Egy apró irodáról van szó, amelyet az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, a a japán fővárosban nyitna. A Tokió és Washington által támogatott terv ellenzői szerint azonban ez egy olyan lépés, amely az ukrajnai háború és az amerikai–kínai rivalizálás miatt amúgy is felbolydult világrendet totális válsággá alakíthatja át.
A NATO-t Magyarország 1999-es csatlakozása előtt 50 évvel hozták létre a hidegháború nyitányán, hogy az Atlanti-óceán két északi partján elhelyezkedő szövetségesek ellensúlyozzák a Szovjetunió növekvő katonai erejét.
Az Egyesült Államok által is szorgalmazott elképzelést, hogy a katonai szövetség lépjen odébb egy óceánnal, és nyisson egy irodát a japán fővárosban, támogatja többek közt Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára is, és minden bizonnyal nagy figyelmet kap majd, hogyan nyilatkoznak a kérdésben az utódjelöltjei, hiszen a csúcsvezető hivatali ideje októberben véget ér, és ő maga nem kívánja a folytatást.
A tokiói irodanyitás indoka az lehetne, hogy immár a NATO által segített Ukrajna ellen háborúzó Oroszországgal baráti viszonyt ápoló és katonai potenciálját gyors ütemben fejlesztő Kína befolyását is ellensúlyozni kell.
Az ellenzők aggodalma, hogy ha egyszer beteszi a lábát a kinyílt ajtóba, a katonai szövetség terjeszkedése az ázsiai térségben megállíthatatlan lenne, és a formálódó új hidegháború globálissá változtatását hozná.
A kínai kommunista párt által ellenőrzött, angol nyelvű Global Times vezércikket szentelt a témának, amely Vang Ven-pin kínai külügyi szóvivő keddi reakcióját idézi: a tervezett lépéssel a NATO az ázsia–csendes-óceáni térségre szeretné kiterjeszteni befolyását, amiből szerinte a térség országainak jó része nem kér.
Ellenzik katonai blokkok felemelkedését a térségben. Nem üdvözlik a NATO terjeszkedését Ázsiában. Nem akarják a blokk-konfrontáció ázsiai replikáját. És bizonyosan nem fogják megengedni, hogy megint hideg vagy forró háború történjen Ázsiában
– idézi a kínai lap. Idézik Hun Sen kambodzsai miniszterelnököt is, aki a helyi média jelentései szerint hétfőn szintén aggodalmát fejezte ki, hogy az eddig csak Nyugaton létező NATO be akar hatolni az ázsia–csendes-óceáni térségbe is.
Aki nem enged: Párizs erős embere
A Pekingben a Rubikon átlépéseként értelmezett tokiói lépésnek Európában is van egy nagy ellemzője: Emmanuel Macron elnök, akinek Franciaországa jó úton halad, hogy a britek helyett Európa legerősebb NATO-hatalmává váljék. A kínai szóvivő már arra a hétfői Financial Times-cikkre reagált, amely nyolc jól értesült forrásra hivatkozva közölte:
a franciák már hónapok óta minden követ megmozgatnak a NATO-n belüli megbeszéléseken, hogy a szövetség ne lépjen ki az észak-atlanti régióból, és ne építsen hídfőállásokat az indiai- és a csendes-óceáni térségében.
Miközben az USA és Japán szerint a Peking által fenyegetett Tajvan körüli feszültség indokolja a NATO-szerepvállalást, a brit lap egyik forrása szerint a franciák semmibe nem mennek bele, ami a NATO és Kína közti feszültséget táplálná. Egy másik hivatalnok azt sugallta: a költözés Tokióba aláásná Európa hitelességét a kínaiak szemében az ukrajnai háborút illetően, különös tekintettel a nyugati követelésekre, hogy Peking ne szállítson fegyvereket Oroszországnak.
Még friss emlék: áprilisi látogatásuk során Macront körberajongták Pekingben – és a tokiói ügyben képviselt álláspontjáért most is dicsérik –, miközben az Európai Bizottság Kínával szemben kemény hangnemet megütő elnökét, Ursula von der Leyent szinte észre sem vették. Ez csak nyilvánvalóvá tette, amit korábban is mindenki tudott: Európában két, egymással egyre radikálisabban szembenálló álláspont van arról, kell-e követni a Kínával szemben egyre ellenségesebb Washingtont.
Itt van Macron különcködésének a háttere: kínai üzletek „titkos listája”A legnagyobb német üzleti lap, a WirtschaftsWoche „titkos listáról” közölt cikket, amely állítása szerint megmagyarázza a francia elnök nagy felzúdulást okozó kommentárjait Tajvanról. Az utóbbiak pengeváltáshoz vezettek Európa két legnagyobb gazdaságának vezetői között, a két ország vetélkedésének „legszebb” időszakait felidézve. |
Eközben Washington tovább építgeti saját pozícióit a térségben, nagy erőfeszítéseket tesz például, hogy magához édesgesse a Kínával szemben regionális ősrivális és a harmadik világhatalom státuszára pályázó Indiát, annak ellenére, hogy az utóbbi ellenáll annak a nyugati követelésnek, hogy a gazdasági kapcsolatok építgetése helyett lépjen fel Ukrajna lerohanása miatt megbélyegzőleg Oroszországgal szemben.
Öt évre szóló védelmi együttműködés jött létre az Egyesült Államok és India közöttAz indiai és az amerikai védelmi miniszter tárgyalásán szó esett a regionális biztonsági kérdésekről, az űrtechnológiáról, a kiberteret és a mesterséges intelligenciát érintő kérdésekről is. |
