Áldás a jó út, átok a rossz

Három évvel ezelőtt, 2020-ban adott legutóbb a vármegye országos közúthálózatának állapotáról és a közútfejlesztési projektekről tájékoztatást a Magyar Közút Nonprofit Zrt. A keddi vármegyei közgyűlés egyik legfontosabb napirendi pontja volt az erről szóló tájékoztató, amelyet Óvári László a vármegyei igazgatóság igazgatója tartott.
Szóbeli kiegészítésében utalt is a kimaradt időre, így az írásban megkapott beszámolóban a 2021-2022-es eredményekről és fejlesztési forrásokról kiderült, a Magyar Falu Programban ütemezetten végezték el a kistelepüléseket érintő útfelújításokat, összesen 98,1 kilométeren javultak a közlekedés feltételei. A mögöttünk hagyott két évben elérte a 11 milliárd forintot az erre fordított összeg. A közúti felújításokra vonatkozó kiemelt társadalmi igények megvalósítása programban a Polgár-Nyíregyháza II. rendű főúton egy közúti felüljáró épült meg, valamint a Debrecen-Mátészalka II. rendű főúton elkészült egy körfogalmi csomópont több mint 2 milliárd forintért. A 2021-22-ben uniós forrásokból már megvalósult, illetve még folyamatban lévő TOP-os projektek listáján jól látható, hogy 2021-ben 13,7 kilométeren újultak meg útszakaszok csaknem 2 milliárd forintért. Egy körfogalom építés és csatlakozó útfelújítás átcsúszott 2022-re 1,1 milliárd forint értékben. Maradványforrásból a Magyar Közút 1,4 milliárd forintból 10,4 kilométeren végez rekonstrukciókat. Tavaly ebből már elkészült 2,69 kilométer, az idén pedig 7,7 kilométer marad, többek között Komlódtótfalu bekötőútja, a Beregdaróc-Fehérgyarmat-Csengersima összekötőút két szakasza, illetve a Szabolcsveresmart-Kékcse közötti összekötőút 2,8 kilométeren.

Kell az elkerülő

– Az idei felújítások közül a kiemelt társadalmi igények megvalósítás keretében már megtervezett a 36-os főúton a Polgár-Nyíregyháza II. rendű főút 340 méteres, illetve a 471-es Debrecen-Mátészalka II. rendű főúton Nyírbátor és Nyírcsászári között több mint 3,5 kilométeres szakasza. A kiviteli tervek már rendelkezésre állnak, a program újranyitásával a közbeszerzési versenyeztetés is megkezdődhet – tért ki az idei feladatokra Óvári László, hozzátette, hogy a 36-os főút esetében az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) döntése alapján a szükséges forrás rendelkezésre áll.
– A Nyírbátor-Vállaj közötti szakaszt is érinti a tervezett felújítás, akkor ez azt jelenti, hogy a többi rész korszerűsítése még nem történik meg, noha erre azért is szükség lenne, mert a romániai oldalon az ehhez csatlakozó szakaszt már megépítették – kérdezte az igazgatótól Veres János, Sztolyka Zoltán pedig a Beregsurány és Csengersima közötti út felújításáról kérdezett, amelynek a korszerűsítése jelenleg Jánkmajtisnál tart, de nem látni és tudni, mikor érnek a határra.
Kiss András arról beszélt, hogy amint megépül Szatmárnémetiig az autópálya a Beregsurány és Csengersima közötti útra terelődik majd a forgalom, az Ököritófülpös utáni szakasz hol tart. Hogy mikor érheti el az autópálya az országhatárt arra pedig a szakminisztérium adhat pontos választ.
Óvári László a 4915-ös, Nyírbátor és Vállaj közötti úttal kapcsolatban elmondta, hogy három hete érkezett Nagy Bálint államtitkártól a kérés, hogy vizsgálják meg annak a lehetőségét, miként lehet a teherforgalom előtt is megnyitni a határátkelőt. Több szakterület egyeztetése is szükséges ahhoz, hogy felmérjék, milyen felújítás és burkolatmegerősítés szükséges ahhoz, hogy a teherforgalmat is elbírja. – A most 6 méter széles útnak – ha így marad – egy 6 centiméteres útalaperősítő réteget kell kapnia, azonban fontos az út szélesítése is, pontosan a teherforgalom miatt – fejtette ki az igazgató. Ha pedig szélesítünk, akkor el kellene kerülnünk Terem, Nyírvasvári, Vállaj településeket is – hangsúlyozta a szakember. Ez utóbbival pedig a képviselők is egyetértettek, Filep Sándor saját városa, Vásárosnamény példáját hozta fel, mert kétségtelen, hogy gazdaságilag nagyon sokat nyertek azzal, hogy csatlakoztak az autópályához, ám a belváros nehezen bírja az átmenő kamionforgalmat, nagyon fontos lenne egy elkerülő – mondta a polgármester.

Veres János pedig a csengeri határátkelő példáját hozta fel, mert amikor megnyitották a teherforgalom előtt, rosszul lett megbecsülve a várható forgalom, ami szinte rászakadt a 49-esre és városra. Éppen ezért, ha komolyan szóba kerül a teherforgalom engedélyezése Vállajnál, akkor elkerülhetetlen és kihagyhatatlan az érintett településeken az elkerülő megépítése. Seszták Oszkár, a vármegyei közgyűlés elnöke is kiemelte: nagyon körültekintően kell eljárni, akkor kell engedélyezni a teherforgalmat, ha elkészül az elkerülő is.

További fejlesztések

Adorján Béla arról beszélt, hogy áldás a jó út, átok a rossz. Elismerve a közút vármegyei munkatársainak a munkáját, szól az autóstársadalomhoz is. Szomorú és megdöbbentő, hogy az baktai erdőnél kialakított pihenőket az autósok szemétlerakónak tekintették, ezért nem csoda, hogy mára csak egyetlen ilyen parkoló maradt.
– Kérem, minél többen csatlakozzanak a Magyar Közút szemétszedési akciójához, közösen takarítsuk meg az utak mentét a szeméttől, és hívjuk fel a figyelmet a tisztaság megőrzésének a fontosságra. Óvári László megköszönve az elismerő szavakat örült, hogy az akciójuk sem kerülte el a figyelmet. Az idei tervezett felújításokról megtudhattuk uniós forrásból mintegy 70 kilométeren 15 milliárd forintból javulhat az utak állapota, többi között Máriapócs és Újfehértó, Anarcs és Baktalórántháza, Fábiánháza és Nagyecsed, Cégénydányád és Szamosújlak összekötőúton. A közút a projekteket megalapozó dokumentumokat előkészítette, azok hamarosan benyújthatóak lesznek. Saját kivitelezésben a Magyar Falu Program keretében pedig a 4 és 5 számjegyű összekötő és bekötő utakon 36,9 kilométernyi szakasz lesz korszerűbb.

Elindult a kivitelezés

A több mint tucatnyi napirendi pont között a testület előzetes hozzájárulását adta a Területi Operatív Program keretében megkötött támogatási szerződések költségnövekmény igényéhez, elfogadta a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás tevékenységéről szóló tájékoztatót, a közgyűlés pedig külön elismerte az ETT humanitárius munkáját, amelyet a háború kitörése óta az Ukrajnából menekülők, illetve az Ukrajnában élőkért tesznek. Szabóné Cap Andrea, az Tisza ETT igazgatója kérésre a zerowaste programról elmondta: elindult a beregszászi járásban a hulladéklerakó építése, ami évente 25-30 ezer tonna szemét megfelelő elhelyezését teszi majd lehetővé, azonban a kisebb falvakban továbbra is megoldásra vár majd a hulladék megfelelő gyűjtése és tárolása.
Az igazgató tájékoztatása szerint: a tervek szerint év végére elkészülhet a hiánypótló hulladéklerakó építése, ami kiváló alapja lehet annak, hogy tovább fejlődjön a hulladékkezelés Ukrajnába, így kevesebb szennyeződés érje el a Tiszát.

Borítókép: Geszteréden is megújult utakon járnak, tavaly a Magyar Falu Programban nyertek forrást rájuk | Korábbi fotó:  KM