Cinege, kakas, liba és más madarak - A Cirákulum üdítő örömkoncertje Kőszegen - fotók

Talán azért, hogy kárpótoljanak minket az elmúlt két évért, az idén még a fagyosszentek is visszavonulót fújtak: a május közepe madárdallal, zöld lombokkal, viruló gesztenyékkel van tele. Megtelik szombaton délután a KÖSZHÁZ is, ahol nemcsak székek sorakoznak, hanem a hagyomány szerint asztalok is: ki mit hozott, kínálja. A Micsoda madár címmel meghirdetett koncert bizonyos pontján – az angol szöveggel karácsonyi dalként ismertté vált Scsedrik című ukrán népdal fölvezetéseként – elhangzik a felhívás is: az adományládában összegyűlő pénzt az ukrajnai háború elszenvedőinek ajánlják fel. A Cirákulum – Gelencsér Ildikó, Szarvas Péter, Tompa Krisztián, Török Miklós, Trifusz Péter – összeszokott csapat. Tudjuk már például, hogy a műsorközlő szerepét is vállaló Trifusz Péter bevezetői csupa fontos információval, eszmefuttatással emelik meg, kapcsolják össze a jóízű, sodró népdalfeldolgozásokat, jobbára saját versmegzenésítéseket. 

A májusi koncert központi motívuma a madár, ez „az ég és föld között cikázó”, népdalokban és versekben is gyakran fészket rakó különös lény. Egy közülük biztos Gelencsér Ildikó torkában lakik: a várszínház művészeti titkára a hajdanvolt Ciróka után most már a Cirákulumban furulyázik, fuvolázik – és énekel; de hogy! És madaras zokniban. Különben van itt cinege (cönögemadár), kakas (szól a kakas már), sőt feltűnik a dalok réseiben egy klasszikus irodalmi liba is. Az újabb Cirákulum-dalok között pedig ott van Tóth Krisztina Munkadala és Pilinszky „könnyen nehéz”, fájdalmasan szép verse, a Tiltott csillagon is. Szutyejev meséje a buta, irigy – bár végül jobb belátásra térő – libáról itt tényleg fordított értelmet kap: a Cirákulum is sokfelől válogat, de csak azért, hogy aztán mindent kicsit megcsavarjon és nekünk ajándékozzon.