Felforrt szerdán a hangulat a francia nemzetgyűlésben, miközben Élisabeth Borne francia miniszterelnök megtartotta első beszédét. Felszólalásában hangsúlyozta, hogy az országnak fel kell készülnie az orosz gázkivonásra. Macron elnök pártja és centrista szövetségesei a múlt hónapban elveszítették abszolút többségüket a parlamenti választásokon, így a korábbi évekkel ellentétben, amikor a kormánypárt kényelmes többségben végre tudta hajtani az elnök reformprogramját, most további szövetségeseket kell keresniük.
Borne így felkérte a parlament tagjait, hogy tartsák tiszteletben azt, amit a francia választók a múlt hónapban üzentek, amikor komoly csapást mértek az elnökre, és kisebbségi kormányra kényszerítették:
A franciák azt kérték, hogy konzultáljunk többet egymással. Új értelmet kell adnunk a kompromisszum szónak, amelyet túl gyakran elfelejtenek a politikai körökben– mondta Borne.
A közel 90 perces beszéd alatt
a képviselők visszakiabáltak, dörömböltek, sőt kifütyülték az új miniszterelnököt,
miközben ő próbálta ismertetni Macron második ciklusának programját. Az új kormány szerint a legsürgetőbb kihívások között szerepel a jelenlegi gazdasági helyzet, a nemek közötti egyenlőség elérése, a nemzetbiztonság, az éghajlatváltozás és az európai békekoncepció is.
Zöldgazdaság, nyugdíjkorhatár-emelés és a foglalkoztatottság kérdése is szerepel az új programban
Beszélt továbbá Franciaország nyugdíjrendszerének megreformálásáról is, hangsúlyozva, hogy Macron vitatott tervei a 62-ről 64 évre emelésére nincsenek kőbe vésve, ugyanakkor szükségesek.
Mindemellett Borne radikális fellépést ígért a zöldgazdaságra való átállással kapcsolatban, ami a baloldal egyik fő prioritása. Továbbá bejelentette, hogy a teljes foglalkoztatottság is elérhető közelségben van, ugyanakkor Franciaországnak egy kiegyensúlyozott állapot felé kell elmozdulnia a kormányzati kiadások tekintetében, mivel a koronavírus-válság során felduzzadt az államadósság, amely 2021-ben elérte a 112,9 százalékát.
Az EDF államosítása lesz a második ciklus egyik fő prioritása
A miniszterelnök egyik legfőbb bejelentése az energiaszektorra vonatkozott: a második ciklus egyik fő prioritása lesz, hogy Franciaország teljes mértékben állami kézbe vonja az adósságoktól terhes energiaszolgáltatóját, az Electricité de France (EDF) közművállalatot, amelynek 84 százaléka már most is állami tulajdonban van.
Teljes ellenőrzést kell gyakorolnunk villamosenergia-termelésünk és a teljesítménye felett– mondta Borne, hozzátéve, hogy biztosítani kell az ország szuverenitását az ukrajnai háború fényében, és készülni kell az elkövetkező kolosszális kihívásokra is.
Az EDF kezeli a nukleáris reaktorokat Franciaország-szerte, amelyek az utóbbi hónapokban számos műszaki problémával küzdöttek. Az öregedő atomerőművek fele nem termel áramot, főként a korrózió okozta károsodások miatt.
Remélik, hogy a vállalat államosításával biztosítani tudják az ellátást, és mérsékelhetik az áramárak száguldását is.
A tervet azonban megnehezíti, hogy a cég Franciaországban és Nagy-Britanniában folyamatban lévő reaktorépítései évek óta csúsznak, és költségeik is több milliárd euróval haladják meg a tervezett összeget. Az sem segíti a helyzetet, hogy a vállalat kénytelen a termelését diszkontáron értékesíteni versenytársai számára, miután a kormány igyekszik a lakosságot megvédeni a gyorsuló inflációtól.
Az intézkedések azért is rontják az EDF helyzetét, mert a határidős piacon értékesített áramot később vissza kell vásárolnia a rendkívül volatilis, történelmi csúcsokat ostromló piacon.
A termelési kieséseken 18,5 milliárd eurót, a diszkontáron történő értékesítésen 10,2 milliárd eurót bukik a cég, amelynek az adóssága is 40 százalékkal, 61 milliárd euróra nőhet az idei évben, miközben a tervezett új atomerőművek több mint 50 milliárd eurónyi befektetést igényelnek.
A jelenlegi tőzsdei árak mellett a még nem birtokolt tulajdonrész felvásárlása mintegy ötmilliárd eurójába kerülne a kormánynak, elemzők szerint ez gyorsabb és könnyebb megoldás lenne annál, mint ha törvényi úton államosítanák, amit jóvá kell hagynia a parlamentnek. Borne beszédében azt nem pontosította, hogy parlamenti szabályozás révén vagy piaci felvásárlással szereznék meg a vállalat egészét.
Az EDF 2005-ben debütált a párizsi tőzsdén, részvényenként 33 eurós árfolyamon, míg szerdán, a miniszterelnök bejelentését követően, 14,5 százalékos emelkedés után is 9 euró alatt zártak a vállalat papírjai.
