Emlékek

2023.02.07. 14:00

A törökországi földrengés megrázta Nógrádot is

Rendkívüli, 7,8-es erősségű földrengés volt hétfőn Törökország és Szíria határán, az áldozatok száma mára átlépte az ötezret. Az érintett területen eddig 285 utórengést regisztráltak. A történéseket Nógrádból is aggódva figyelik, hiszen – bár szerencsére nem ilyen erősségben – viszonylag gyakoriak a földrengések térségünkben is: az elmúlt húsz évben tucatnyi volt.

Nool

Összedőlt lakóház romjai előtt sír egy asszony a dél-törökországi Hatay tartományban lévő Iskenderunban

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Erdem Sahin

Mint arról szinte azonnal beszámoltunk, több erős földrengés rázta meg Törökország dél- és északkeleti, valamint Szíria északi részét hétfőn, a legnagyobb rengés egyes mérések szerint a 7,8-as erősséget is elérte. Azóta 285 utórengést is regisztráltak, ami megnehezíti a mentést. Ma reggel arról is hírt adtunk, hogy Törökországban – Fuat Oktay török alelnök tájékoztatása szerint – a földrengések halálos áldozatainak száma 3419-re emelkedett, így a Szíriában meghalt legkevesebb 1602 emberrel együtt a földmozgás már egészen biztosan több mint 5000 életet oltott ki.

Az elmúlt 24 órában sok száz mentőcsapat, több ezer önkéntes indult el a világ minden részéről a katasztrófa sújtotta területre, aki pedig nem tud segíteni, az aggódva figyeli a törökországi eseményeket a híradásokban. Nógrádban is rengetegen tesznek így, hiszen a vármegyénk területén élők számára sem ismeretlen, hogy milyen rémisztő és milyen károkat képes okozni egy-egy földrengés. Szerencsére nem ilyen erővel és nem ilyen tragikus következményekkel járt, de térségünknek is kijutott az elmúlt évtizedekben a szeizmikus eseményekből, így sokaknak saját emlékeik vannak arról, hogy milyen érzés, amikor megmozdul a lábunk alatt a talaj, lengeni kezd a csillár vagy összekoccannak a poharak a szekrényben.

Robbanásnak hitték a rengést a megyehatáron

2020 decemberében írtunk arról, hogy a nógrádi megyehatár közvetlen közelében, Mátraballa térségében keltett riadalmat egy érezhető, a Richter-skála szerinti 2,4-es erősségű földmozgás.

– A férjem az udvaron a tepertőnek valót sütötte a segítőkkel, míg én a házban tettem-vettem. Félelmetes robbanást hallottam, így az első gondolatom az volt, hogy a gázpalack robbant fel. Kiszaladtam, de mindenkit épségben találtam. Beültem az autóba, és végiggurultam a falun, hogy megnézzem, hol történt tragédia. Az emberek kint álltak a házaik előtt és azt kérdezgették egymástól, hol és milyen tragédia történt – nyilatkozta akkor Pádárné Gyuricza Henriett, a község polgármestere.

Egy év alatt több földrengés is volt Nógrádban

2014. augusztus 3-án 3 óra 48 perckor a Richter-skála szerinti 3,2-es földrengést mértek Nógrádmarcal közelében. Erről az MTA Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriuma tájékoztatta az MTI-t. Mint az akkori híradások beszámoltak róla: a földmozgást a lakosság is érzékelte.

A Nógrád Megyei Hírlap másnap azt írta: „Kisebb épületsérüléseket Balassagyarmatról, Nógrádsipekről és Őrhalomról jelentettek, de a rengést érezték még Cserhátsurány, Ipolyszög, Ipolyvarbó, Lucfalva, Magyarnándor, Nagylóc, Patvarc és Vizslás településeken is. A környezetünkben nagyobbnak számító földmozgás előtt 3 óra 10 perckor volt egy kisebb, 2,3-as magnitúdójú földrengés is, szintén Nógrádmarcal mellett.” 

Emlékeztettek, a nyugat-nógrádi térségben több földmozgást észleltek 2014-ben. Február 19-én Érsekvadkert közelében – négy kilométeres mélységben – egy 2,7-es magnitúdójú földrengés történt a január 19-i cserhátsurányi, 4,4 magnitúdójú(!) földmozgás utórengéseként. Ez utóbbi nyomán összességében százmilliósra tették a templomokban, iskolában, lakóházakban okozott kárt, amelynek felszámolása tavaszra már jórészt megtörtént.

A szeizmológiai obszervatórium megfigyelései szerint 2013-14-ben Szátok, Romhány, Érsekvadkert, Mohora és Iliny, továbbá Csitár, Hugyag és Varsány települések alatt történt kisebb-nagyobb földmozgás.

Az egész ország megérezte a cserhátsurányi rengést

Az előbb említett, 2014. január 19-i cserhátsurányi földrengést az ország 64 településén, köztük Budapesten is érezni lehetett. A Richter-skála szerinti 4,4-es erősségű földmozgás kisebb károkat okozott, a szakértők szerint a következő hónapokban utórengések jöhetnek.

Az MTI híre nyomán az origo arról írt akkoriban, hogy a hajnali 2 óra 34 perckor mért első földmozgás a Richter-féle skálán 4,4-es erejű volt, majd azt egy újabb, 3,4-es rengés követte 2 óra 48 perckor.

„A földrengéseket a lakosság érzékelte. Az első rengést követően az epicentrum közeléből károkról is érkezett bejelentés” – állt a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézet (MTA CSFK CGI) Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának közleményében.

cserhátsurány, földrengés
A cserhátsurányi földrengés másnapján így tudósított a megyei napilap
Forrás: NMH-archívum

Gráczer Zoltán szeizmológus elmondta, hogy az első rengést követően kisebb károkról kaptak hírt a lakosságtól Balassagyarmatról, Borsosberényből, Cserhátsurányból, Érsekvadkertről, Magyarnándorról, Tahitótfaluról és Vácról.

A Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletére a rengéseket követően 38 jelzés érkezett, de személyi sérülésről, épületkárról nem kaptak bejelentést. A földmozgást nekik 12 településről – Csitárról, Érsekvadkertről, Szátokról, Balassagyarmatról, Nógrádból, Szécsényfelfaluról, Ilinyből, Salgótarjánból, Nógrádmegyerből, Borsosberényből, Galgagutáról és Szentéről – jelezték lakosok.

cserhátsurány, földrengés, Nógrád Megyei Hírlap
A földrengés okozta károkat még hónapok múlva is nyögte a falu
Forrás: NMH-archívum

Tíz, húsz éve is megremegtek a nógrádi épületek

Érdemes még kiemelni a 2013. június 5-én történt, érsekvadkerti, 4,2-es erősségű földmozgás. A rengés sekély, 5 kilométeres mélységben pattant ki 20 óra 45 perckor. Az epicentrum környékén a lakosság erősen érzékelte a jelenséget, a rengés következtében közel száz épület szenvedett kisebb sérülést. Ha még messzebb megyünk vissza az időben, újabb nógrádi földrengésekről számolhatunk be. 2007. november 18-án a Richter-skála szerinti 2,9-es erősségű földrengést észleltek Hollókő lakói, 2003. július 10-én pedig Rimócon volt 2,2-es erősségű rengés.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában