Volodimir Zelenszkij az Európai Politikai Közösség moldovai csúcstalálkozójára érkezett csütörtök reggel, az ukrán elnök 46 másik ország vezetőjével egyebek között az Oroszország indította ukrajnai háború fejleményeit vitatja meg. Az ukrán elnököt az értekezlet házigazdája, Maia Sandu moldovai elnök fogadta a Chisinauhoz közeli Bulboaca kastélyában.
Zelenszkij köszönetet mondott a szomszéd országnak Kijev támogatásáért és az ukrán menekültek befogadásáért. Sandu előzőleg kijelentette, hogy az ukrán határ közelében rendezett nagyszabású találkozó a kontinens növekő egységét tanúsítja, megerősíti a résztvevők béke iránti elkötelezettségét, Oroszország ukrajnai háborújának elítélését, valamint szolidaritásukat Kijevvel.
Az Európai Politikai Közösség létrehozását Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezte annak érdekében, hogy az időszerű politikai kérdéseket az Európai Uniónál szélesebb körben, kötetlenül és rugalmasan vitathassák meg, és lehetővé tegyék az EU-tagállamok szorosabb együttműködését a szervezeten kívüli országokkal. Az első csúcstalálkozót tavaly októberben tartották Prágában.
A a csúcstalálkozó előtt bejelentette, hogy fokozottan ellenőrzi a moldovai légteret. Az AWACS légtérellenőrző rendszer kiterjesztése azt is jelenti, hogy Moldova az észak-atlanti szövetségnek is fontos partnere.
A harcok továbbra sem álltak meg. Az orosz hadsereg Ukrajna több részét is bombázta. A Kijev elleni rakétatámadásnak három civil áldozata is van.
Azonban az ukrán erők sem tétlenkedtek, Oroszország területét ágyúzták az éjszaka. A Belgorodi területen fekvő Szebekino városát ért támadásoknak több súlyos sérültje is van.
A háború szerdai fontosabb híreit itt olvashatja.
A békéről és az összefogásról tárgyalt az Európai Politikai Közösség
Az Európai Politikai Közösséget (EPK) alkotó országok vezetői csütörtöki moldovai találkozójukon megerősítették eltökéltségüket annak segítésében, hogy az európai kontinens egészére visszatérjen a béke – jelentette ki Maia Sandu moldovai elnök az értekezletet lezáró sajtótájékoztatóján.
Az elnök szerit a résztvevők egységesnek mutatkoztak Ukrajna támogatásában, és ezzel is bebizonyították, hogy az európai nemzetek egy családot alkotnak.
A Bulboaca településen tartott találkozón személyesen jelen lévő Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek is megerősítették, hogy mindaddig támogatják Ukrajnát az ellene Oroszország által indított háborúban, ameddig csak szükséges.
Az Európai Politikai Közösség találkozóján 45 európai ország állam-, illetve kormányfője vett részt, valamint az európai uniós központi intézmények vezetői. Ez volt a második csúcsértekezlet; az elsőt tavaly rendezték Prágában.
Egyre trükkösebb módszerekkel tudják csak elhagyni a külföldi cégek Oroszországot
A finn Nokian Tyres hónapokig tartó tárgyalások után már majdnem megállapodott az oroszországi üzletének eladásáról, amikor Moszkva újra változtatott a szabályokon, így kezdhették elölről az egészet. A cég példája is mutatja, hogy milyen nehéz a külföldi vállalatok dolga, és milyen sokat veszítenek, amikor meg akarnak szabadulni még meglévő oroszországi érdekeltségeiktől.
A Nokian Tyres gumiabroncsgyártó egészen közel járt hozzá, hogy 400 millió euróért eladja az üzletágát az olajiparban érdekelt Tatnyeftynek, amikor a moszkvai kormány tavaly decemberben úgy döntött, hogy az országot elhagyó külföldi cégeknek legalább az értéke felét kell kérniük az érdekeltségükért, és az ár 10 százalékát „kilépési adóként” befizetni az orosz költségvetésbe. A finnek végül a kormányzati jóváhagyás megszerzése érdekében 286 millió euróra csökkentették az árat. (Egy euró 371 forint.)
Ukrajna szerint az oroszok ismét blokkolják a fekete-tengeri gabonaszállítmányokat
Ukrajna újjáépítési és infrastrukturális minisztériuma csütörtökön közölte, hogy az ENSZ által közvetített fekete-tengeri gabonaexport-megállapodás ismét leállt, mivel Oroszország blokkolta a hajók regisztrációját az összes ukrán kikötőbe – írta a Reuters.
Tavaly júliusban Moszkva és Kijev az ENSZ és Törökország közvetítésével megállapodott abban, hogy a globális élelmiszerhiány enyhítése érdekében Ukrajna szabadon tudjon gabonát szállítani a Fekete-tengeren keresztül, még a háború közepette is.
Oroszország májusban beleegyezett a megállapodás két hónapos meghosszabbításába, de kikötötte, hogy az csak akkor folytatódhat, ha a saját gabona- és műtrágyaexportjuk előtti akadályok megszűnnek.
Ukrajna szerint azonban az oroszok nem várták meg a megállapodás végét, és már most elkezdték megakadályozni, hogy a gabonaszállítást végző hajók ki tudjanak kötni. A belügyminisztérium szerint május utolsó két napján több hajót is megállítottak ellenőrzésre, és azóta sem engedték meg nekik, hogy regisztráljanak vagy tovább haladjanak a kikötők felé.
Megbolygathatja Svájc semlegességét a Leopardok exportálása
Régebbi típusú, Leopard 1 harckocsik exportálását indítványozta a svájci állami kézben lévő RUAG fegyveripari konszern csütörtökön, ám a harckocsik a megállapodás értelmében végső soron várhatóan Ukrajnában kötnének ki, ezzel megbolygatva Svájc semlegességét.
A RUAG benyújtotta kérvényét a harckocsik külföldi eladására – erősítette meg a kormány gazdasági államtitkársága (SECO) csütörtökön. A 96 darab Leopard 1-et a RUAG még évekkel ezelőtt vásárolta meg Olaszországtól, hogy alkatrészként használják, vagy előbb-utóbb eladják őket valamely más országnak. A használaton kívüli páncélos járművek jelenleg is Olaszországban vannak.
Dél-Afrika inkább másnak adná a házigazda szerepét a BRICS-csúcson
Dél-Afrika az augusztusi BRICS-csúcstalálkozó házigazdája, ám a Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen kiadott letartóztatási parancs miatt azon gondolkozik, hogy egy másik országot kér fel arra, hogy helyet adjon a gyűlésnek.
Az ország kormánya Kínát vagy a szomszédos Mozambikot látná szívesen házigazdaként az ügyet ismerő források szerint, mivel ezen országok nem tagjai az elfogatóparancsot kiadó Nemzetközi Büntetőbíróságnak.
Megint keményen beszólt az orosz vezetésnek Prigozsin
A Wagner csoport zsoldosai addig nem fognak fegyvert, ameddig az orosz reguláris haderőt bohócok vezetik – fogalmazott egy interjúban Jevgenyij Prigozsin. A zsoldossereg alapítójának belpolitikai csatározása a moszkvai vezetéssel, különösen Szergej Sojgu védelmi miniszterrel, folytatódik.
Bahmut ostroma az orosz belpolitikai életben szimbolikus jelentőségű lett az elmúlt hónapokban. Szergej Sojgu védelmi miniszter a Wagner csoport alkalmatlanságát hangsúlyozta a városért folytatott hiábavaló harccal, miközben Prigozsin Vlagyimir Putyinnak akarta bizonyítani Bahmut bevételével, hogy képes arra, amire a reguláris haderő nem: valódi sikert elérni Ukrajnában.
Kezd normalizálódni az újautó-piac Ukrajnában
Bár az ország keleti részén még tombol a háború, Ukrajna nyugatibb felén már kezd normalizálódni a helyzet, és a néhány naponta érkező orosz rakétatámadások ellenére viszonylagos nyugalomban élnek az emberek. Ennek megfelelően ismét elkezdtek vásárolni új autókat az ukránok.
Májusban 5100 új autót regisztráltak az országban, ami ugyan jócskán elmarad 2021 májusától, de az egy évvel ezelőtt, ugyanebben az időszakban eladott kocsik számának csaknem a duplája. A legtöbb eladott autó Toyota volt, amelynek különböző típusaiból 861 darabot értékesítettek.
A második helyen pedig a Renault áll 501 autóval, amit a Volkswagen (446), majd a Hyundai (347) és a BMW (344) követ.
Az amerikai hírszerző szolgálatok orosz telefonokat fertőztek meg az FSZB szerint
Amerikai hírszerző szolgálatok több ezer iPhone-t fertőztek meg rosszindulatú szoftverrel Oroszországban, köztük olyanokat is, amelyeket külföldi nagykövetségek használnak – állította csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat.
Az FSZB által kiadott közlemény szerint az orosz távközlési infrastruktúra biztonságának vizsgálata során olyan anomáliákat tártak fel, amelyek csak az Apple mobiltelefonok felhasználóira jellemzők, és amelyeket olyan, eddig ismeretlen, rosszindulatú szoftverek működése okozott, amelyek kihasználták a gyártó által előirányzott szoftveres sebezhetőségeket.
Az FSZB állításai alapján a megszerzett információk szoros együttműködésre utalnak az Apple és az amerikai hírszerzési közösség, különösen az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Ügynöksége (NSA) között. Az oroszok szerint az amerikai tech óriás által meghirdetett személyes adatdatvédelmi politika nem fedi a valóságot.
Az orosz szolgálat szerint a megfigyelés nemcsak orosz felhasználókra terjedt ki, hanem külföldi számokra és olyan SIM-kártyákra is, amelyeket oroszországi diplomáciai képviseletek használtak. Az utóbbiak között voltak NATO- és posztszovjet országok, de az FSZB megemlítette Izraelt, Szíriát és Kínát is.
Az oroszok szerint visszaverték az ukránokat Belgorodnál
Visszaverték az orosz katonai és határvédelmi egységek ukrán fegyveresek három arra irányuló kísérletét, hogy behatoljanak Belgorod megyébe, és ott terrortámadást hajtsanak végre a polgári lakosság ellen – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.
A tájékoztatás szerint csütörtökre virradóra, miután intenzív tűz alá vette Belgorod megye polgári létesítményeit, egy harckocsikkal támogatott ukrán „terrorista alakulat” megpróbált behatolni Oroszország területére a Novaja Tavolzsanka település és a Sebekino nemzetközi közúti határátkelő közelében. A támadók ereje a közlemény szerint két gépesített lövészszázadnak felelt meg.
A moszkvai katonai tárca szerint az orosz nyugati katonai körzet légiereje 11, a rakéta- és a tüzérségi erők 77 csapást hajtottak végre, és két alkalommal lángszórórendszereket is bevetettek.
Növeli a fegyvergyártást Ukrajna támogatása érdekében az EU
Az Európai Parlament csütörtökön megszavazta azt az uniós törvénytervezetet, amelynek célja, hogy 500 millió eurós támogatás keretében az EU növelje a lőszerek és rakéták európai termelését, és felgyorsítsa Ukrajnába szállításukat.
Az Európai Bizottság idén május 3-án nyújtotta be a jogszabályjavaslatot,
az uniós parlamenti képviselők pedig még ugyanebben a hónapban megállapodtak abban, hogy a törvényjavaslat jóváhagyásának felgyorsítása érdekében elindítják a parlamenti sürgősségi eljárás folyamatát.
A jogszabályt 446 szavazattal 67 ellenében, 112 tartózkodás mellett fogadták el. A képviselők most megkezdik a tárgyalásokat az uniós kormányokat tömörítő tanáccsal, hogy politikai megállapodásra jussanak, amelyről a képviselők júliusi plenáris ülésükön szavaznak.
Bahmut visszafoglalására készülnek az ukránok
A The Guardian riportot készített az ukrán 3. rohamdandár katonáival, akik harckocsigyakorlatokat végeztek Donyecktől nem messze. A csapatok az ellentámadásra és Bahmut visszafoglalására készülnek.
A katonák elmondták, hogy a Bahmut-környéki terephez hasonló területen gyakorlatoznak, hogy teljes mértékben fel tudjanak készülni az ostromra. Bár a Wagner zsoldosai kivonultak a városból, az ukrán hírszerzés szerint néhány elítéltekből toborzott zászlóaljat az orosz védelmi minisztérium irányítása alatt hátrahagytak, hogy védjék Bahmutot. Emellett az orosz reguláris haderő 11. ejtőernyős zászlóalja és egy rohamdandár is a városban maradt – írta meg a The Guardian.
Az ukránok szerint a város védelme erős, nehezebb harc vár rájuk, mint a Wagner ellen.
Sürgeti a NATO a svéd csatlakozást
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Svédország mihamarabbi felvételét sürgette a szövetségbe csütörtökön a szervezet külügyminisztereinek oslói találkozóján. Hozzátette, hogy az ügyben egyeztetett Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is, és hamarosan ellátogat Ankarába.
A főtitkár szerint Stockholm csatlakozása az összes NATO-tagország érdeke, és rámutatott arra, hogy a svéd kormány új terrorizmusellenes törvényei azt bizonyítják, Svédország fokozza a terrorizmus elleni harcot.
Törökország többször kérte a svéd kormányt, hogy határozottabban lépjen fel a terrorizmus ellen, és
ne adjon menedéket a Törökország, az Egyesült Államok és az Európai Unió által terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) tagjainak.
Több évtizedes semlegességével szakítva Svédország tavaly Finnországgal közösen kérelmezte a felvételét a katonai szövetségbe, miután Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajnával szemben. Azonban míg Finnország idén április 4-én csatlakozhatott az észak-atlanti szövetséghez, Svédország felvétele még várat magára.
Durván megemelték az ukránok az olajtranzit tarifáját
Drasztikusan, bár az eredetileg tervezetthez képest mérsékeltebben emelkedtek június elsejétől az Ukrajnán keresztül érkező olajszállítások tranzitdíjai, pontosabban az az összeg, amelyet a Barátság kőolajvezeték déli szakaszán keresztülfolyó olajért cserébe kap Kijev. Az összeget már januárban is emelték, akkor 13,6 euró, vagyis ötezer forint lett tonnánként, mától pedig 17 euró, azaz 6300 forint.
Korábban 100 százalékos emelést is kilátásba helyezett Kijev, de ebből végül a mostani 25 százalék lett egyelőre. Az orosz Interfax hírportál cikke szerint az emelés elsősorban Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát érinti.
A Transznyeft elnöke, Nyikolaj Tokarev egy korábbi interjúban elmondta, a tranzitdíjak emelkedése ellenére 2023-ban ugyanazt a mennyiséget szállítják a tervek szerint a csöveken, mint amennyit 2022-ben biztosítottak. Ezt arra is alapozták, hogy a déli vezetékkel elért országok, így Szlovákia, Csehország és Magyarország sem jelezte, hogy kevesebb olajra lenne szükségük.
Több civil áldozata is van a Kijev elleni hajnali rakétatámadásnak
Ismét Belgorodot támadták az ukránok
Ismét zajlottak harcok Oroszország területén belül. Legalább két ember megsebesült az Ukrajnával határos oroszországi Belgorodi területen fekvő Szebekino városát ért éjszakai támadásokban – számolt be róla a TASZSZ orosz hírügynökség.
Az ukrán csapatok ágyúzták a település az éjszaka folyamán. Ismét egy feszült éjszaka volt Szebekino számára. Az ukrán csapatok egy órán keresztül lőtték a várost. Az előzetes adatok szerint két ember megsebesült – számolt be róla Telegram-csatornáján Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója.
