Versenyképesnek maradni - Agrárfórum Sárváron: Nagy István miniszter aktualitásokról és kihívásokról

Az elmúlt években nagyon sok nehézséggel kellett szembenéznie a magyar agráriumnak: a covid járvány megtanított bennünket arra, hogy bármikor lezárulhatnak a határok, a történelmi léptékű aszály arra figyelmeztetett bennünket, hogy soha nem látott mértékű klímaváltozásnak nézünk elébe, a szomszédban dúló háború, és az arra adott elhibázott brüsszeli szankciók pedig olyan helyzetet teremtenek, amely alapjaiban változtatja meg a mezőgazdaság és az agrárium, az élelmiszeripar mutatóit. Stratégiai ágazattá váltunk, hiszen élelmiszerre minden nap, mindenkinek szüksége van. Ezért a kormány egy nagyon fontos döntést hozott: a vidékfejlesztési források nemzeti társfinanszírozási mértékét 80 százalékra emelte, azaz megháromszorozta a vidékfejlesztési beruházásokra jutó források nagyságát - vázolta fel az előzményeket dr. Nagy István agrárminiszter, majd hozzátette: a Közös Agrárpolitika átmeneti éveinek mondott 2021-ben és 2022-ben 1500 milliárd forint forráskerettel hirdetett meg az Agrárminisztérium új pályázati felhívásokat, a napokban pedig újabb 400 projekt részesül 171,5 milliárd forintban a Vidékfejlesztési Programban.  

Fontos határidő közeleg 

Az 5300 milliárd forintos keretösszegű Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv pedig úgy célozza meg a magyar mezőgazdaság versenyképességének javítását, hogy közben a fenntarthatóságra is törekszik. - Június 9-e az egységes kérelmek beadási határideje. Ezután megvitatjuk a gazdaszervezetekkel, érdekképviseletekkel, hogy milyen sorrendben jöjjünk ki a vidékfejlesztési forrásokkal. Kérek minden gazdát: nézze át alaposan az íveket, hiszen teljesen új a rendszer van, most tanuljuk. A jó hírem az az, hogy mindenki több támogatást tud kapni az egyhektáros termőterülete után, mint eddig. Az első pályázatok az év második felében várhatóak – fejtette ki az agrárminiszter. 

Nagy István szólt arról is: benyújtották a parlamentnek a törvényjavaslatot, amely megtiltja a földadó kivetését a polgármestereknek, helyi önkormányzatoknak. Mint ismert, azt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), illetve kormányzati szereplők közösen dolgozták ki, miután március végére 120 ezer aláírás gyűlt össze petíción. - Ilyen nehéz helyzetben, amikor létkérdés, hogy az élelmiszer- és önellátásunkat biztosítani tudjuk, akkor nem sarcolásban kell gondolkodni, hanem abban, hogy miként tudunk segíteni - húzta alá.  

Meghallja-e Brüsszel a hangunkat? 

A magyar kormány nagyon bátor döntéssel jelezte Brüsszel felé az ukrán gabona behozatali dömpingjét, és hogy ez milyen belső piaci zavarokat okoz. Nem hallották meg a hangunkat, ezért egy újabb bátor döntéssel elzártuk a határokat. Mivel másik öt ország is csatlakozott a kezdeményezésünkhöz, ezért Brüsszel lépésre kényszerült és jogszerűvé tette négy mezgazdasági termék Ukrajnából történő behozatalának tilalmát: a búzáét, a kukoricáét, a repcéét és a napraforgóét. Ez eredetileg június 5-ig, volt érvényben, de jó hír: meghosszabbítotték az érvényességét, és ha szerencsénk lesz, még 15,9 millió eurót is kapunk a gazdák raktározási költségeinek finanszírozására, az elszenvedett károk mérséklésére - mondta az agrárminiszter. 

Felvázolta: az ukrán mezőgazdasági termékek európai és nem a hagyományos piacaikra érkeznek, azaz a mi piacainkat foglalják el. Mivel a magyar mezőgazdaság is alapjaiban export érdekeltségű - hiszen 20 millió ember ellátására képes - ezért nehéz elhelyezni a magyar termékeket és ezért csökkennek a felvásárlási árak is. Ezzel komolyan szembe kell nézni. - Ez a helyzet szerintem hosszú ideig fenn fog maradni. Ezért létkérdés, hogy az Európai Uniós bizottsága mondja ki végre: az Európába bekerülő bármilyen mezőgazdasági termékre és élelmiszerre - keletkezzék bárhol - ugyanaz a szabály vonatkozzon mind a nyomkövethetőség, mind az élelmiszerbiztonság, mind a használt technológia tekintetében. Ha ezt be tudjuk tartani, aki bizton állíthatom: a versenyt a magyar gazdák meg fogják nyerni és helyt tudnak állni - fogalmazott dr. Nagy István agrárminiszter Sárváron.