Jéger

2022.08.19. 17:30

Halálos fenyegetéseket kaptak

Egyre szélesebb körben terjed az a minden tudományos alapot nélkülöző tévhit, amely szerint az országos jégkármérséklő rendszer tehető felelőssé a Kelet-Magyarországon kialakult súlyos aszályért.

Venter Mariann

(Fotó: MW)

Sajnálatos, de tény, hogy a helyzet mára odáig fajult, hogy több generátorkezelő is halálos fenyegetést kapott – adta hírül a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) néhány nappal ezelőtt. Amint azt közleményükben hangsúlyozták, a legfontosabb a munkavállalóik biztonsága, ezért a megfenyegetett generátorkezelők körzeteiben leállították a jégkármérséklő rendszert, ezáltal számos területen csak részlegesen lesz biztosított a jégkár elleni védekezés.

Emellett a Nemzeti Agrár­gazdasági Kamara természetesen minden egyes esetben megteszi a szükséges jogi lépéseket a fenyegetőzők ellen. Ezzel egyidejűleg valamennyi lehetséges eszközzel támogatják az évtizedek óta nem tapasztalt méretű aszály miatt súlyos károkat szenvedő termelőket. A NAK falugazdász-hálózata révén segíti a kárfelmérést, egyeztetéseket folytat az agrártárcával és a biztosítókkal, együttműködik a kormányhivatalokkal annak érdekében, hogy gördülékenyen haladjon az ügyintézés. A kamara ugyanakkor elítéli és elfogadhatatlannak tartja, hogy egyesek végső elkeseredettségükben saját gazdatársaik ellen forduljanak, s őket halálosan megfenyegessék. 

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara leszögezi továbbá azt is, hogy tudományosan bizonyított, hogy a jégkármérséklő rendszernek semmilyen hatása nincs a csapadékmennyiségre, az kizárólag a kialakuló jégszemcsék méretét képes befolyásolni. A tudományos vizsgálatokon túl a gyakorlati tapasztalatok is ezt támasztják alá. Idén januárban és februárban rendkívül kevés csapadék hullott, így kora tavasszal komoly aszály sújtotta hazánkat, holott csak április 15-től működik a jégkármérséklő rendszer. Az is nyilvánvalóan cáfolja a tévhitet, hogy a rendszer 2018 óta üzemel Magyarországon, és az elmúlt négy esztendőben nem volt ilyen mértékű aszály. 

A jelenlegi extrém aszály globális időjárási viszonyokra vezethető vissza, amely nemcsak hazánkban, hanem Európa számos országában (ott is, ahol nem működik jégkármérséklés) rendkívüli csapadékhiányt okoz. Európa déli, délnyugati valamint nyugati részein (Olaszország, Spanyolország, Dél-Franciaország, Kelet-Németország) a legsúlyosabb a probléma, de Nyugat-Lengyelországot, Szlovákia és Magyarország keleti részét, illetve Romániát és Ukrajnát is sújtja ez az időjárási jelenség. 

A jégkármérséklő rendszer bizonyos területeken történő leállítása azért is fájó, mert az elmúlt évek kárbejelentési adatai bizonyították létjogosultságát. 2021-ben a gazdálkodók 39 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ennek jelentős hányada három extrém időjárású napon keletkezett. Összehasonlításképpen: 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, közel kétszer ekkora, összesen 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók. Számítások szerint a rendszer működtetésével évi több tízmilliárd forint kár előzhető meg.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában