Karrier

2022.09.27. 07:00

Irakban született, Szombathelyen él - A közgazdászképzés egyik alapítójával, dr. Rádi Szelmannal beszélgettünk

Dr. Rádi Szelman iraki születésű nyugalmazott főiskolai tanár mögött 72 év van, ezekből közel negyvenet Magyarországon töltött. A szombathelyi közgazdászképzés egyik alapítója három évvel ezelőttig óraadó volt az egyetemen. Magyar állampolgár, aki tehetetlenül nézi hazája, Irak pusztulását.

Tóth Kata

Rádi Szelman.

Fotó: © Cseh Gábor

A Savaria Egyetemi Központ jogelőd intézményében, a Berzsenyi Dániel Főiskolán 1999-ben alakult meg a Gazdálkodástudományi Tanszék. A szombathelyi közgazdászképzés alapítója, prof. dr. Törzsök Éva mellett dr. Rádi Szelman a kezdetektől tagja volt az oktatói gárdának, később évekig óraadó tanár az egyetemen. 2019-ben Eötvös Loránd-emlékéremmel ismerték el a munkáját. Elmondása szerint szigorú, de igazságos tanár volt, a privát életében pedig hithű muszlim és jó magyar, akinek szerető családot, szorgalmas és nyugalmas életet adott az Isten. Rádi Szelman ugyanakkor évek óta egyre növekvő aggodalommal figyeli, mi történik Irakban. A magyarul kis akcentussal, de gördülékenyen, szépen beszélő férfit a kezdetekről is faggattu

– Bagdadban születtem 1950-ben. Vidéken nőttem fel, jómódú családban, a szüleimnek sok földje volt. 1969-ben beköltöztünk a belvárosba, 1970-ben érettségiztem. Szerettem volna agráregyetemre menni, de a felvételi jelentkezéskor elhibáztam az egyetemek sorrendjét, így kerültem a Bagdadi Egyetemen belül a közgazdasági és menedzsment karra, a statisztikai tanszékre. 1975-ben végeztem, ösztöndíjat kaptam az államtól, a kiküldetés Magyarországra, Budapestre szólt. Lehet, hogy nem is annyira véletlenül: még középiskolás voltam, amikor a történelemtanár megkérdezett bennünket: Magyarországnak mi a hivatalos államneve? Én tudtam egyedül a választ. Annak idején a Magyar Tudományos Akadémiához tartoztunk. Nem kurzusokra jártunk, hanem a témavezetőnkkel voltunk kapcsolatban. Mivel nem találtak nekem angolul beszélő témavezetőt, meg kellett tanulnom magyarul. Nehéz dolgom volt, de sokat köszönhetek a témavezetőmnek, dr. Fazekas Béla akadémikusnak, a KSH mezőgazdasági statisztikai főosztályvezetőjének és a feleségemnek, aki a nyelvtanulásban segített. Négy évre szólt az ösztöndíj, de meghosszabbítottam egy évvel: 1982. július 1-jén, a születésnapomon doktoráltam, kiváló eredménnyel. Növénytermesztési adatokat elemeztem, összehasonlítva az itteni módszereket az irakiakkal. Abban az évben hazautaztam Irakba, hiszen kötött a szerződésem a bagdadi felsőoktatási minisztériummal. Több mint két évet vártunk, hogy utánam jöhessen a leendő feleségem. Judit 1985-ben érkezett, először 3 hónapra turistaként. Akkoriban nem akárkinek engedték meg, hogy külföldi felesége legyen, de vállaltam a kockázatot. Magának Szaddám Huszein elnöknek írtam, aki nagy sokára, de válaszolt: megadta az engedélyt. A feleségem kiköltözött, nyolc évet töltöttünk Irakban. Én az államtól egyetemi adjunktusként lakást kaptam, a bérem elég volt kettőnk megélhetésére – meséli Rádi Szelman.

1980 szeptembere és 1988 augusztusa között tartott az irak-iráni háború. A súlyos emberveszteségek mellett a két ország gazdasága, elsősorban olajiparuk is óriási károkat szenvedett. 1990-ben Kuvait lerohanása miatt Irak ellen fordult az egész világ, a Sivatagi vihar nevű második Öbölháború és az embargó, azaz kereskedelmi szankciók bekövetkezése során sokat szenvedett az ország, amely mindezek ellenére Szaddám Huszein vezetésével egy év alatt saját erőből újjáépült – ez a saját olvasata Rádi Szelmannak, aki úgy emlékszik ezekre az időkre: a ’70-es évektől fejlődő országban óriási lett az infláció, a lakosság körében általánossá vált a nélkülözés, jelentősen romlott a nép közérzete, az életszínvonal. A férfi 1990-től a Bagdadi Egyetemen is docens volt, 1993-ban úgy döntöttek a feleségével, hogy Magyarországra költöznek. Irakban felszámoltak mindent, Szombathelyen kezdtek új életet.

– Nem voltam még magyar állampolgár és letelepedési engedélyem sem volt. Adódott egy lehetőség ’93 augusztusában, hogy Líbiába menjek egyetemre tanítani. Egyedül indultam el, a családot, gyerekeket hátrahagyva. Nehezen alkalmazkodtam, végül két évig dolgoztam ott docensként, utána visszajöttem Magyarországra. 1998-ban kaptam állampolgárságot, egy évre rá indult Szombathelyen a Berzsenyi Dániel Főiskolán a gazdasági képzés. Azt szoktam mondani: az én vállamon is épült a tanszék. Abból az időből dr. Törzsök Évának tartozom köszönettel. 2006-ban kaptam meg a főiskolai tanári kinevezésemet. 2008-ban, a főiskola Nyugat-Magyarországi Egyetembe való beolvadása után is folytattam a munkámat. Általános statisztikát, makro- és mikroöknómiát, nemzetközi gazdaságtant, gazdasági statisztikát is tanítottam főállásban, majd 2014-es nyugdíjazásom után – 2017-től már az ELTE SEK Gazdasági Tanszéken – 2019-ig óraadóként. A nyugdíj mellett arab nyelvű tolmácsolást és fordítást is szoktam vállalni – számol be mindennapjairól.

Rádi Szelmannak kiegyensúlyozott, békés az élete, a hangjában mégis szomorúság bujkál.

Magyar vagyok, de Irak a hazám. Szörnyű látni, mi történt az egykor gyönyörű, modern országgal, a több ezer éves sumér városokkal, az ókori mezopotámiai kultúra felbecsülhetetlen kincseivel. Mérhetetlen pusztulás szemtanúi lehettünk az elmúlt húsz évben az Amerika által hamis vádakkal alátámasztott háború, majd megszállás után. Utoljára 2020-ban jártam otthon, a testvéreim családjai máig Bagdadban élnek. Elkeserítő a biztonság hiánya, a szegénység, a durvaság, az igazságtalanság. Nem működik megfelelően az igazságszolgáltatás, dúl a korrupció, kaotikusak a viszonyok – sorolja a tanár úr, aki szívesen vállal előadást, ismeretterjesztést a témában. Azért is, hogy idézve őt: ne a hamisat lássuk. A migráció és a terrorizmus miatt, és mert szélsőségesek az iszlám nevében cselekednek, tévesen azt hisszük, hogy az iszlám a háború vallása, miközben eredendően sokkal inkább a békéé, elítéli a gyilkosságot. Az igazi Iszlámban nem létezik terrorizmus, mondja.

Végül a saját jó példáját hozza. – Szombathelyen soha nem volt problémám, a volt diákjaim a mai napig rám köszönnek, de ez rajtam is múlt: alkalmazkodtam és becsületesen dolgoztam. Ha nem így teszek, nem maradhattam volna a helyemen. Egy magyar parasztembertől tanultam: a boldogság titka a megelégedettség. A Rádi is azt jelenti az arab nyelvben: elégedett. Az Isten szeret engem. Adott szerető családot, adott munkát. Én pedig meg vagyok elégedve mindennel.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!