Hogyan alakulnak ki a beszédhibák, mit tehetünk szülőként a megelőzésükért?

A hangok hibás ejtése a leggyakrabban előforduló beszédbeli eltérés a gyermekeknél, amely az életkorral általában fokozatosan csökken. A kisgyermekek beszédszervi mozgásai még ügyetlenek, beszédészlelésük fejletlenebb, ezért a beszédükben hallható eltéréseket természetesnek gondoljuk, élettani pöszeségnek is nevezzük. Későbbi életkorban, (4)-5 éves kortól a pedagógiai szakszolgálatok logopédusai szűrik az óvodákban a gyermekeket, és ha szükséges, elindul a gyermek logopédiai terápiája.

Más-más oka lehet, hogy egyes hangokat miért ejtenek rosszul a gyerekek. Az okok eredete sokszor visszanyúlik a korábbi életkorokra. Kezdve onnan, hogy megszületik egy gyermek: nem véletlenül hangsúlyozzák a szakemberek a szoptatás fontosságát. A csecsemő ideális tápláléka az anyatej, az anyatejes táplálás azonban más miatt is fontos: az újszülött intenzív mozgást végez a szájával, a nyelvével, ami elkezdi az izmokat tónusba helyezni. Az ott indult mozgás- és izomműködés az első lépés a helyes hangképzés felé vezető úton. Ha cumiból, cumisüvegből táplálkozik a csecsemő, a durvább, keményebb anyagot nem tudja ugyanúgy felnyomni a szájpadlására. Ezáltal lejjebb kerül a nyelve, szélesedik az alsó állkapcsa és szűkül a felső állkapcsa – mondja a szakember, és sorolja tovább: a rágás hiánya is a beszédszervek ügyetlenségéhez vezethet. – Túl sok feldolgozott élelmiszert fogyasztanak a gyerekek, túl sokáig pépesítünk, pürésítünk, pedig a rágás hasznos az ízületnek, másrészt a beszédhez használt izmokat is dolgoztatja. Kedvezőtlen szokás még a gyermekeknél az ujjszopás, a körömrágás, a fogszorítás, fogcsikorgatás – túlterhelik az izmokat. Az ujjszopás a cumizáshoz hasonlít: bent van a gyermek ujja a szájtérben, gátolja a nyelv szabad mozgását beszéd közben. Emellett fogsorzáródási rendellenességeket okozhat, ami miatt később felmerülhet a fogszabályozás szükségessége is. Számít az említett szokások esetében az intenzitás is: más a helyzet például, ha csak pár percre, elalváshoz kap cumit a kisgyermek, vagy egész nap cumival a szájában beszél. Összességében az előbb felsoroltak a logopédiai terápiás munka sikerességét gátolják. Egy cumizó, ujját szopó nagycsoportos beszédhangjainak javítása a szokás fennmaradása mellett a terápia ellen hat – mondja tapasztalatból Fazekas Andrea.

A különböző fül-orr-gégészeti problémákat is említi – ezek mind a beszéd motoros előfeltételeinek kialakulását, mind a beszédhangok észlelést érintik. Problémát okozhat a krónikus nátha, az allergiák, az asztma, a megnagyobbodott orrmandula – mind azt eredményezik, hogy a gyermek nehezen vesz levegőt az orrán, kialakul a szájlégzése, egy kicsit mindig nyitva tartja a száját. Ahhoz, hogy a száján tudjon levegőt venni, a nyelvnek lent kell lennie a szájtér alsó régiójában. A nyelv munkája nem alakítja a felső állkapcsot, a fogívek szűkülnek, a fogak torlódnak. A nyelv előre, vagy oldalra mozdul beszéd, nyelés közben, ami érintheti például a felső nyelvállású hangok képzését, a gyermek az s,zs,cs hangok helyett sz, z, c hangot, vagy az r helyett j hangot mond. Az egészségügyi vonatkozás sem elhanyagolható: ha a szájon keresztül veszünk levegőt, az mindig rövidebb, pihegős légzést jelent, mint amikor az orrunkon keresztül lélegzünk. Az orrunk megtisztítja a levegőt, a belégzés mélyebb, oxigéndúsabb. További következménye lehet a helytelen légzésnek, hogy nem alszik eleget a gyermek, nem ébred elég kipihenten, ez kihathat a figyelmére, viselkedésére, későbbi életkorban akár az iskolai teljesítményére is.

A fül-orr-gégészeti betegségek másik következménye lehet a halláscsökkenés. A gyermekek ugyan hallják a beszédet, de egyes beszédhangok között nehezen tesznek különbséget, a beszéd észlelése torzul. Az óvodások, sőt még a kisiskolások között is gyakran találkozunk olyan gyermekekkel, akik a magánhangzókat rosszul ejtik, például ő helyett ó-t mondanak, ű helyett ú-t, vagy zöngétlenítik a mássalhangzókat, például b helyett p, v helyett f hangot ejtenek. Ezeknek a kiejtési hibáknak általában a beszédészlelés gyengesége áll a háttérben. Az iskolásoknál ez a probléma a helyesírásban is megjelenhet, ezek a hibásan ejtett hangok rosszul kötődhetnek a betűkhöz, a gyermek például a vonat szó helyett a fonat szót fogja leírni.

A szülők ebben a helyzetben úgy segíthetnek, hogy ha a gyermeküknél az említett tünetek, betegségek megjelennek, akkor a megfelelő szakorvoshoz fordulnak megoldást keresve ezekre, hangsúlyozza.

A pöszeséggel kapcsolatban beszél a lenőtt, rövid nyelvfékről (nyelv alatti hártya) is, ami a nyelv szabad mozgását gátolja. A logopédusok ezt is vizsgálják az artikulációs felméréseken. Jellemző, hogy a gyermek nem ejti az r hangot, de gond lehet több hang kiejtésével is. A rövid nyelvfék akadályozza a nyelv felfelé irányuló mozgását, ezáltal a hiányzó, vagy hibásan ejtett hangok javítását is. Ilyenkor a logopédus orvoshoz, például szájsebészetre irányítja a szülőket. Miután megtörténik a beavatkozás elkezdődhet a logopédiai terápia.

– A hangok javítását, a helyes artikulációs mozgások begyakorlását nehezítheti, hogy a gyermekek a terápia időszakában váltják a fogaikat. Vannak olyan genetikai tényezők is, melyek gátolhatják a tiszta beszéd kialakulását, mint például a szájtérhez képest nagyobb méretű nyelv. 

– Összefoglalva azt tudom tanácsolni a szülőknek, hogy a felsoroltakat figyelemne véve próbálják segíteni gyermekeiket a helyes hangképzés kialakulása során. Ha mégis maradnának olyan hangok a gyermekük beszédében, amelyeket hibásan ejt, nem ejt, vagy mást mond helyette, ne aggódjanak. Fogadják meg a logopédusok tanácsait, javaslatait, gyakoroljanak velük a szakemberek útmutatásait követve.

A témát folytatjuk: Fazekas Andrea praktikus tanácsokat ad, mi mindent tudunk tenni, hogy a kisgyermekek nyelvi fejlődése előre haladjon.