Nem tudják halottá nyilvánítani Suhajda Szilárdot

Speciális esetnek számít Suhajda Szilárd halála. Egy ember biológiai végének megállapításához három dolognak kell fennállnia: az agyi hullámok, a szívverés és a vérkeringés leállásának. A halotti anyakönyv kiállításához szükséges orvosi dokumentumot is ezek alapján állítják ki. Suhajda esetében viszont a holttest nem áll rendelkezésre.

Mint ismert, a magyar extrém sportoló légzőpalack és serpa segítsége nélkül, egyedül kísérelte meg felmászni a Mount Everestre. Miután Suhajdának nyoma veszett, és azóta sem tért vissza, a hegymászáshoz értők kijelentették: egészen bizonyosra vehető, hogy Szilárd már nincs életben.

Suhajda holttá nyilvánítása a családja számára előbb-utóbb jogi okokból is fontossá válik, többek között a hagyatéki és vagyoni kérdések miatt. Példa lehet erre, ha a hegymászó özvegye értékesíteni szeretné az esetlegesen közös tulajdonú ingatlant, vagy a gyermekének hivatalos okmányokat szeretne intézni. Amíg Suhajda élt, tulajdonosként nyilvánvalóan az ő beleegyezésére is szükség volt az ilyen ügyletekre, illetve szülői felügyeleti jog gyakorlójaként pedig a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések eldöntéséhez is szükség volt az egyetértésére.

Egy évbe kerül még

Berényi András sztárügyvéd a Borsnak elmondta: a jogszabályok szerint Suhajda Szilárdot jelenleg eltűntként kell kezelni.

– magyarázta a jogász, és hozzátette: a megdönthető vélelem megtámadható, ha olyan információk jutnak az érdekeltek birtokába, melyek alapján vélhető vagy bizonyosnak tekinthető, hogy az illető mégis életben van. Példa lehet erre, hogy ha az eltűntnek tekintett személy jelentkezik.

Alapesetben az eltűnés után két évet kell várni a holttá nyilvánításhoz, ám ez az érintettek kérésére egy évre gyorsítható. Ebben az esetben az örökség és minden egyéb jogkövetkezmény beáll, ám ezt az időt, illetve a bírósági döntést mindenképpen ki kell várni.

Mi a helyzet az imádsággal? 

Suhajda Szilárdot sokan tisztelték, és sokan imádkozni is kezdtek a hegymászó lelki üdvéért. A gördeszkás papként megismert katolikus pap, Lendvai Zoltán lapunknak kinyilvánította: gyászmisét már a vélelmezhető halál esetén is lehet mondatni.

– Az imádság akkor sem vész el, ha utólag kiderül, hogy Szilárd életben van. Kifejezetten ajánlom is a szeretteinek, hogy mondassanak érte egy szentmisét, már csak azért is, mert éppen egy misén lehetünk a legközelebb az elhunyt szeretteinkhez. Ennek magyarázata, hogy a misén az ég és a föld összeér. Elég abba belegondolnunk, hogy tulajdonképpen az oltár is a Golgota, vagyis Krisztus keresztáldozata helyszínének megjelenítése.