Nyíregyháza

2022.05.22. 15:30

Pontykolosszus a tóból

Nem cserélgették gyakran a csalikat, mivel a nagy halak nem szeretik a nyüzsgést.

MML

A harmadik, immár befejező részét adjuk közre annak az élménybeszámolónak, amelyet a nyíregyházi Haraszkó Csaba osztott meg szerkesztőségünkkel. Március végén több napon keresztül horgászott a Balatonnál a csaligyártó cégek csapatainak versenyén. A múltkori írásunk azzal fejeződött be, hogy amint a megakasztott hal észrevette a csónakban lévő horgászokat, abban a pillanatban elemi erővel a mélybe tört, szinte majd kitépte egyikük kezéből a botot. 

Hosszabb fárasztásra készültek 

– Kint forgott a kamera, a kollégák élő adásban közvetítették az eseményeket, és hirtelen több száz néző csatlakozott fel, hogy kövessék a történteket, mi pedig ott voltunk a Balaton közepén egy méreten alulinak hitt pontymatuzsálemmel. Egy szempillantás alatt komolyra fordult a fárasztás. Gyorsan lazára a féket, elő a merítőhálóval, és abban a pillanatban szélirányra álltam a csónakkal, hogy ne sodródjunk el messzire, mert látván a hal méretét, hamar tudatosult bennünk, hogy ez bizony hosszabb fárasztás lesz – idézte fel az egyre izgalmasabb pillanatokat Haraszkó Csaba. 

Forgatta, húzta a csónakot 

– Bekapcsoltam a radart, és fél szemmel a monitort kémleltem, hogy nincs-e valamilyen betontömb vagy egyéb akadó, amit eddig nem vettünk észre, és amibe lefűzné magát a hal, vagy a megtelepedett kagylók idő előtt elvágnák a zsinórt. Sehol semmi, minden tiszta, de ekkor már a bivalyerős hal legalább 15-20 perce forgatott és húzott minket a csónakkal. Rutinos öreg rókához mérten folyamatosan a csónak alá tört, majd mikor már kezdett fáradni, felfeküdt a felszínre. Nyúltam a merítőért, de mintha megérezte volna, ismét eltűnt a mélybe. Majd egy-két kör megtétele után újra felfeküdt, de ekkor már tudni lehetett, hogy elfáradt. A parton gyorsan megmértük a halat, a mérleg 27,025 kg-ot mutatott. A fotózkodás után igyekeztünk minél előbb szabadon engedni. 
– Egy szilva-kagyló ízesítésű, szintén golflabda nagyságú bojlival fogtuk, ami gyöngyszemként tűnt el a hatalmas szájban. Sokáig etettük ezt a helyet, és ha nem volt kapásunk, szinte két napig nem bántottuk a szereléket, mivel a nagy halak nem szeretik a nyüzsgést, ráadásul tudtuk, hogy a bojlik több napig is kitartanak, ezért nem volt indokolt cserélgetni a csalit. 

Egy kagylópadot kerestek 

– A korábban ott horgászó kollégák elmondása alapján egy 10-15 négyzetméteres kagylópadot kellett keresnünk, aminek csak az irányát és parttól mért hozzávetőleges távolságát tudták nekünk megmondani, ezért napokig kerestük ezt a helyet, végül radar és a tapogatórúd segítségével rátaláltunk. 
– Bíztunk benne, hogy itt fogunk nagyobb halakat, hiszen az előttünk lévő területen semmilyen más törés, akadó vagy egyéb „haltartó” helyet nem találtunk. Itt azonban a mederfenék jellegét ismerve biztosak voltunk abban, hogy a nagy testű pontyok szívesen járnak ide táplálkozni. Ez lett a legnagyobb hal a versenyen, de a díjak nélkül is egy életre szóló élmény marad ez a pontykolosszus – tette hozzá Haraszkó Csaba. 
 

Borítókép: A verseny legnagyobb megfogott halával Györgye Róbert, Haraszkó Csaba, Györgye László és Mézer Zoltán | Fotó: Balaton VIP

Címkék#horgászat

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában