2022.06.26. 14:00
Tűzbe minden rontással
Mesemondással, táncházzal egybekötött tűzugrásra hívták a Petörke-völgybe az érdeklődőket Szent Iván éjjelén.
Czigány Tamás és Pataky Annamária néptáncpedagógusok idézték fel a Szent Iván napjához kötődő hagyományokat. Méretes botokat hajigáltak az összegyűlt gyerekek a tisztáson, majd egymást kergetve várták a sorukat, mikor ki lesz a kanász, így elevenítették fel a csülközés népi játék hagyományait. Az önfeledt harc után moldvai tánclépéseket sajátíthattak el a résztvevők, majd sötétedéskor a tűz mellé gyűltek és érdeklődve figyelték Czigány Tamás szavait. – Somogyban egyedül Csökölyből vannak írásos feljegyzéseink a Szent Iván napjának eseményeiről – mondta –, amelyhez világszerte világi és egyházi ünnepek kapcsolódnak, hisz ekkor van az év legrövidebb éjszakája. Az emberek számára a fény és a sötétség váltakozása mágikus erővel bírt. A sötétség az elmúlást, a fény a megújulást jelentette, ezért ezen a napon az emberek nagy tüzeket raktak, hogy elűzzék a sötétséget, valamint hogy a rontást elkerüljék. A nyárközépi tűzgyújtás a megtisztulást, az újjászületést jelképezi.
Akié fennakadt, idén férjhez megy
A házasságjóslás varázslás ugyancsak a Szent Iván-éji szokás egyike volt. A lányok ilyenkor búzavirágból koszorút fontak, majd miután a tüzet átugrották, a legközelebb álló fűzfára dobták a koszorút, s úgy tartották, akié fennakad, még azon az őszön férjhez megy – elevenítette fel a hagyományokat Czigány Tamás, majd duda-, illetve kobozkísérettel Bornemissza Péter gyűjtéséből a naphoz kapcsolódó dallamokkal biztatta éneklésre az egybegyűlteket. Míg a tűz leégett, mese mellett figyelték a parázs izzását, hogy aztán a teljes sötétség beálltakor átugorják azt, ami megszabadít minden rontástól, bajtól és megtisztulást hoz testnek és léleknek.
Az emberek számára a fény és a sötétség váltakozása mágikus erővel rendelkezik. A nyárközépi tűzgyújtás a megtisztulást, az újjászületést jelképezi
Fotó: MW