A koronavírussal kapcsolatos eddig megjelent tanulmányok felvetik a lehetőségét, hogy a súlyos fertőzésen átesettek körében romlik a csontszerkezet minősége, és megnövekedhet a következményes törést szenvedők száma – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Szijártó Katalin, a Budai Egészségközpont reumatológusa.
Magyarországon a felmérések szerint az elmúlt években a felnőtt lakosság közel 10 százaléka, mintegy kilencszázezer ember szenvedett oszteoporózisban (csontritkulás), az érintettek 82 százaléka nő, 18 százaléka férfi. A nők esetében a menopauza időszaka, a női hormonok változása jelenti a csontritkulás kockázatát, a férfiaknál pedig fokozatosan csökken a nemihormon-szint, így a hatvan-hetven éves kort elérve a csontvesztés mértékének kockázata megnő.
A gond akkor van, amikor valaki az átlagon felül veszít a csonttömegéből.
A Covid-vírus okozta kiterjedt gyulladás – például a tüdőgyulladás – esetén a szervezetünkben fellépő, úgynevezett citokinvihar növeli a gyulladásos faktorok aktiválódását.
Ezenkívül a betegség és a korlátozó intézkedések kapcsán jelentős tartós inaktivitás alakul ki. A Covid–19-vírus okozta megbetegedés esetén tartósan alkalmazott, nagy dózisú szteroidkezelés tovább növeli a csontritkulás kialakulásának veszélyét – ismertette a főorvos asszony.
A D-vitamin szerepe
Szijártó Katalin kiemelte: minden hosszan tartó inaktivitás a csonttömeg csökkenéséhez vezethet, például a vírusfertőzésben szenvedők akár hetekre ágyba kényszerülnek. A szakemberek megfigyelték azt is, hogy Covid-fertőzés során a D-vitamin-hiányban szenvedő betegek esetében hétszer gyakrabban volt szükség intenzív osztályos kezelésre. Ez utal a D-vitamin szerepére, fontosságára. Ugyanakkor a túlzott D-vitamin-bevitel is kerülendő.
Az IOF kutatása szerint 2019-ben 86 ezer csontritkuláshoz köthető törés történt Magyarországon.
Az oszteoporózis időben való felismerése és kezelése segít, hogy az érintettek minőségi életet tudjanak élni, és ne a fájdalom határozza meg a mindennapjaikat.
A doktornő elmondta, hogy a csontritkulás nem egy konkrét okra vezethető vissza.
A betegség lehet örökletes, okozhatják felszívódási zavarok, pajzsmirigybetegségek, hormonhiányos állapotok, tartósan alkalmazott gyógyszerek és a szenvedélybetegségek, mint a dohányzás, a drog- és az alkoholfogyasztás. De a hajszolt életmód, a nem megfelelő alvás, az inaktivitás vagy akár a túlzott fizikai terhelés is hozzájárulhat csontritkulás kialakulásához, következményes csonttöréshez
– jegyezte meg a doktornő.
Számos készítmény van már, amelyek alkalmazásával megfelelően lehet kezelni a csontritkulást, a megfelelő kalciumbevitel és D-vitamin-pótlás alapvetés. Emellett pedig az alendronát- vagy ibandronátkészítményekkel való kezelés is szükséges, félévente egy denosumabinjekció, továbbá előírás szerint adható parathormoninjekciós kezelés, posztmenopauza esetén női hormonpótlás. A terápia meghatározása, nyomon követése oszteoporózis-szakember feladata.
A megfelelő csonttömeg eléréséhez és fenntartásához a kalciumbevitel feltétlenül szükséges, a napi javasolt bevitel ezer milligram.
