Kölcsönös tisztelet

2023.03.26. 07:32

Az okok, amik miatt Magyarország nem tudja támogatni Ukrajna EU-s és NATO-s integrációját

Szijjártó Péter nemrég a hazánk tiltakozása ellenére összehívott NATO-csúcs kapcsán kijelentette: Magyarország nem tudja támogatni Ukrajna EU-s és NATO-s integrációját, amíg a kárpátaljai magyar iskolák veszélyben vannak. A Mandiner sorra vette, hogy miként alakult Ukrajnában a kisebbségeket diszkrimináló nyelvtörvény.

Ungvári utcakép

Forrás: Magyar Nemzet

Fotó: Mirkó István

Minden a 2017-es oktatási törvénnyel kezdődött, amelynek értelmében a magyar kisebbség az óvodától az egyetemig az anyanyelvén tanulhat. A 2017-es törvénynek azonban pár évvel később, 2020-ban dolgozták ki a részletszabályait, amelyekben már ennek éppen az ellentettje szerepel. 

Ez a törvény mindenféle jogalap nélkül négy kasztra osztotta az Ukrajnában élő népeket 

– írja a Mandiner.

Az elsőosztályú állampolgárok az ukránok, akik első osztálytól érettségiig az anyanyelvükön tanulhatnak. A másodosztályú állampolgárok az „őshonos népek”, azaz a gyakorlatban a krími tatárok, akik – az ukrán államnyelv alapos oktatása mellett – szintén első osztálytól érettségiig a saját nyelvükön tanulhatnak. 

A krími tatárok megkülönböztetése önmagában jogilag semmilyen módon nem indokolható, kizárólag politikai megfontolásból született döntés volt, hiszen semmivel nem őshonosabbak ők, mint a kárpátaljai magyarok, a nyugat-ukrajnai lengyelek vagy a Csernyivci környéki románok.

Utóbbiak ugyanis – mivel az EU valamely hivatalos nyelvét beszélik – harmadosztályú állampolgároknak számítanak, akik csak 1–4. osztály között tanulhatnak az anyanyelvükön, utána felmenő rendszerben (ötödikben 20, kilencedikben 40, tíz–tizenkettedikben 60 százalékos arányban) iskolai óráik egyre nagyobb részét ukránul kapják. Végül pedig ennél is rosszabbul jártak a negyedosztályú, nem EU-s nyelvet beszélő állampolgárok, azaz az oroszok és a belaruszok, akiknek már ötödiktől 80 százalékban ukránul kell tanulniuk.

Ezután következett a 2019-es ukrán nyelvtörvény, amely „az ukrán nyelv államnyelvi működésének biztosításáról” döntött, tovább szigorítva a nyelvi szabályokat.

Az ukrán, mint államnyelv működéséről szóló törvényt sietve, még az új államfő, Volodimir Zelenszkij hivatalba lépése előtt fogadta el a parlament. Petro Porosenko leköszönő államfő írta a jogszabályt nem sokkal Zelenszkij eskütétele előtt.

E törvény értelmében Ukrajna minden állampolgára köteles B1-es szinten beszélni az ukrán nyelvet. 

A jogszabály ellen akkor hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek is, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát.

A törvény ugyanis a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé tette az ukrán nyelv használatát.

Nem sokkal ezután azonban az ukrán nyelvtörvény újabb cikkelye lépett hatályba, amely az államnyelv internetes használatát és a termékekre telepített felhasználói felülettel rendelkező számítógépes programok nyelvi beállításait szabályozza. 

Vagyis minden egyes Ukrajnában bejegyzett vállalkozás, állami intézmény és kommunális szervezet hivatalos internetes honlapja, közösségi oldala, YouTube, Viber és Telegram csatornái, illetve egyéb alkalmazásai ukrán nyelvű változattal is kell, hogy rendelkezzenek.

Később, a 2021 júliusától érvényes nyelvhasználati előírásokban pedig már olyan pontok is szerepeltek, hogy az állami munkahelyen dolgozók rendelkezzenek ukrán nyelvvizsgával, hogy minden rendezvényt kizárólag ukránul lehet lebonyolítani, az ukránul nem tudó előadók szövegét le kell fordítani; minden reklám, plakát és egyéb hirdetés csak ukrán nyelvű lehet; a múzeumok, galériák kísérő hanganyagainak ukránul kell szólniuk, minden nem ukrán nyelvű színdarabot és mozifilmet csak ukránul lehet előadni, illetve levetíteni; a kiadók kiadványainak és a könyvtárak könyvállományának fele ukrán nyelvű kell hogy legyen.

2022 telén az ukrán parlament új törvényt fogadott el a nemzeti kisebbségekről, hatályon kívül helyezve a korábbit, ugyanis a törvény elfogadása az egyik feltétele volt annak, hogy Ukrajna megkezdhesse a tárgyalásokat az Európai Unióhoz való csatlakozásáról. Az előterjesztés rögzíti a „nemzeti kisebbségek (közösségek)” fogalmát, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait és kötelezettségeit, képviselőinek jogait és azok érvényesítését szolgáló állami politika sajátosságait, valamint a központi végrehajtó szerv hatásköreit a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek védelme terén. A törvény ötödik cikkelye pedig garantálja Ukrajna állampolgárainak az alkotmányban meghatározott társadalmi, gazdasági, kulturális és nyelvi jogokat, illetve szabadságjogokat, tekintet nélkül arra, hogy milyen etnikai származásúak, nemzeti kisebbségekhez tartoznak vagy sem.

A teljes cikket ITT olvashatja el.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában