A szórakoztató műfajban évtizedekig

2022.08.09. 07:00

Tánc, taps és forró hangulat - Szállodai bárokban játszott, fél évig Japánban is zenélt Miski Ferenc

A szórakoztató műfajban dolgozott évtizedekig – hotelek cigarettafüstös bárjaiban és a szabad ég alatt, nyárestéken, kellemes kerthelyiségekben. A boldog békeidőkből mentette át finom eleganciáját, tartását, humorát. One man band – egyszemélyes zenekar az övé. Miski Ferenc most nekünk játszott.

Tóth Kata

Forrás: Cseh Gábor

Zenész csupa nagybetűvel és vajszívű, kenyérre kenhető, az egyik barátja jellemezte így. Hogy csodabogár, jó értelemben megszállott, hangszerek megmentője és örök gyermek, akit a közönség szeretete éltet, az a találkozáskor derül ki róla.

Mit rejthet egy belvárosi ház földszinti lakásának lehúzott redőnyös kis helyisége? Miski Ferencnél komplett zeneszobát. Led kijelzős kivezérlésmérő, diszkófények, szintetizátorok, orgona és hangfalak láthatók körben, igazi bárhangulat fogad. Bámészkodni nincs idő, tulajdonosuk felteszi a napszemüvegét, a mikrofont igazítja, és énekel: „Szállj, szállj, szállj fel magasra”...Irányítja a vokálprocesszort – megmutatja, hogyan teszi egy oktávval feljebb a hangját, közben teljes zenekari hangzást produkál. Aztán átül a lábbasszusos, kétmanuálos orgonához, és „négykézláb játszik, a látvány kedvéért. Csak arra kell vigyázni, nehogy félrelépjen az ember” – nevet. Ördögien jár a lába, az embernek kedve támad táncolni, amint megszólal Rod Stewart gyönyörű nótája, az I am sailing és Elvis szerelmes slágere, a Can’t help falling in love. Végül az egyik saját szerzeményét, az Imaginationt hallgatjuk, éppen szamba stílusban. Miski Ferenc az idén lesz 71 éves. Azt mondja, a zene tartja fiatalon.

– Szombathelyen születtem, édesapám rádió- és tv szerelő elektroműszerész kisiparos volt, hűtőgépeket is javított. Ebből kifolyólag én a gépipari technikumba jelentkeztem, és mellette lettem elektroműszerész tanuló. Iskola után a MÁV Biztosítóberendezés-fenntartási Főnökségére kerültem. Tíz éven keresztül tranzisztoros hangerősítőket és műszereket javítottam. Aztán jött a nagy fordulat: a ’80-as évek legelején egy éjszaka felmentem a Domus bárba. A barátaim zenéltek ott, kíváncsi voltam, hogyan játszanak, de aznap este nem volt zene. Ott ült a dobogón a dobos és a basszusgitáros. Kiderült, hogy a zongorista egy hete nem jár be. Hívtak, hogy üljek be a helyére. Gyermekkoromban apám zongoráján ugyan próbálgattam játszani, de biztos voltam benne, hogy ez nem fog menni. Nem tanultam zeneelméletet, zeneiskolába sem jártam, mindent autodidakta módon, hallás útján szedtem magamra. Aztán mégis beültem. Kőrössy Tamás dobos és Horváth József Pege basszusgitáros ott azonnal megígértették velem, hogy elvállalom a munkát, ami megpecsételte a sorsomat. A család szörnyülködött, csak az üzemvezetőm, Csécs József értette meg, miért hagyom ott a stabil, jó munkahelyet. Azzal engedett el, hogy ha bármi gond akad, visszavárnak. Követtem a szívemet, és sosem mentem vissza – meséli.

Egy évet töltött a Domus bárban a Vendéglátó Vállalat égisze alatt – hallás után, magnóra vette fel a zenéket a rádióból, és ami megtetszett, azt megtanulta. Miután lejárt a szerződése, váltott. Jó barátja, Punger Pál hazajött Norvégiából – az akkori zenekarával sokat játszott a Claudiusban, ahol Ferenc régen helyettesített. Csodálatos 5-6 évig zenéltek ott ketten. Onnan Bakos Rezső „A” kategóriás zongorista hívta a Hotel Helikonba Keszthelyre. Majd az akkori párjával alkotott duettjüket Bükfürdőre, a szabadidőközpontba invitálta az üzletvezető. Hotelek, aztán újból Keszthely és Hévíz következett.

1993-ban egy napon üzenetet kapott: a Video Press soproni menedzsere elküldte az anyagukat Japánba másik harminc együttesével együtt. A japán menedzser kiválasztotta őket, azonnal indulniuk kellett. – Állami kiküldetésben fél évig discokban zenéltünk. Csak keveseknek adatott meg addig Magyarországon, hogy kijussanak. Állandó fellépési lehetőséget kínáltak nekünk, amit családi okok miatt nem vállaltam el. Japán után újabb felkéréseket kaptunk rendezvényekre. Az évek alatt Magyarországon kívül Ausztriában, Szlovákiában is felléptem, sőt az olasz tengerparton is szólt a zeném cédéről – mondja.

Több száz dalból áll a repertoárja, és saját szerzeményekkel is büszkélkedhet: az egyik a már említett Imagination, a másikat a fia, az informatikai-elektronika tervezésben és gyártásban, szintetizátorok építésében jártas Ádám Padre címmel feldolgozta. Énekel németül, spanyolul, angolul, portugálul és egy számot franciául is. A zenei alapokat 90 százalékban maga csinálja: sávonként bejátssza a zenei alap kísérettel megszólaló dalokat, kizárólag élőben játszik és énekel, több szólamban, csak a hangja változik a vokóder és a vokálprocesszor" segítségével. Ha elveszik tőle a technikát, akkor odaül a hagyományos lábbasszusos orgonához, és azzal is produkálja a zenekari hangzást „kézzel-lábbal”.

Mutatja a hangszerállományát, ami mindig újabb darabokkal bővült: az első egy 6400 forintos klaviszett – NDK-gyártmányú villanyzongora – volt, akkoriban az egyetlen elektromos billentyűs hangszer, amit lehetett kapni. Már a vasúton dolgozott, amikor egy zenész barátja eladta az olasz gyártmányú orgonáját – ott kezdődött a lábbasszusos időszaka. A szobában hangfalak, egy Hammond-klón orgona, szintetizátorok, ezüst színű keverőpult, vokálprocesszor, mikrofonok, egy mélynyomó és a ledes kivezérlésmérő. Közülük sok utazott (utazik) vele, hogy rock-ot, discot, jazzt vagy cigányzenét játsszon bálokon, szilvesztereken, magánrendezvényeken, kerthelyiségekben, lakodalmakon. Miski Ferenc fellépett Csepregi Évával, a Princess vonóstrióval. A mottója régóta: Mindent a kedves vendégért!

– A zenész azért van, hogy szórakoztasson. Nincs annál jobb érzés nincs, mint amikor tetszik a publikumnak az előadás. Mindegy, milyen számról van szó: ha a közönség vevő rá, akkor rám ragad a jókedvük, és ez oda-vissza működik. Szívből, jókedvvel zenélek és énekelek – lelkesedik. Tíz éve nyugdíjas már, de azóta is zenél. Az elmúlt pár évben kapott meghívást Dubajba, Egyiptomba és Izraelbe. Mind nagyon megtisztelő ajánlatok voltak, de már idősnek érezte magát, és féltette a hangszereit a repüléstől, így nem vállalta egyiket sem.

Nemcsak játszik a hangszereken, hanem restaurálja is őket Miski Ferenc. Ausztriában egy jó barátjának zenegépeket, wurlitzereket javít, Magyarországon, ha kell, templomi orgonát. A munkája nyomán életre kelt már digitális hárommanuálos, lábbasszusos orgona is.

A zeneszobában külön polcon integetőmacska-szobrocskák (Maneki Neko) sorakoznak. Ezeket a japán hagyomány szerinti szerencsehozó cicákat gyűjti. Nevük is van: Picur, Cicuka, Vilike, Nagyfőnök, Bubuka, Kisfőnök, MiciCica és Aranyoskám. A gazdájukat – hiszen örökre meghagyták gyermeknek – szeretik az istenek.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában