Oktatóanyag készül a Zirc környéki néptáncokról és népzenéről

Egy kicsit fehér foltnak, ismeretlen területnek számít a Bakony a néptáncok szempontjából. Legalábbis jó ideig, a közelmúltig így volt, de egyre inkább kiderül, hogy érdemes jobban megismerni, sokan kíváncsiak rá. Nem csak archív felvételek adták ehhez, a változtatáshoz az ösztönzést, hanem az az elhivatott tevékenység, amit máig végeznek a hagyományokat gyűjtők a környéken, faggatják az időseket, hogy minél többet tudjunk eleink kikapcsolódási szokásairól. Sokáig jobbára csak az terjedt el róla, hogy errefelé a kanász- és a pásztortáncokat szilajabban járták, mint általában, így hazánkban e műfajban a legvadabbnak számítottak, a kisfokost a végén a kondás belevágta a mestergerendába.  

Most szakembereket bevonva a munkába a zirci művelődési ház koordinálja az összefogást, amely ennél több formáját rögzíti a bakonyi néptáncoknak. Az intézmény igazgatója, Bieberné Réz Ágnes beszélt erről lapunknak. Litter Beáta közművelődési szakember megjegyezte: borzavári dédije mesélte egykor a fiatalabb családtagoknak, hogy lánykorában kamerával vettél fel, ahogy táncolt, ám erre akkor legyintettek. Már a dédunoka is azt gondolja, mégis így lehetett. Ugyanis tudomása szerint több éve egy páncélszekrényből kerültek elő régi filmszalagok, Pesovár Ernő és Békefi Antal néprajzkutatók bakonyi táncgyűjtései, az egyik felvételen adatközlőként a zirci nagymamája testvérét jelölték meg. 

A mostani néptáncosok ezekről tanulták meg a lépéseket. A zirci művelődési ház pedig több táncoktatási alkalmat szervezett, célja az is, hogy újra legyen néptánccsoport a városban, és a környékbeli falvakban működők is megismerhessék a bakonyi táncokat. Sőt, óvodapedagógusok ugyancsak érdeklődnek a készülő videók iránt, ugyanis a helyi hagyományokat szívesen adják tovább a kicsiknek.

A táncokat, a lábmozdulatokat pontosan láttató videókat a Reguly-múzeum helyiségében vették fel élő zenére, a gyakorláshoz szükséges zenéket a művelődési házban, egy pásztorzenekar tagjaival, kecskedudással, citerással, furulyással és egy vonósokból álló bandával. A Bárka Alapítvány biztosította a hangtechnikai hátteret. 

Wolf Sarolta közművelődési munkatárs elmondta, hogy a bakonyi táncok többnyire ugrós figurákból állnak, többféle eszközös tánc van köztük.  Pásztoreszközt páros tánc közben is kezében tart olykor a férfi. A lassú és a sűrű csárdást egyszerűbb motívumok gazdag választéka jellemzi. A csalogatós bakonyi módra úgy néz ki, hogy mikor a férfi elengedi a nőt, akkor ő forogni kezd, kerülgetik egymást, majd újra összekapaszkodnak, s ezeket a váltásokat a férfi tapssal jelzi. Változatosak annak módjai is, ahogy tánc közben összekapaszkodnak a párok, a kéz-, a váll- és a derékfogások. Ez is látható lesz az oktatóvideókon, amelyek A Bakony a mi otthonunk pályázati forrás keretében elnyert összegből készülhetnek el. Azokat az interneten hamarosan közzéteszik. Megjelenéskor az elérhetőséget lapunkban ismertetjük, a közreműködők bemutatásával együtt.