Csapó János: tudatos táplálkozással megőrizhető az emberi szervezet egyensúlya

– Létezik egy lobbi, amely a húsmentes étkezést részesíti előnyben. Hogy látja, érdemes ilyen étrendre váltani? 
– Nem, ugyanis a növényi eredetű élelmiszerek esetenként nem, vagy nem optimális mennyiségben tartalmazzák az ember számára feltétlenül szükséges anyagokat. Esetenként hiányosak esszenciális aminosavból és esszenciális zsírsavakból, a szükségesnél kevesebb ásványi anyagot és vitaminokat tartalmaznak, és a növényi fehérjék biológiai értéke is sokkal alacsonyabb, mint az állati eredetűeké. A vegán étrenden élők, különösen, ha áldott állapotban lévő nőkről vagy még inkább szoptató anyákról van szó, tönkreteszik szervezetüket, mert a szervezet a magzatot és az anyatejet mindenképp ellátja szükséges tápanyagokkal, amit az anya szervezetéből von el. 

– Az érzékenység, az ételallergia sokak életét megkeseríti... 
– Az emberek többségének semmi baja nincs a glutén-, tej- és tojástartalmú étrendtől, de vannak szép számmal, akik gluténérzékenységtől szenvednek, ami a cöliákia nevű betegséget okozza. Ennek során a vékonybél nyálkahártyája károsodik, ami lehetetlenné teszi a tápanyagok felszívódását; későn felismerve a betegséget, az akár végzetes is lehet. Egyre többen érzékenyek a tej-, a tojás- és más élelmiszerfehérjékre, akiknek az étrendjéből ezeket az anyagokat száműzni kell. Sajnos minden fehérje lehet allergén, így ilyen reakcióra gyakorlatilag bármelyik élelmiszer alapanyagnál lehet számítani. 

– Tapasztalatai szerint a teljes kiőrlésű kenyér egészségesebb, mint a fehér? 
– A teljes kiőrlésű kenyér fogyasztásának előnyei és hátrányai is vannak. A magasabb rosttartalom kedvező élettani hatásai közismertek. A korpa kivételével a fehér és a teljes kiőrlésű liszt nem különbözik egymástól, a rost miatt a teljes kiőrlésű liszt energiatartalma kisebb. Jelentős veszélyforrás azonban a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyérnél, hogy a mikroszkopikus gombák másodlagos anyagcsere termékei, így a mikotoxinok a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér esetében jelentős kockázatot jelentenek a fogyasztó szempontjából. A mikotoxin-mentesítés egyik módszere éppen az, hogy a korpát nem használják fel emberi táplálékként. 

– Fogyókúránál célszerű törekedni a zsírszegény étrendre. Valóban jelentős fogyás érhető el így? 
– Vannak kételyeim e tekintetben is. A szervezetünkben képződő zsírok nagyobb hányada ugyanis a szénhidrátokból keletkezik, a zsírok viszont többnyire energiával látják el a szervezetet. A zsírszegény étrend ízetlen, hisz a zsír hordozza az aroma- és ízanyagok nagyobb részét, hiányos esszenciális zsírsavakban, az ember számára szükséges energiatartalma pedig kiegyensúlyozatlan. A zsírszegény étrend csakugyan hozzájárulhat a fogyáshoz, de az ilyen étrend negatív hatása jelentősebb az emberi szervezetre, mint amennyi hasznot lehet remélni a fogyástól. 

– A mozgás jótékony hatása igazolt fogyókúra esetén is. A kitartás azonban sokszor hiányzik a túlsúlyosok körében.Lehet így kompenzálni a nem megfelelő étrendet? 
– Némileg igen, ám nagyon nehéz. A szervezetbe magas energia- és szénhidráttartalmú ételekkel rövid idő alatt elképesztő energiát lehet bevinni, ami aztán könnyen zsírrá alakulva elhízáshoz vezethet. A felhalmozott, jelentős zsírraktárakat nem könnyű eltávolítani, mert a zsír tartalmazza az élelmiszerkomponensek közül a legtöbb energiát, amitől csak hosszú távon, intenzív mozgással szabadulhatunk. Az első szempont mindenképpen az optimális étrend, aztán a mozgás, mert minden fajta mozgás csak javíthat a szervezet általános állapotán. 

– Hizlal-e az alkohol? 
– Naná, az alkoholban jelentős mennyiségű energia van, s a glükóznak az erjedés során csak kis része alakul át a mikroorganizmus hasznosítható energiájává. Energiatartalmát az aratópálinka kapcsán lehet megvilágítani, hiszen az aratómunkásoknak kora reggel szükségük volt a gyorsan felszívódó, könnyen hasznosuló energiára, az alkoholra, amit a szervezet a különféle biokémiai folyamatokban energiatermelésre hasznosít. Ennek következtében az élelmiszer többi tápanyagaiból könnyebben keletkezhet zsír. 

– Hogy vélekedik a zsírégető tablettákról? 
– Csodaszerek nincsenek, csak megfelelő, fehérjében és rostban dús, optimális mennyiségű zsír és az átlagosnál kevesebb szénhidráttartamú étrend, mely kellő fizikai aktivitással párosulva hozzájárul a szervezet állapotának javításához, szükség szerint a fogyáshoz. Szinte hetente bukkannak fel „zsírégető” tabletták, étrend-kiegészítők a világhálón, melyekről hosszú távon kiderül, hogy semmiféle hatásuk sincs, sőt esetenként még károsak is lehetnek. Ezekről a tablettákról semmit nem lehet tudni, ismeretlen az összetételük, a hatóanyagtartalmuk, ködös utalás van rá, hogy hol állították elő, és milyen kísérletekkel bizonyították hatásukat. Jobb tőlük óvakodni! 

– S az édesítőszerektől? 
– Az Európai Unióban csak olyan édesítőszer engedélyezett, amelyeknél a napi fogyasztást sokszorosan meghaladó, provokáltan nagy mennyiség elfogyasztása után sem jelentkeztek káros hatások. Az édesítőszer nagy része természetes anyag, melyet anélkül is fogyaszthatunk, hogy tudnánk: már eleve benne volt az élelmiszerben, vagy beletették a kívánt ízhatás elérése miatt. A taumatin édesítőszer egy természetes, édes ízű fehérje, melyet szervezetünk hasznosít, tehát semmiféle mellékhatása nem lehet. De ez igaz a stevia glikozidra, vagy a többi természetes vagy mesterséges édesítőszerre, amelyeket gyermekek is bátran fogyaszthatnak. 

Nem káros a kései könnyű vacsora 

Csapó János szerint az is sarkos fogalmazás, hogy este 6 után már nem célszerű vacsorázni. A professzor visszakérdezett: miért ne lehetne, hiszen a felnőttek jó részének 6–8 óra alvás elég, ezért a lefekvés ideje kitolódhat 20–22 óra közé is. Természetesen jó, ha a kései étkezés könnyen emészthető és gyorsan felszívódó tápanyagokat tartalmaz, hogy a szervezetnek legyen ideje még az ébrenlét alatt annak nagyobb mennyiségét feldolgozni. 

Jegyzet

 Barkóczy László - Életmódi

Könnyen gondolhatjuk, hogy annyi információ birtokában, melyet nap mint nap megszerezhetünk az internetről, mi sem egyszerűbb, mint egészségesen élni. Aztán ha jobban utána olvasunk, és nem hisszük el a legharsányabb marketingkampány kínálta előnyöket, rájövünk ez nagyon nincsen így. A dogmák vállvetve harcolnak a tévhitekkel együtt, a józan ész ellen minden nap.

Csodadiéták által ajánlott varázsporok, gyors megoldást ígérő mindenmentes élelmiszerek kínálnak azonnali válaszokat túlsúlyra, allergiára, intoleranciára. Legtöbbször egy, a témában totálisan járatlan, de híres ember adja hozzá nevét még a legarcpirítóbb szemfényvesztéshez is. De ami a legszomorúbb, hogy legtöbbször be is jön neki, hisz az emberek bizalmat szavaznak, vagyonokat költenek. Aztán önmagában a változtatás hozhat ugyan néhány rövidtávú pozitív eredményt is, de ez nem lesz fenntartható. Ám mire ez is kiderül, már mindenki jól járt egyetlen szereplő kivételével: aki egészségesen szeretett volna élni.

Mert csodák nincsenek. Az évek alatt felszedett kilók nem mennek le napok alatt. A „mozogj többet egyél kevesebbet” kampány értelmetlen és igazságtalan. Mégsem lehet kiverni az emberek fejéből, mert az üzenet egyszerű. Aki mégsem tudja betartani, az meg lusta vagy falánk. Vérlázító, hogy az egyik legösszetettebb rendszert, az emberi test működését két paraméterrel jellemezzük és szabályozzuk. Lássuk be ez nonszensz, de sajnos a legtöbbek nem megérteni, hanem megoldani akarnak.

De nem reménytelen vállalkozás egészségesen élni. Csak ne diétát válasszunk, hanem életmódot, és étkezésünket a mikor, mit, és mennyit kérdéskörök mentén építsük fel. Hagyjuk el lehetőség szerint az ultrafeldolgozott élelmiszereket, együnk helyit és szezonálisat. Így lesz csak esélyünk évek múlva egy jobb életre.