2023.02.07. 14:00
A törökországi földrengés megrázta Nógrádot is
Rendkívüli, 7,8-es erősségű földrengés volt hétfőn Törökország és Szíria határán, az áldozatok száma mára átlépte az ötezret. Az érintett területen eddig 285 utórengést regisztráltak. A történéseket Nógrádból is aggódva figyelik, hiszen – bár szerencsére nem ilyen erősségben – viszonylag gyakoriak a földrengések térségünkben is: az elmúlt húsz évben tucatnyi volt.
Összedőlt lakóház romjai előtt sír egy asszony a dél-törökországi Hatay tartományban lévő Iskenderunban
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Erdem Sahin
Mint arról szinte azonnal beszámoltunk, több erős földrengés rázta meg Törökország dél- és északkeleti, valamint Szíria északi részét hétfőn, a legnagyobb rengés egyes mérések szerint a 7,8-as erősséget is elérte. Azóta 285 utórengést is regisztráltak, ami megnehezíti a mentést. Ma reggel arról is hírt adtunk, hogy Törökországban – Fuat Oktay török alelnök tájékoztatása szerint – a földrengések halálos áldozatainak száma 3419-re emelkedett, így a Szíriában meghalt legkevesebb 1602 emberrel együtt a földmozgás már egészen biztosan több mint 5000 életet oltott ki.
Az elmúlt 24 órában sok száz mentőcsapat, több ezer önkéntes indult el a világ minden részéről a katasztrófa sújtotta területre, aki pedig nem tud segíteni, az aggódva figyeli a törökországi eseményeket a híradásokban. Nógrádban is rengetegen tesznek így, hiszen a vármegyénk területén élők számára sem ismeretlen, hogy milyen rémisztő és milyen károkat képes okozni egy-egy földrengés. Szerencsére nem ilyen erővel és nem ilyen tragikus következményekkel járt, de térségünknek is kijutott az elmúlt évtizedekben a szeizmikus eseményekből, így sokaknak saját emlékeik vannak arról, hogy milyen érzés, amikor megmozdul a lábunk alatt a talaj, lengeni kezd a csillár vagy összekoccannak a poharak a szekrényben.
Robbanásnak hitték a rengést a megyehatáron
2020 decemberében írtunk arról, hogy a nógrádi megyehatár közvetlen közelében, Mátraballa térségében keltett riadalmat egy érezhető, a Richter-skála szerinti 2,4-es erősségű földmozgás.
– A férjem az udvaron a tepertőnek valót sütötte a segítőkkel, míg én a házban tettem-vettem. Félelmetes robbanást hallottam, így az első gondolatom az volt, hogy a gázpalack robbant fel. Kiszaladtam, de mindenkit épségben találtam. Beültem az autóba, és végiggurultam a falun, hogy megnézzem, hol történt tragédia. Az emberek kint álltak a házaik előtt és azt kérdezgették egymástól, hol és milyen tragédia történt – nyilatkozta akkor Pádárné Gyuricza Henriett, a község polgármestere.
Egy év alatt több földrengés is volt Nógrádban
2014. augusztus 3-án 3 óra 48 perckor a Richter-skála szerinti 3,2-es földrengést mértek Nógrádmarcal közelében. Erről az MTA Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriuma tájékoztatta az MTI-t. Mint az akkori híradások beszámoltak róla: a földmozgást a lakosság is érzékelte.
A Nógrád Megyei Hírlap másnap azt írta: „Kisebb épületsérüléseket Balassagyarmatról, Nógrádsipekről és Őrhalomról jelentettek, de a rengést érezték még Cserhátsurány, Ipolyszög, Ipolyvarbó, Lucfalva, Magyarnándor, Nagylóc, Patvarc és Vizslás településeken is. A környezetünkben nagyobbnak számító földmozgás előtt 3 óra 10 perckor volt egy kisebb, 2,3-as magnitúdójú földrengés is, szintén Nógrádmarcal mellett.”
Emlékeztettek, a nyugat-nógrádi térségben több földmozgást észleltek 2014-ben. Február 19-én Érsekvadkert közelében – négy kilométeres mélységben – egy 2,7-es magnitúdójú földrengés történt a január 19-i cserhátsurányi, 4,4 magnitúdójú(!) földmozgás utórengéseként. Ez utóbbi nyomán összességében százmilliósra tették a templomokban, iskolában, lakóházakban okozott kárt, amelynek felszámolása tavaszra már jórészt megtörtént.
A szeizmológiai obszervatórium megfigyelései szerint 2013-14-ben Szátok, Romhány, Érsekvadkert, Mohora és Iliny, továbbá Csitár, Hugyag és Varsány települések alatt történt kisebb-nagyobb földmozgás.
Az egész ország megérezte a cserhátsurányi rengést
Az előbb említett, 2014. január 19-i cserhátsurányi földrengést az ország 64 településén, köztük Budapesten is érezni lehetett. A Richter-skála szerinti 4,4-es erősségű földmozgás kisebb károkat okozott, a szakértők szerint a következő hónapokban utórengések jöhetnek.
Az MTI híre nyomán az origo arról írt akkoriban, hogy a hajnali 2 óra 34 perckor mért első földmozgás a Richter-féle skálán 4,4-es erejű volt, majd azt egy újabb, 3,4-es rengés követte 2 óra 48 perckor.
„A földrengéseket a lakosság érzékelte. Az első rengést követően az epicentrum közeléből károkról is érkezett bejelentés” – állt a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézet (MTA CSFK CGI) Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának közleményében.
Gráczer Zoltán szeizmológus elmondta, hogy az első rengést követően kisebb károkról kaptak hírt a lakosságtól Balassagyarmatról, Borsosberényből, Cserhátsurányból, Érsekvadkertről, Magyarnándorról, Tahitótfaluról és Vácról.
A Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletére a rengéseket követően 38 jelzés érkezett, de személyi sérülésről, épületkárról nem kaptak bejelentést. A földmozgást nekik 12 településről – Csitárról, Érsekvadkertről, Szátokról, Balassagyarmatról, Nógrádból, Szécsényfelfaluról, Ilinyből, Salgótarjánból, Nógrádmegyerből, Borsosberényből, Galgagutáról és Szentéről – jelezték lakosok.
Tíz, húsz éve is megremegtek a nógrádi épületek
Érdemes még kiemelni a 2013. június 5-én történt, érsekvadkerti, 4,2-es erősségű földmozgás. A rengés sekély, 5 kilométeres mélységben pattant ki 20 óra 45 perckor. Az epicentrum környékén a lakosság erősen érzékelte a jelenséget, a rengés következtében közel száz épület szenvedett kisebb sérülést. Ha még messzebb megyünk vissza az időben, újabb nógrádi földrengésekről számolhatunk be. 2007. november 18-án a Richter-skála szerinti 2,9-es erősségű földrengést észleltek Hollókő lakói, 2003. július 10-én pedig Rimócon volt 2,2-es erősségű rengés.