Alkotókedv

2022.10.01. 08:58

Magazint hívott életre, ahol a vidéki nők problémáival foglalkoznak

Saját színtársulatot alapított saját színdarabjai előadásához a tabi Orbán Erika. Korábban újságíróként dolgozott és középiskolásoknak tanított angol nyelvet. Napjainkban leginkább vígjátékokat, könyveket ír és amikor csak teheti, könyvet vesz a kezébe és olvas.

Turbéki Bernadett

Csupán öt kilométerre Tabtól, Kányán született Orbán Erika író. Mint elmesélte, a családja legtöbbre a kétkezi munkát tartotta. Az álmodozó kislány írásra való törekvéseit kevésbé pártolták. 
– Nem voltam jó tanuló, nem éreztem jól az iskolában magamat – mondta Orbán Erika. – Varrónő lettem, majd később a felnőttek középiskolájában érettségi bizonyítványt szereztem. Ott figyelt fel rám a magyartanárom, hogy jó a beszédkészségem és a fogalmazás sem jelentett nehézséget – mesélte Orbán Erika, aki lapunk jogelődjének, a Somogyi Néplapnak, s akkori főszerkesztőjének, Jávori Bélának is küldött néhány cikket. Biztatást kapott tőle és hamarosan a Tabi Újságban jelentek meg az írásai. 

– A hét évvel fiatalabb húgom angol nyelvet tanult az iskolában, ami engem is érdekelt, így aztán önállóan tanulni kezdtem, egyedül az alapfokú nyelvvizsgáig jutottam. Mai napig szeretem a nyelvet, angolul is szívesen olvasok könyveket – árulta el Erika, aki ezután Tabon helyezkedett el egy cégnél, ahol, angol származású főnököt kapott. 

– A mai napig számomra ő a nagybetűs főnök. Roger G. Moornak hívták. A G-t azért használta, hogy ne keverjék a közismert színésszel. Akkoriban láttam a televízióban egy műsort a Bournemouth-i nyelv­iskoláról, ami nagyon vonzónak tűnt. Amikor Roger a feleségétől megtudta, hogy szívesen kimennék oda tanulni, behívatott az irodába és közölte, hogy támogatja a törekvésemet. Ezerötszáz diák közül én voltam az egyetlen magyar – mesélte Erika, akinek kétheti kint tartózkodását állta a cég. Szembetűnően sokat fejlődött a nyelvtudása, egészen az angol tanári minőségig vitte. Tanult Oxfordban és a Torontói egyetemen végzett. Erika nem hagyott fel a cikkírással sem. Előszeretettel interjúvolta meg a céghez érkező külföldieket, majd a Dorottya elnevezésű, Somogy megyei lapba publikált. 

– Meglátták az egyik interjúmat és felkértek, hogy írjak nekik. Ennek köszönhetően sokfelé jártam, híres és kevésbé híres emberekkel beszélgethettem, majd jött a „nyuszis” magazin. Nagyon jó légkör volt, szerettem ott dolgozni, ám legszívesebben arra az időszakra emlékszem vissza, amikor interjúkat készítettem a Kiskegyednek. Majd vicces novellákat írtam a Meglepetésbe, és a Gyöngynek is készíthettem interjúkat – sorolta Erika pályafutásának számára kedves állomásait. Természetesnek tartotta, hogy életre hív egy olyan női platformot, ami a vidéki hölgyeknek szóló témákkal foglalkozik, ezért 2009-ben megalapította az Alkotónők magazint. 

– Nem azért hoztam létre, hogy a megélhetésemet biztosítsam belőle. Olyan platformot álmodtam meg, amely segíti a vidéki nőket. Itt másra van szükség, mint Budapesten. Célom volt, hogy ne bulvárosodjunk – mesélte az online újságról. Közben könyveket kezdett írni, amelyeknek egyedi könyvbemutatókat szervezett. 

– Egy itt élő költő kolléganőmmel előadtunk kis részleteket a könyveimből, a verseivel színesítettük az előadásunkat. Arra lettünk figyelmesek, hogy az embereknek ez nagyon tetszik. Rájöttem: színházat kell csinálni! – mondta az írónő, aki 2015-ben megalapította az Alkotónők Egyesületet, majd három év múlva egy húsztagú színtársulatot is életre hívott. 

– Azt már az elején tudtunk, hogy nem fogunk Shakespeare-darabokat játszani, hiszen az „SK” a saját kezűleg rövidítése így mindenki mindent csinál, én például a darabokat írom. Elsősorban vígjátékokat. Csányi Sándor, Hogyan értsük félre a nőket című monológját látva egyik színtársunk felkért, írjak neki hasonlót. Így született meg a Pasirám és a Nőmérő című előadásunk, amely egyenként 50-50 perces monológ, közöttük tíz perc szünettel. A Covid szinte kapóra jött, online tudtunk próbálni. Sárosi Attila személyében van egy budapesti rendezőnk, aki kihozza az amatőr társulatból a lehető legtöbbet – mesélte a szerző, aki már hét színdarabbal büszkélkedhet. 

– Előfordult már, hogy sokáig csak a darab címe volt meg a fejemben, aztán szépen kibontottam a témát. Ilyen a Zokni című előadásunk, amelynek története 1975-ben, a szocializmus ideje alatt játszódik. A főhős egy fekete-piros csillagokkal díszített zoknit kap a párttitkártól, hogy kötelezően azt vegye fel a pártpolitikai rendezvényekre, ám a zokni eltűnik… – árulta el Erika, aki Fületlen tetem, Eltűnt férjek, címmel is írt darabokat társulatának, akikre nagyon büszke. 

– Szerencsés vagyok velük, mert ha kell, visszahúznak a földre, vagy éppen felemelnek a padlóról – mondta a szerző, aki leginkább vígjátékokat ír. 

Focicsapatot keres háremével az arab sejk

Orbán Erika már a nyolcadik könyvénél tart. Nagyon büszke a legújabb, a Trivium Egyesület pályázatra készült regényére. 
– Eltörölve címmel jelent meg a könyvem, amely egy hatvanéves nő vívódásairól szól, akinek mindene megvan: szép ház, jó férj, gyerekek, mégis otthagyja a múltját és új életet kezd. Nehéz lenne megmondani honnan, de jönnek a fejemben a gondolatok, vagyis a szereplők mondanivalója, ezeket írom le. 

Ha van is tanulsága az írásaimnak, nem szándékos, inkább a szórakoztatás a célom, de óhatatlanul belekerül a véleményem a világról. Abban biztos vagyok, hogy ha volt előző életem, én valamit nagyon jól csináltam, mert a jelenlegit nagyon szeretem. A gyermekeim már felnőttek, önállóak, a férjem mindenben támogat, sőt, a színházamban is játszik, – mondta Erika, aki jelenleg egy vidám történetet ír egy arab sejkről, aki Magyarországra érkezik, hogy megvásároljon egy focicsapatot. Útjára a háreme is elkíséri… 
 

Címkék#Somogy

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában