Áprilisban is szépen gyarapodott a háztartások hazai értékpapírokban tartott vagyona, a jegybank friss adatai szerint a különböző eszközökben fialó befektetések értéke közel 430 milliárd forinttal nőtt, megközelítve a 19 400 milliárd forintot.

állampapír
Fotó: Kallus György / Világgazdaság

Ezzel egyébként már az egymást követő hetedik hónapban döntött újabb rekordot az értékpapírszámlákon elhelyezett lakossági összvagyon. Az újabb, 2,3 százalékos bővüléshez továbbra is a bőségesen beérkező friss megtakarítások járultak hozzá, a kisbefektetők összesen mintegy 385 milliárd forintért vásároltak különböző hazai eszközöket. Igaz, a tavasz közepén lekötött volumen nagyjából százmilliárd forinttal elmaradt az év első három hónapjára jellemző mennyiségtől. A piaci hozamok viszont két mostohább hónapot követően felpattantak, 43 milliárd forinttal gazdagítva az előrelátó háztartásokat.

Teljesítették a kormány kívánságát a kisbefektetők

A legnagyobb tételben értékesített termék most is az állampapír volt, melyből 251 milliárd forintnyit vásároltak a háztartások. A papírok átértékelődése néhány milliárd forintos veszteséget okozott, a bővülés a jókora friss megtakarításoknak köszönhetően 2,3 százalékos volt. 

Április végére ezzel első alkalommal átlépte a 11 ezermilliárd forintot a lakosság kezén lévő állampapír-állomány. Így mostanra teljesült a kormány 2019-ben kitűzött célja, hogy 2023-ra érje el ezt a szintet az államadósság finanszírozásában a lakosság súlya. 

Az elmúlt négy év során több mint 5 ezermilliárd forinttal nőtt a lakossági állampapír-tulajdon. A hajrá meglehetősen erősre sikerült, az idei első négy hónapban ugyanis 1065 milliárd forintnyi állampapírt vettek a háztartások.

Továbbra is az éven túli forintkötvény a legnépszerűbb, ebből áprilisban 226 milliárd forintot táraztak be, a rövid állampapírokból – jellemzően diszkontkincstárjegyekből – ezzel szemben mindössze 12 milliárd forinttal növelték kitettségüket. A devizás kötvényekből ennél valamivel nagyobb, 14 milliárd forintnyi igény mutatkozott. Az egyéb kötvényeikből mintegy ötmilliárd forintot váltottak vissza a háztartások.

Jól járt, aki kockáztatott

A kötvények népszerűségét egyedül a befektetési alapok tudták megközelíteni, ezekbe egy hónap alatt 121 milliárd forintnyi megtakarítást helyeztek el. Az alapkezelők tevékenysége és a piaci hozamok ezt bő 20 milliárd forinttal egészítették ki, 2,2 százalékkal, 6900 milliárd forint fölé tornázva az itt gyarapított összvagyont.

Jó hónapjuk volt azoknak is, akik a Budapesti Értéktőzsdén forgatták meg a pénzüket. A lakosság 14 milliárd forint megtakarítást vitt a parkettre, a meglévő részvénybefektetéseket a felszökő árfolyamok 30 milliárd forinttal gyarapították, a BUX 6 százalékos ralija mellett. A legnagyobb, 11,5 százalékos hozamot a Richterrel érhették el a kisbefektetők, míg a Mol és a Magyar Telekom 6 százalék feletti árfolyamnyereséget szállított. A legforgalmasabb hazai papír, az OTP ezeknél szerényebb mértékben, 3,2 százalékkal drágult. 

Mindezek eredményeként az időszak végére 1245 milliárd forint értékűre hízott a háztartások magyarrészvény-tulajdona, ami csupán egy hajszállal marad el a februárban beállított csúcsszinttől.

Az év derekától még inkább a kötvényeknek lejt a pálya

Az év második felében tovább nőhet az állampapírok népszerűsége a lakosság körében, hiszen új befektetések esetén júliustól jóformán minden, állampapírokkal versengő megtakarítási forma hozamát és kamatát a 15 százalékos kamatadó mellett 13 százalékos szocho is sújtja – mutat rá közleményében a Bank360.

Az új teher a június végéig már meglévő megtakarításokat nem érinti, de a friss befektetésekre kivetik. A kisbefektetők még ebben a hónapban vásárolhatnak szochomentesen befektetési jegyeket, ezt követően már csak az ingatlanalapok befektetési jegyei mentesülnek az új közteher alól. Júliustól új vásárlások esetén a későbbi hozamból már fizetni kell szochót is – figyelmeztetnek.

Jelzáloghitelből is veszik az állampapírokat a magyarok

Feltűnően megugrott a korábbi időszakhoz képest áprilisban a szabad felhasználású forint-jelzáloghitelek felvétele. A pénzügyi szakértők szinte biztosan tudják a jelenség legfőbb okát, de kisebb mértékben más befektetési döntés is lehet mögötte.