Túl sokat keresnek a magyarok Gyurcsányék árnyékminisztere szerint

Dávid Ferenc szerint a multiknak kevesebb adót kellene fizetnie, a magyar embereknek többet.

Forrás: Origo.hu2022. 09. 24. 10:12
DÁVID Ferenc
Budapest, 2022. június 21. Dávid Ferenc, a DK vezérszónoka felszólal a globális minimumadót elutasító határozat tárgyalásán az Országgyûlés rendkívüli plenáris ülésén 2022. június 21-én. MTI/Máthé Zoltán Fotó: Máthé Zoltán
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Vállalhatatlan minimálbérről, feleslegesen kiszórt szja-visszatérítésről és fegyverpénzől beszélt Gyurcsányék árnyékminisztere az elmúlt hónapokban. Dávid Ferenc védelmébe vette a multicégeket is, szerinte ugyanis rossz irány az extraprofitadó bevezetése. A Gyurcsány Ferenc felesége vezette árnyékkormány gazdasági miniszterét bemutató cikksorozatunk befejező részéből az is kiderül, hogy a közgazdász szerint migránsok sem jöttek Magyarországra.

Az árkedvezmények és a rezsicsökkentés elutasítása mellett a minimálbért is támadta az elmúlt időszakban Gyurcsányék „árnyék" gazdasági minisztere. 

Ez sem meglepő, hiszen Dávid Ferenc annak a gyurcsányi gazdaságpolitikának az egyik élharcosa, amely az emberekkel szemben a multinacionális cégek érdekeit képviseli. A közgazdász még a múlt évben beszélt az ATV Start című műsorában arról, hogy szerinte nem vállalható a 200 ezer forintos minimálbér – olvasható az Origó cikkében.

– De a vállalkozóknak azért mégis csak mondani kell most már valamit, hogyha 167 400 forintról fölemeljük 200-ra, az mibe kerül? És amit nem mondanak megint el, ez tolni fogja a garantált bérminimumot, amiben sokkal többen vannak. Durván minimálbéren 300 ezer ember van, 350 ezer, garantált bérminimumon pont a kétszerese – fejtegette a DK-s politikus. Majd a műsorvezető kérdésére, hogy a vállalkozások ki tudnák-e fizetni a magasabb béreket, Dávid Ferenc azt felelte: „ebben az adókörnyezetben nem, nem vállalható”.

A multicégek extraprofitját védi a DK-s közgazdász

Gyurcsányék árnyékminisztere tehát a béremelések ellen próbált érvelni, miközben pártja, és az egész baloldal folyamatosan magasabb fizetéseket követel. 

Az is tény, hogy a 2010 óta eltelt időszak gyakorlata igazolta, hogy a minimálbér évről évre történt jelentős emelése nem okozott problémát a vállalkozásoknak, sőt az emberek növekvő vásárlóereje és ezzel együtt a bővülő fogyasztás a termelő és szolgáltató cégeknek extra bevételeket eredményezett. 

Az Orbán-kormány gazdaságpolitikai alaptételével szemben – amely a munkára, a beruházások ösztönzésére, és az emberek egyre bővülő fogyasztására épül – Gyurcsányék gyakorlatát 2010 előtt a megszorítások, a magas adók és a multinacionális vállalatok támogatása jellemezte. Ez a szemlélet jelenik meg most is Dávid Ferenc nyilatkozataiban, például májusban az ATV-ben egyértelműen rossz iránynak nevezte a multinacionális cégek extraprofitjának megadóztatását.

Gyurcsányék szerint „elkótyavetyélt” pénz az emberek támogatása

Miközben a baloldali árnyékminiszter kiállt a nagyvállalatok profitjának védelmében, „elkótyavetyélt” intézkedéseknek nevezte azokat a lakosságot és családokat segítő intézkedéseket, melyeket a koronavírus okozta gazdasági nehézségek után, de még a háború előtt hozott meg a kormány. Bő egy hónappal ezelőtt az ATV-ben Dávid Ferenc az infláció költségvetési hatásait boncolgatva úgy fogalmazott:

 ...egy éven belül itt több ezer milliárd forintot elkótyavetyéltek, kiszórtak, gondolkodás nélkül, rászorultsági elv nélkül, szja-tól fegyverpénzig minden, most visszavették, és szétteszik a kezüket, hogy lukas a kassza.

A DK-s politikus tehát feleslegesen elpazarolt pénznek nevezte a katonáknak és rendőröknek kifizetett, egyébként törvényesen előírt járandóságot, illetve sajnálja a családosoktól a visszatérített személyi jövedelemadót. Dávid Ferenc azt is érthetetlennek nevezte korábban, hogy miért kaptak szja-mentességet a 25 év alatti fiatalok.

Szerinte eddig se jöttek migránsok

Dávid Ferenc éleslátásáról sokat elmond az a megjegyzése is, amit Orbán Viktor tízpontos terve kapcsán tett az ATV-ben július végén. A miniszterelnök tíz pontban foglalta össze, hogy mivel tehető Magyarország lokális kivétellé egy globális recesszió idején, és az első pontban a határvédelmet említette. Erre a DK-s politikus így reagált: 

ha lezárjuk a határokat, és mindenhol szögesdrót lesz, akkor nem jön be az infláció? Akkor nem érint az energiaár?

A műsorvezető közbevetésére, hogy a határzár a migránsokat tartóztatja fel, Dávid Ferenc azt mondta: 

eddig sem jöttek be, most ezt új pontként feltüntetni, az első, legfontosabb pontként, hogy határok védelme. Hát már régen összezárt a határ.

A határvédelmi rendszer természetesen megállítja az illegális bevándorlókat, de egyre többen és agresszívabban, sokszor felfegyverkezve kísérlik meg áttörni a műszaki zárat, tehát a határvédelem továbbra is fontos kérdés, mert a nyugati országok példája megmutatta, hogy a biztonsági kockázatokon túl, a migránsok tömeges beáramlása komoly gazdasági és szociális terhet is jelent.

Mindezek fényében kijelenthető, hogy Gyurcsány felesége, Dobrev Klára árnyékkormányának gazdaságpolitikája nem sok jót ígérne a magyaroknak, a nemzetközi nagyvállalatok viszont jól járnának. 

Adóemelések, kedvezmények és juttatások megvonása, alacsonyabb bérek, valamint drasztikus rezsiköltségek sújtanák az embereket, csakúgy, mint 2010 előtt, Gyurcsány Ferencék kormányzása idején.

Az eredeti cikk IDE kattintva olvasható.

Borítókép: Dávid Ferenc, a DK vezérszónoka felszólal a globális minimumadót elutasító határozat tárgyalásán az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2022. június 21-én (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.