2023.06.02. 10:30
Van egy vonat Zalában, amelyik ott áll meg, ahol az utasai kívánják
Kisvasúttal erdőn, réten. Kiss Ferenc fotója 1982 júliusából
„Hadifoglyok kezdték el építeni 1916-ban, s csak az akkori fakereskedők látták hasznát. Két év múlva már az első talpfákra fektetett vékonyka síneken - Szentpéterfölde és Csömödér között - zágrábi és ljubljanai kereskedők portékáit hozták-vitték a minivonatok”. Akkoriban alig volt járható út a környéken, az erdők kincsét csak a girbe-görbén kanyarodó kisvasúton szállíthatták el. De ezt használták a tanyák és majorok lakói, ha vásározni indultak” – mesélte Domján Ferenc pályamester a Zalai Hírlap újságírójának a kisvasút történetét 1979. január elején. Ekkor már felmerült „álomként”, hogy egyszer majd a zalai lankák, dombok, horhosok között kirándulókat szállít az erdei kisvasút.
Az álomból valóság lett. A Zalai Hírlap 1982. július 11-ei számából idézünk: „Első hallásra olyan, mintha mese volna: van egy vonat Zalában, amelyik ott áll meg, ahol az utasai kívánják. A Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság csömödéri üzeme a gazda, s a kisvasút a turisták rendelkezésére áll.”
A különvonatok a városi emberek számára új, a megyében egyedülálló turisztikai lehetőséget adtak, hogy a kikapcsolódás mellett megismerjék és becsülni tudják, milyen természeti kincs birtokában vagyunk, amit óvni kell.
És 1999 májusában Ábel is megérkezett a rengetegből (Tamási Áron regénye után nevezték el a kis mozdonyt). Az 1955-ben gyártott 490-es sorozatszámú gőzmozdonyt Erdélyből szállították Zalába. A MÁV Rt. nagykanizsai gépészeti főnökségén újították fel a lokomotívot, ahol szinte minden alkatrészhez, ami mozog és forog egy ilyen masinán, hozzá kellett nyúlni, újra kellett esztergálni vagy önteni. A romániai Resitán készült keskenynyomtávú mozdonyt a Zalaerdő Zrt. szemelte ki arra a célra, hogy a még működő erdei kisvasúti pályákon hét közben fát fuvarozzon, máskor meg a kirándulóknak mutassa meg a dombok között rejtőző zalai tájat.
Van egy vonat Zalában, amelyik ott áll meg, ahol az utasai kívánják
Fotók: ZH Archív