Százmilliárdokban mérhető az a nagyságrend, amennyit csak a privátbanki és prémiumügyfelek nyerhetnek a kamatnyereségeket július 1-jétől terhelő 13 százalékos szocho bevezetése nyomán, ha sikerül ezzel őket az állampapír-befektetés irányba terelni . A kormány új intézkedése nem csupán az káros hatásait ellensúlyozza valamennyire, de a pénzügyi tudatosság felé vezető úton is egy újabb fontos lépést jelenthet – véli Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője.

megtakarítás
Fotó: Shutterstock

Havonta 30-40 milliárd forintot, azaz éves szinten mintegy 500 milliárdot nem nyertek meg a prémium- és private banking besorolású ügyfelek azon, hogy nem fektették pénzüket állampapírba, hanem kvázi készpénzként bántak vele, azaz például egyszerűen a valamelyik bankszámlájukon parkoltatták. 

Ennek a korszaknak most vége szakadhat 

– hívja fel a figyelmet a Blochamps Capital pénzügyi monitoring és business intelligence cég legfrissebb elemzése.

A kormány a napokban tette közzé azt a rendeletet, amelynek értelmében 2023. július 1. után a ideje alatt a magánszemélyeknek 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) kell fizetniük a kamatjövedelemnek számító összegek után. Ezt a terhet a 15 százalékos kamatadón felül kell leróni. A szabály nem vonatkozik az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelemre és a magyar – egyébként eddig is adómentes – állampapírok hozamára. A bankoknak emellett kötelezően reklámozni is kell az állampapírokon elérhető hozamokat.

Mindez azt is jelenti, hogy csak a privátbanki ügyfelek részére, akik eddig is az adómentességet biztosító tbsz-számlán tartották megtakarításaik nagyobb részét, így őket az extra önmagában nem terhelné, viszont alkalmas arra, hogy kimozdítsa, elgondolkodtassa őket. Ez éves szinten százmilliárdos nyereséget jelenthet számukra. Tulajdonképpen elképesztő reálveszteség jelentkezik hónapok óta a lakosságnál és a vállalatoknál, mégis oly pazarlóan kezelik megtakarításaikat. Azaz az intézkedéseknek pénzügyi tudatosságot növelő szerepe lehet. Remélhetőleg a legtöbben tartós befektetési számla (tbsz) vagy nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) nyitásával párhuzamosan vásárolnak majd belőlük, így további adókedvezményekre is szert tehetnek egyéb portfólióelemeiken

– mondja Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője.

Ilyen hatása lehet a szochónak a megtakarításokra

Meglepő egyébként – teszi hozzá –, hogy bár statisztikai értelemben a privátbanki és a prémiumügyfelek alkotják a hazai megtakarítási piramis csúcsát, pénzügyi tudatosság tekintetében korántsem mindig erről tanúskodnak a számok. 

Magyarországon a privátbanki ügyfélszámlák száma 2022-ben lényegében megegyezett a 2010-essel, ám a teljes kezelt több mint háromszorosára, 2349 milliárdról 7300 milliárd forint fölé nőtt. Közben viszont a befektetési eszközök egymáshoz viszonyított aránya lényegében nem változott.

A megtakarítási piac társadalmi egésze szempontjából viszont kifejezetten káros hatásai lehetnek a szocho bevezetésének. S közben az is kérdéses, hogy a felső vagyoni körből most mennyien lesznek hajlandók szabad likviditásukat befektetési jegyek helyett inkább állampapírba fektetni, ha eddig nem tették, igaz, a befektetési alapok értékesítési lehetőségeit ez az intézkedés közben megnehezítette. Összességében a különböző megtakarítást, öngondoskodást szolgáló piac szempontjából ezeknek az eszközosztályoknak a szabályozásába való beavatkozás egyértelműen a tartós bizalmat kikezdeni alkalmas fejlemény

– hívja fel a figyelmet Karagich István.

Savings. Broken piggy bank with euro coins Savings. Broken piggy bank with euro coins. megtakarítás, euró, save money
Fotó: Getty Images

Százezrek megtakarítása és otthona mehet a lecsóba

„A hitelfelvételi statisztikák ráadásul azt a megdöbbentő tényt mutatják, hogy mostanra a szabad felhasználású hitelek negyedéves állománya meghaladta a kötött felhasználásúakét, ami arra enged következtetni, hogy az anyagi nehézségekkel és a bevételeiket meghaladó kiadásokkal küzdő családok elkezdték az elmúlt egy évben például a lakóingatlanaikat hitelekkel terhelni, s szabad felhasználású kölcsönökből fedezni kiadásaikat. Ez a tendencia azzal a veszéllyel fenyeget, hogy ilyen mértékű infláció mellett – pláne egy esetleges állásvesztés esetén – a háztartások anyagi helyzete teljesen megbillen, és miközben az is megfagyott, több százezer lakás, ház kerül majd eladósorba” – prognosztizál Karagich István.