A sok helyen több évtizedes csúcsokat döntő hatására a jegybankok egymás után lépnek a monetáris szigorítás útjára. A mértéket tekintve az argentin jegybank jár az élen, 950 ponttal emelte meg a szintet, nem sokkal az előző, 800 bázispontos emelés után. Kétségtelen, hogy a dél-amerikai országban nem szokatlan a magas infláció, hisz az ország az elmúlt hetven évben folyamatosan küzdött vele, miután a kormányok képtelenek voltak egyensúlyi költségvetési politikát folytatni. 

1266486249 BUENOS AIRES, ARGENTINA, AUGUST 14: Piles of 1000 Argentine peso notes wait to be packaged before being sent to Central Bank of Argentina at Casa de Moneda on August 14, 2020 in Buenos Aires, Argentina.  To cope with one of the world's highest inflation rates, Argentina produces money 24 hours a day. Located in the neighborhood of Retiro, Casa de Moneda is one of the two factories authorized to produce national currency notes and coins in the country. (Photo by Ricardo Ceppi/Getty Images)
Fotó: Ricardo Ceppi / Getty Images

A júliusi havi inflációs adat 7,4 százalék lett, az éves szint 71 százalék, ami már Argentínában is húszéves csúcs. A jegybank arra törekszik, hogy reálkamatot érjen el, ami az IMF-fel tető alá hozott óriási, 45 milliárd dolláros megegyezés egyik feltétele volt. Persze a kamatemelés önmagában kevés akkor, ha a költségvetést nem tudják kiegyensúlyozni: ilyen magas infláció nem is tud máshogy létrejönni, mint óriási fedezetlen költségvetési hiánnyal és az ehhez tartozó pénznyomtatással. 

Más latin-amerikai országok, amelyekben korábban ugyancsak gyakori vendég volt az infláció, lényegesen jobban állnak. Brazíliában 13,75 százalék az alapkamat, viszont az ország devizája az egyik legjobban teljesítő idén, a kevéssel 10 százalék fölötti infláció júliusban már csökkent. Mexikóban 8,15 százalék a legfrissebb inflációs adat, a jegybank pedig 8,50 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot.

Az argentin alapkamat a világon a legmagasabb a tényleges monetáris politikával rendelkező országok közül. 

Az afrikai Zimbabwe esetében ugyan 200 százalék ez a szám, de a ki sem fejezhető nagyságú infláció miatt immár másodszor döntött úgy az ország, hogy nem erőlteti a saját devizát, hagyja, hogy a dollárt használják a gazdaság szereplői.

Az argentin után a második legmagasabb jegybanki alapkamatot Venezuelában jegyzik 56,18 százalékkal, bár a pénzrendszer ott sem tekinthető teljesen működőképesnek. Ezután Jemen következik 27 százalékkal, majd Ukrajna 25 százalékkal, itt a háború miatt nehéz összehasonlítást tenni, ezenkívül még Szudánban és Moldovában van 20 százalék fölötti kamatszint.

 

A hazai 10,75 százalék világszinten viszonylag magas (29 országban magasabb a szint), Európában pedig az említett Ukrajnán és Moldován kívül csak Törökország és Belarusz van előttünk 14, illetve 12 százalékkal. 

 

Térségünkben Csehországban 7, Lengyelországban 6,5 százalék, Romániában pedig 5,5 százalék az alapkamat, A Nyugat-Balkán országaiban érdekes módon 3 százalék vagy az alatti szintek jellemzőek. 

 

Végül egy különös érdekesség: még mindig vannak olyan országok, ahol negatív az alapkamat. Az egyik Svájc mínusz 0,25 százalékkal, a másik Dánia mínusz 0,1 százalékkal, végül Japán ugyancsak mínusz 0,1 százalékkal. Nulla a kamatszint az eurózónában (bár itt két fontos jegybanki kamatszint van, a másik 0,5 százalékos), ugyancsak nulla Bulgáriában, ahol valutatanácsi rendszerben az euróhoz van kötve a leva árfolyama. 

Érdekes módon az eurózónához januárban csatlakozó Horvátországban 2,5 százalék a szint: kétségkívül az eurózónában még több emelés várható idén, így a legújabb tag év végén kényelmesen hozzáigazíthatja kamatát a zóna akkori szintjéhez.