Így csökkentheti le jelentősen a fűtésszámlát

Nagyjából azonos a hőmérséklet a magyar otthonokban, a fűtésszámlán megjelenő összeg azonban így is nagyon eltérő lehet – derül ki az Újház kutatásából. A többség (41 százalék) 20-22 fok között tartja az otthona hőmérsékletét, vagyis a válaszok alapján az optimális lakáshőmérséklet télen átlagosan 21,2 fok. Az 50-59 év közöttiek inkább hűvösebbet, míg a 30 alattiak melegebb hőmérsékletet tartanak ideálisnak.

Érdekes módon azonban úgy tűnik, az, hogy milyen melegre fűtik az emberek az otthonaikat, nem feltétlenül áll összefüggésben azzal, hogy mennyit költenek a fűtésre: azok, akik 5000 forintot, vagy annál kevesebbet számolnak a havi fűtési költségekre, átlagosan 21,24 fokra fűtik a lakást, és nincs érezhetően melegebb azoknál sem, akik 20 000 forint feletti összeget fizetnek ki a fűtésszámlára – náluk átlagosan 21,6 fokos a hőmérséklet.

Az elmúlt időszakban szakértők gyakran nyilatkoztak úgy, hogy 1 Celsius fok hőmérséklet-csökkentés akár 6 százalékos energiamegtakarítást eredményezhet, ám ezt a kutatásból származó adatok nem támasztják alá.

A magas fűtésszámla oka tehát másban keresendő. Egyrészt nyilván tényező lehet az ingatlan mérete is, de még így valószínűbb, hogy a termosztát állítgatásánál többet számít az, hogy mennyi energiára van szükség ahhoz, hogy otthonunkat a kívánt hőmérsékletre felfűtsük. Ebben pedig az ingatlan energetikai hatékonysága játszik döntő szerepet. Ebből következik, hogy azok, akik jelentősen szeretnének spórolni a fűtési költségeiken, a termosztát letekerésével valószínűleg többet fognak veszíteni a komfortérzetükből, mint a rezsiszámlájukból. Különösen igaz ez arra a 48 százalékra, aki jelenleg nem elégedett otthona hőtartó képességével. A teljes mintában 26 százalék azok aránya, akik olyan ingatlanban élnek, aminek a becsült hővesztesége 20 százalék felett van – vagyis a fűtésszámlájuk értékének 20 százalékával ők csak az utcát fűtötték.

– Napjainkban már lényegesen korszerűbb építőanyagok és szigetelőanyagok állnak rendelkezésünkre, mint akár csak néhány évtizeddel korábban is – mondta dr. Rázsóné Szórády Csilla, az Újház vezérigazgatója. – Éppen ezért az utólagos szigetelési, korszerűsítési munkákkal jelentős mértékben lehet javítani a régebbi épületek energiahatékonyságán, ehhez azonban tudni kell, hol szökik el a hő, és az adott területen milyen szigetelési megoldások a legideálisabbak. Az Újház Rezsicsökkentő Kisokosában azért gyűjtöttünk össze minden releváns információt, hogy segítsünk eligazodni az információk között azoknak, akik otthonukat fenntarthatóbá tennék.

A hőveszteségért a legtöbben (45 százalék) a nem megfelelő nyílászárókat okolják, ezt követik a nem megfelelően szigetelt falak (32 százalék), a tető (14 százalék) és jóval kevesebben (5 százalék) gondolnak arra, hogy a padló lenne a hőveszteség szempontjából kritikus pont. Fontos tudni, hogy egy nem megfelelően szigetelt átlagos magyar családi ház esetében a falakon keresztül 30-40 százalék, a tetőn át 20-30 százalék, a nyílászárókon keresztül 15-25 százalék, a padlón 10-15 százalék hő távozik, vagyis itt is érdemes lehet vizsgálódni, ha a magas fűtésszámla okát keressük.

Akár utólagos szigeteléssel a hőveszteség mértékén jelentősen lehet javítani, az energiaárak növekedésével pedig sok válaszadó számára aktuálissá is váltak a hőtartó képességet célzó fejlesztések. A megkérdezettek közel 40 százaléka még nem rendelkezik konkrét tervekkel, de elképzelhetőnek tartja, hogy belevág egy korszerűsítésbe. A megkérdezettek közel harmada tervez korszerűsítést, jellemzően a falak szigetelését (56 százalék) és a nyílászárók cseréjét (40 százalék) vagy korszerűsítését (31 százalék), de aránylag sokan gondolkodnak a tető szigetelésében (29 százalék) is. A tető teljes cseréjét és a homlokzati szigetelést egyaránt 15 százalék tervezi, az utólagos aljzatszigetelés azonban mindössze 10% terveiben szerepel.