Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az elmúlt két év és lassan egy hónap alatt most a legkritikusabb a helyzet Európában, a világháborús veszély réme egyre erőteljesebb – írta a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a Facebook-oldalán. Szijjártó Péter azt írta, hogy fizikailag az Európai Unió külügyminisztereinek tanácsülésére kerül sor ma Brüsszelben, virtuálisan viszont transzatlanti tanácskozás lesz az Egyesült Államok külügyminiszterének részvételével.
Az elmúlt két év és lassan egy hónap alatt most a legkritikusabb a helyzet Európában, a világháborús veszély réme egyre erőteljesebb. A nyugat-európai vezetőknek be kellene látniuk, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatos stratégiájuk megbukott, és ha csak fele annyi energiát tettek volna a béketeremtésbe, mint a fegyverszállításokba, már rég fegyverszünet lenne” – fogalmazott a tárcavezető. Hozzátette, ehelyett francia vezetéssel, a „legjobb védekezés a támadás” elvét alkalmazva, immár a direkt világháborús veszély szítása zajlik.
A szárazföldi csapatok lehetséges Ukrajnába küldése a háború kiterjedésének veszélyét hozza magával, ráadásul totálisan ellentétes az eddigi NATO-döntésekkel – hangsúlyozta. „Mi nem akarunk háborút Európában, s reméljük, hogy európai kollégáink sem folytatják a játékot a tűzzel” – írta Szijjártó Péter.
Mint arról korábban beszámoltunk, Franciaország, Lengyelország és Németország közvetetten részt vesznek az orosz-ukrán háborúban, nyíltan finanszírozzák, ezzel elnyújtva a háborút és „húzogatva az orosz medve bajszát”. A háború már így is sokba került Európának, a függetlenségünk feladása azonban beláthatatlan következményekkel járna – mondta az Origónak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. A Századvég tanácsadója azt is kijelentette: a szárazföldi csapatok bevetésének kérdésében van jelenleg a legnagyobb ellentét a francia elnök és a német kancellár között. Scholz számára a Taurus rakéták és a szárazföldi csapatok küldése jelentette eddig a vörös vonalat, amit nem szeretne átlépni. Legalábbis eddig nem. Ifj. Lomnici Zoltán szerint az USA mindenáron el akarja kerülni a közvetlen konfrontációt Oroszországgal, a kongresszus sem ad pénzt, ezért a háborús munkát Európával végeztetik el. Macron háborús uszítása óriási veszéllyel járhat: Oroszország kísértésbe eshet, hogy a hagyományos fegyverekben való esetleges alulmaradását nukleáris csapásokkal kompenzálja.
Emmanuel Macron háborúra uszító kijelentései következtében egyre többen állnak a háború pártjára Európában, ezt az álláspontot osztja Ingrida Simonyte litván kormányfő is. A litván miniszterelnök szerint Oroszországot nem szabad tájékoztatni semmiről, és nem zárja ki teljesen a nyugati csapatok bevetését Ukrajna támogatására - írta a Magyar Nemzet.
Tudom, hogy ez egyes fővárosokban ellentmondásos vita
– mondta Ingrida Simonyte a Handelsblattnak.
Szerinte a jelenlegi helyzetben Ukrajna fegyvereket kér, nem pedig harci csapatokat.
„Mi azonban katonai személyzettel is támogathatnánk őket – a határvédelemben, a katonák országon belüli kiképzésében, az aknamentesítésben, a légvédelemben és a logisztikában” – mondta a litván kormányfő, hozzátéve:
Ez akarat kérdése.
Február végén Emmanuel Macron francia elnök – nagy vitát kiváltva – beszélt először a szárazföldi csapatok ukrajnai bevetésésől. Olaf Scholz német kancellár többször is egyértelműen elhatárolódott Macron kijelentésétől.
„Azt értékelem Macron nyilatkozatában, hogy Putyin ne tudja, meddig vagyunk hajlandóak elmenni” – mondta Simonyte, egyetértve Macron nyilatkozatának céljával, hogy a Nyugat „stratégiai kétértelműséget” teremtsen.
A német Taurus-vitával kapcsolatban a litván kormányfő a Handelsblatt című lapban kifejtette, bár nem tudja megítélni, hogy a német katonáknak Ukrajnába kell-e menniük a cirkálórakéták bevetése érdekében, „de ha az ellenérv egyszerűen az, hogy ne eszkalálódjon a helyzete, akkor nem tudok ezzel egyetérteni”.
Ha belekeveredünk és folyamatosan újabb és újabb vörös vonalakat húzunk magunknak, Putyin végül sarokba szorít minket, és csak annyit mondhatunk: bocsánat, most már kedvesek leszünk. Ez a legfőbb aggodalmam
– tette hozzá.
Az Ukrajnával kapcsolatos közelmúltbeli nézeteltérések ellenére Emmanuel Macron nem lát vitát Scholzcal. „A német kancellár és köztem soha nem volt semmilyen probléma. Sok közös van bennünk a célok elérése és a kialakult helyzet tekintetében” – mondta Macron vasárnap a Le Parisien című lapnak a Scholzcal folytatott berlini találkozó után.
„Csak a fordítás módja különbözik, mert országaink stratégiai kultúrája eltérő. Németországban a nagy óvatosság és a be nem avatkozás kultúrája uralkodik, míg Franciaországnak atomfegyverei vannak, és fenntartja és bővíti hivatásos hadseregét”, mondta a francia államfő.
Macron elmondta, hogy a Scholzcal való pénteki találkozót, amelyet háromoldalú megbeszélések követtek Donald Tusk új lengyel miniszterelnökkel, két héttel ezelőtt javasolták Scholznak.
Nagyon gyorsan akartam Németországba jönni, hogy ne legyen vita az állítólagos stratégiai nézeteltérésekről: ezek nem léteznek.
– tette hozzá Emmanuel Macron.
Pénzzel önmagában nem lehet háborúzni, abból fegyvert kell venni és abból van a legkevesebb. Az EU fegyvergyárainak évekre le vannak kötve a kapacitásaik. Az Egyesült Államoktól lehetne venni, de a hadiipara az orosz–ukrán háború előtt is le volt kötve. De ha még lenne is fegyver, ember végképp nincs, aki használja. Az európai államok békeidőben sem tudják feltölteni a hadseregüket. Macron elnök által vizionált harmadik világháborús készültséghez semmi nem adott – mondta el a Magyar Nemzetnek Horváth József biztonságpolitikai szakértő azzal kapcsolatban, hogy a NATO európai tagországai még mindig nem költenek eleget a védelmi célokra. Ezen országoknak még évi plusz 56 milliárd eurót kellene találniuk ahhoz, hogy elérjék a szövetség védelmi kiadási célját.
A német hadsereg száma 180 ezer fő. Egyszerűen nincs emberük. Hihetetlen, de felmerült lehetőségként, hogy az illegális migránsok állampolgárságért cserébe szolgálhatnának a hadseregben. Ez viszont nagyon veszélyes, hogy fegyvert adjunk egy esetleges terrorista szervezet tagjának a kezébe itt, Európában. Öngyilkos küldetésnek hangzik – mondta a szakértő.
Horváth József kifejtette, hogy az elmúlt évek balliberális woke-ideológiája oda vezetett, hogy egész egyszerűen a hazaszeretetet kiirtották az emberekből, és senki nem akar már Európáért meghalni.
Eljutottunk odáig, hogy nem jelent már semmit valakinek, hogy valamilyen nemzethez tartozik és nem tudnak azonosulni a saját szülőhazájukkal
– mondta.
Macron elnöktől ez egy pánikreakció, hiszen hiába hozták a szankciókat az EU-ban, nem sikerült térdre kényszeríteni Vlagyimir Putyin orosz elnököt sem, sem pedig az orosz gazdaságot. Bíznak abban, hogyha háborús húrokat pengetnek, akkor talán sikerülhet.
Arról beszél a francia elnök, hogy Franciaország egy atomnagyhatalom, ám úgy tűnik, elfelejti, hogy Franciaország nem egy sziget, ha Oroszországgal oda-vissza atomcsapással fenyegetik egymást és meg is tennék azt, akkor ebből Európa sokkal rosszabbul jönne ki, mint az oroszok, már csak a területi nagyság miatt is
– mondta el a szakértő.
Horváth József kifejtette, hogy Emmanuel Macron szeretne valahogy bekerülni a történelemkönyvekbe, felmutatni valamit, és nem mellesleg nem tudni, hogy mennyire képzeli el magát valamelyik nemzetközi szövetség vezetői székébe. Az EU? A NATO? Az ENSZ? Macron elnök bármelyik széket kinézheti, ám ehhez külpolitikai sikert kell felmutatnia.
Egyszerűen, józan ésszel nem felfogható, hogy miért mond ilyeneket Macron, miközben a francia vezérkari főnök megjegyezte, jelenleg nincs elég katonájuk sem
– emelte ki a szakértő, aki szerint a józan észnek győzedelmeskednie kell. Úgy fogalmazott:
Macron nem egy katonatípus. Előbb célszerűbb lenne egy alap katonai kiképzésen részt vennie, hogy tudja, hogy egyáltalán mit követel meg az állampolgáraitól.
A franciáknak sok történelmi tapasztalatuk van az oroszokkal kapcsolatban és egyik sem túl rózsás – jegyezte meg a szakértő.
