Nyíregyháza

2023.06.03. 08:22

Áttörte a Tisza a gátat

Kiadvánnyal emlékeztek meg a hetvenöt évvel ezelőtti beregi nagy árvízkatasztrófáról.

Rendkívüli árhullám vonult le a Felső-Tiszán 1947 szilveszterén, és emiatt az elkövetkező téli hónapokban megyénkben árvízkatasztrófa pusztított, ami különösen a Bereget érintette. Ennek immár hetvenöt éve. Az évforduló alkalmából a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (FETIVIZIG) a saját kiadványának, a Felső-Tisza Híradónak a különszámaként egy részletes, szakmai összeállítást jelentetett meg a hét és fél évtizede történtekről - tájékoztatta szerkesztőségünket Szamos Ferenc igazgatási osztályvezető.

Rendkívüli időjárás volt akkor

Mint a vízügyi szakember elmondta, a 48 oldalas, sok térképpel, ábrával és korabeli fotóval illusztrált mű szerzője, dr. Szlávik Lajos, a Felső - Tisza - vidéki Vízügyi Igazgatóság egykori igazgatója örömmel tett eleget annak a felkérésnek, hogy ő készítse el ezt a visszaemlékezést.

– Sokáig úgy élt a köztudatban a szilveszteri árhullám és az árvízkatasztrófa emléke, hogy a tivadari gátszakadást a háborús pusztítás, valamint a jégtorlasz okozta, de ezek egyike sem helytálló – tudtuk meg a szerzőtől. – Valójában a rendkívüli időjárási viszonyokban, illetve az időjárási tényezőknek a Felső-Tiszán addig soha elő nem fordult találkozásában keresendők a legfontosabb okok. Az árvízi elöntéssel érintett 255 négyzetkilométernyi területen található 4500 háznak több mint a 20 százaléka összedőlt vagy lakhatatlanná vált. Mindebben fontos szerepet játszott, hogy egymást követően négy árhullám is levonult a folyón, és az átszakadt töltések elhúzódó helyreállítása miatt az újabb és újabb árhullámok ismét kiöntöttek, s hatalmas pusztítást okoztak. Ez a katasztrófa akkor Magyarországon három halálos áldozatot követelt.

Nem hangolták össze a terveket

– Ez volt a XX. század addigi egyetlen, töltésszakadásokkal járó árvize a Tisza magyarországi területén, de bekövetkezésének nemcsak természeti, hanem társadalmi-politikai előzményei, illetve következményei is voltak.  Vízügyi szempontból is érzékeny terület volt az árvízzel sújtott vidék. A megelőző évtizedek viharos történelme, a két világháború, a trianoni békediktátum átalakította a vízügyi szervezetet. Harminc év alatt négy állam közigazgatási fennhatósága alá tartozott a Felső-Tisza vidéke. Nem véletlen tehát, hogy az utódállamok az árvízvédelmi rendszerüket anélkül fejlesztették, hogy kölcsönösen összehangolták volna terveiket, így a védekezési tevékenységet az információ- és adathiány körülményei között kellett elvégezni. A katasztrófa ráirányította az akkori állami vezetők figyelmét az árvízvédelmi fejlesztések szükségességére, töltésáthelyezésre, töltésfejlesztésre, sőt több település áthelyezésére is sor került - mondta dr. Szlávik Lajos.

Szükség van az emlékezésre

1997-ben emlékművet állítottak a szakadás helyén, a Tivadarból Tarpa felé vezető közút jobb oldalán a Tivadarban történt tiszai gátszakadás 50. évfordulójára. Az emlékezésre pedig szükség van, hiszen tudatosítani kell, hogy nagy árvizek mindig is voltak és biztosan számolni kell velük a jövőben is. Az egykori nagy árvízvédelmi védekezési tapasztalatokat pedig napjainkban is érdemes hasznosítani – emelte ki többek között a kiadvány előszavában Bodnár Gáspár igazgató.

Nádasi Zoltán

 

Borítókép: A kiadvány borítója | Fotó: FETIVIZIG
 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában