2022.12.05. 11:37
Mi köze van az egri vár ostromának Vasvárhoz? - Bemutatták Pintér György regényét - fotók
Az egri vár ostromának 470. évfordulója alkalmából egy hegyháti vonatkozású regény is megjelent Pintér György tollából, a Szülőföld Könyvkiadó gondozásában.
Pintér György az elfeledett hősök előtt tiszteleg új regényével
Fotó: Pogács Mónika
A hősök a ködben bemutatóját a vasvári városi könyvtárban tartották, ahol Gyöngyösi Zsuzsanna, a Vasvári Könyvtár és Művelődési Központ igazgatója köszöntötte a megjelenteket.
Elhangzott: Pintér György hegyháti vonatkozású kötetei, így a most megjelent Hősök a ködben című is minden, Vasvár térségében található könyvtárba eljut. Az alapos helytörténeti kutatások után elkészült írások a Hegyhát számos történelmi értékét teszik láthatóvá, megőrizve ezeket az utókornak.
Dr. Zágorhidi Czigány Balázs történész, múzeumigazgató a köszöntőt követően az egri ostrom koráról beszélt hegyháti vonatkozásokkal.
– Nagyon szemléletessé vált számunkra, vasváriak számára a török kor pusztítása. Aki itt volt az elmúlt hetek városnéző sétáin, láthatta a török korban elpusztult káptalani templomnak a helyét, ahol az egykori templom alapfalait, pontosabban alapfalainak árkát, mert még azt is kibányászták, másfél, két méter vastag törmelék borítja. Ez a török kor és az újkor közötti cezúra. Ezt látva a szó szoros értelmében is érezhető, hogyan nyomja agyon a történelmünket az a korszak – mondta a történész. Egy nagyívű történelmi tablóból kiderült az is, hogyan határozta meg a török jelenléte a térség társadalmának alakulását.
Könyvbemutató Vasváron
Fotók: Pogács MónikaA történelmi kitekintés után Pintér György beszélt új regényéről. Azt mesélte: a Hegyháti Krónikák bemutatójáról szóló tudósításban fogalmazott úgy egykor az újságíró, hogy a hegyháti Egri csillagok kötet született meg. Erről jutott eszébe, hogy az egri hősök névsorában, amely mind a várban, mind a regényben szerepel, gersei nevekkel is találkozott. Nem volt rest, utánanézett és valóban: Gersei Benedek és Gersei Pethő Gáspár neve ott szerepel a névsorban. Innen indult el a regény megírásának története.
Pintér György alapos kutatást végzett ezúttal is. Az egri vár történetét és Tinódi Summáját is mélyrehatóan végigtanulmányozta. Nem csak fantázia műve ugyanis ez a könyv sem. A török katonai rangok, a fegyverzet leírásához is sok kutatásra volt szükség, hogy pontos és hiteles legyen az ezekre való utalás.
– Vallom, hogy a tudományos alaposság mellett az irodalmi kritériumoknak is meg kell felelnie az írásaimnak. A történetnek kereknek kell lennie, de a történetmesélés mellett annak valós, dokumentálható alapon kell nyugodnia. A hitelesség kell -nyomatékosította Pintér György.
Dobó Istvánról például mindenki tud, utcák, terek vannak elnevezve róla, akárcsak a többi ismert hősről, más korokból. De mi van azokkal, akik bár szerves részei voltak egy-egy korszaknak, de a történelem homályában végül elvesztek? Ők a hősök a ködben, akiket helytörténeti kutatással újra meg lehet találni. Ezt tette az egri várban összetalálkozó, a Hegyhátról származó gersei katonákkal is Pintér György.
Az író-olvasó találkozón a regény keletkezéstörténetének ismertetése után kérdésként elhangzott: készül-e könyv most Pintér György műhelyében. Az író elárulta: több is, köztük egy, a doni tragédiával foglalkozó regény személyes történetekkel, családja érintettsége okán, jövő év elején pedig várhatóan megjelenik a Hegyháti mesék.