapesti esettel kapcsolatban az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) közleményét adott ki, amelyben kifejtették: az elmúlt években egyre élesebb problémaként jelentkezik a vadászható fajok – jellemzően vaddisznó, róka, de mellette a nyest, őz, esetenként szarvas – megjelenése a települések belterületén. A tájékoztatás már az elején kiemeli, hogy a lakott terület nem része a vadászterületnek, nem tartozik a Vadgazdálkodási törvény hatálya alá, így itt nem folytatható vadászat. Ennek értelmében a vad belterületi elejtése nem minősül vadászatnak, ugyanakkor a vadászok – habár nem kötelezettségük – segédkeznek a probléma tüneti kezelésében a jogszabályok adta keretek között.

Szűkebb hazánkat a legerdősültebb megyeként tartják számon, Salgótarjánt és a legtöbb települést szó szerint körülölelik a fás társulások. A festői környezetnek azonban akad „árnyoldala” is, így például az, hogy az ember-vad konfliktus gyakori jelenségnek számít megyénkben.

Ezzel, illetve a fővárosban történtekkel kapcsolatban Szabó László, a Nógrád Megyei Vadász Szövetség elnöke, az OMVK Nógrád Megyei Területi Szervezetének titkára szintén azonnal kiemelte: a lakott területen történő vadkilövés semmilyen formában nem tekinthető vadászatnak.

– Az ominózus Pest megyei esetet felületesen ismerem, tudomásom szerint egy állatorvos lőtt rá a kocára és a malacokra. A cél nem a vad elejtése, hanem az afrikai sertéspestis (ASP) miatti belterületi vaddisznógyérítés volt. Ezzel kapcsolatban tudni kell, hogy az ASP jelenleg is jelen van hazánkban, így az annak megfékezésére irányuló mentesítési terv előírásai is érvényben vannak. A kényszerintézkedés, így például a kilövés ezeknek megfelelően történik, azonban ezt a tevékenységet nem lehet összemosni a vadászattal – hangsúlyozta Szabó László, akit ezután a megyei helyzetről kérdeztünk.

A szakember rámutatott, hogy szűkebb hazánkban is gyakori a vad jelenléte a lakott területeken, így például Salgótarjánban már többször kérték a helyi vadászok segítségét az erdőlakók oda való visszalaköltöztetése céljából.

– Az önkormányzatok kérnek segítséget a leggyakrabban a belterületen kóborló vad eltávolítása miatt. Napjainkban a nagyvadakon túl például borzok és a rókák befogását és szabadon engedését kérik többször a vadászoktól. Hangsúlyoznom kell, hogy a vadászok mindent megtesznek azért, hogy az állat sértetlenül megússza a „beavatkozást”. Salgótarján közelében előfordult már, hogy egy vad egy hintazsinóron akadt fenn. Sikerült egy olyan állatorvost értesítenünk, aki rendelkezett kábítólövedék és fúvócső használatához szükséges engedéllyel, majd ezen eszközök segítségével elbódította az állatot, amelyet ezután kiszabadítottunk és szabadon engedtünk. Minden esetben az ehhez hasonló megoldást részesítjük előnyben, hiszen a vadászatra jogosultaknak egyáltalán nem célja, hogy a lakott területen feltűnő vadat leölje. Ebből semmilyen előnyük nem származik, sőt! – húzta alá a megyei vadászszövetség elnöke, aki azt is kiemelte: a kilövés csak a legvégső soron, nyomós indok esetén jöhet számításba. Ilyen például, ha a vad súlyosan megsérült, vagy a többszöri elszállítás és szabadon engedés után is folyamatosan visszatér az épített környezetbe, kárt okozva ezzel a lakóknak. Ez utóbbi eshetőséget a rendelet szigorúan rögzíti, amely szerint e tevékenység célja kizárólag a károk és a veszély megelőzése, illetve elhárítása a lakosság érdekében. Ugyanakkor ez sem vadászat, az ilyen beavatkozások csak rendőrségi engedéllyel hajthatók végre.

– Megyénkben átlagosan évente néhány ilyen felhatalmazó dokumentumot kell igényelnünk. Hátráltató tényező, hogy lényegében ez egy olyan kényszerintézkedés, amelynek alapjai jelenleg még nincsenek törvénybe foglalva. Úgy gondolom, hogy ez a hiányosság mielőbbi pótlásra szorul, hiszen az eddigi tapasztalatok alapján a probléma egyre gyakoribb megjelenésére lehet számítani. A jogszabályban tisztázni kell majd a kilőtt vad tulajdonjogát. Emellett érdemes lenne azt is törvénybe foglalni, hogy a lakott területeken csak arra speciálisan kiképzett szakember vehesse célkeresztbe a vadat. Egy lakóövezetben leadott lövés roppantul kockázatos és hatalmas felelősséget jelent – fejtette ki Szabó László.

A szakember arra is kitért, hogy vannak olyan eszközök, amelyek használatát tiltja a vadászati törvény, ellenben a lakott területen biztonságosabbá tehetnék a vadkilövést. Ezek közé tartozik például a hőkamera céltávcső, vagy a hangtompító. Ez utóbbi azért is hasznos lenne, hogy a lakosságot ne zavarja a fentiekben leírt kényszerintézkedés végrehajtása, amelynek időpontja akár az esti órákra is eshet a vad mozgásának függvényében.

A megyei vadászszövetség elnöke összegzésként elmondta: a belterületen időző vadak jelenléte szűkebb hazánkban is feszültséget generál, de a vadászok a lehetőségekhez mérten mindent megtesznek azért, hogy elsimítsák a konfliktusokat, vagy lehetőség szerint megelőzzék azokat.

Ellenőrizheti a rendőrség az engedélyben foglaltak betartását

A témával kapcsolatban portálunk megkereste a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányságot is. Tamás-Kovács Andrea rendőr őrnagy, a megyei rendőr-főkapitányság sajtóreferense kifejtette: lakott területen a kárt okozó vad elejtéséhez a területileg illetékes rendőrkapitányság engedélye szükséges.

– A fent nevezett engedélyt az érintett vadásztársaság bejelentése, vagy állampolgári jelzés alapján a helyi jegyzőnek, vagy a körjegyzőnek kell igényelnie a rendőrkapitányságnál. A rendőrség ellenőrizheti a kárt okozó vad elejtésére kiadott engedélyben foglaltak betartását és végrehajtását. A lakosság értesítése az érintett önkormányzat és a jegyző feladata – közölte Tamás-Kovács Andrea.

Hozzátette: az elmúlt egy évben nem nyújtottak be ilyen kérelmet a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság illetékességi területén.