Veszprémben rendezik a magyar–finn testvérvárosok konferenciáját

A háromnapos konferencia szerdai megnyitóján a házigazda város nevében Porga Gyula köszöntötte a vendégeket. A polgármester emlékeztetett rá, Veszprém 2016-ban finnugor kulturális főváros volt, jövőre Európa kulturális fővárosa lesz. A városban számos finn hagyományú program – például a juhannus – honosodott meg, köszönhetően a Veszprémi Magyar–Finn Egyesületnek. A mostani konferencia alkalom arra, hogy tanuljunk egymástól, együtt keressünk megoldásokat, adjunk választ a világjárvány, a gazdasági válság és a háború okozta nehézségekre. Pertti Anttinen, Finnország budapesti nagykövete szeptember elején érkezett Magyarországra, első hivatalos útja Veszprémbe vezetett. Rövid magyarországi ittléte alatt megtapasztalta a magyarok barátságos fogadtatását, azt, hogy mennyire ismerik, becsülik a finneket, Finnországot. A nagykövetség hidat épít a két ország, a testvérvárosok között, a FinnAgora intézménnyel minden segítséget megad az együttműködéshez. A nagykövet szólt arról, Finnország kezdeményezte a NATO-hoz való csatlakozást, amit a magyarok támogattak, ez még közelebb hozhatja egymáshoz a két népet. 

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter arról beszélt, tanulhatunk a finnektől, azt, hogyan tudták megélni függetlenségüket, megőrizni szabadságukat. Száz év alatt nagyon sokat fejlődött Finnország, a kutatás, az ipar és a kultúra területén egyaránt figyelemre méltó a fejlődési ív. Rokonok és barátok vagyunk, a két nép soha nem állt, soha nem fordult egymással szembe, még ha igyekeztek is köztünk ellentétet szítani, 2004 óta, uniós tagállamként még erősebb a kapcsolat. Ha vannak is nézetkülönbségek, fontosabb a hosszú távú együttműködés, a rokonság, a barátság, az, hogy a két nép számíthat egymásra. 

Varju Krisztina, a Külgazdasági és Külügyminisztérium európai kapcsolatok fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára emlékeztetett arra, Finnország 309 települése közül ötvennégynek van magyar testvértelepülése, a konferencián a városok megoszthatják egymással a legjobb gyakorlataikat. Azt mondta, a személyes, baráti és államközi kapcsolatok az uniós tagságon belül erősödhetnek, a majdani közös NATO-tagság is segítheti azt, a két ország közötti gazdasági kapcsolatok is sikeresek. Dukai Miklós, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára az önkormányzatok hatékony, stabil működéséről beszélt. Hangsúlyozta, Magyarország akkor erős, ha erősek az önkormányzatok; a kormány elkötelezett a vidék fejlesztése, megújulása, fenntarthatósága mellett.

A konferencia első témája a fenntarthatóság és helyi környezet. Koncz Zsófia előadásában ismertette Magyarország eddig elért eredményeit a fenntartható fejlődés terén, hozzátéve, hasonló erőfeszítéseket Finnországban is tesznek. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese azt mondta, komplexen kell kezelni a környezeti, gazdasági és társadalmi szempontokat a célkitűzéseik során. 2020-ban betiltották az egyszer használatos műanyagok forgalmazását, rendszeresítették az üveg-, fém- és műanyag-visszaváltást, faültetési programot indítottak, 2010 óta két és félszeresére bővült a zöldóvoda-hálózat Magyarországon. 

A konferencia második témája a digitalizáció és az okosvárosi szolgáltatások, csütörtökön a kreatív ipar és a kulturális örökség. A pénteki napot a testvérvárosokban töltik a finn delegációk.