Dróntámadásokkal folytatódott keddre virradóra az orosz–ukrán háború, de ezúttal nemcsak Kijevet, hanem Moszkvát is támadás érte. Az orosz fővárosban becsapódó légi eszközök kisebb károkat okoztak több épületben. Kijevben viszont halálos áldozata is volt a bombázásnak.
Az oroszok feltehetően számítottak hasonló csapásokra, hiszen az amerikai háborúkutató intézet, az ISW értesülései szerint a hétvégén több S–400-as légvédelmi rendszert is telepítettek Fehéroroszország területére.
Nem lesz puccs
Közben Jevgenyij Prigozsin, az orosz Wagner zsoldoscsoport vezetője reagált azokra a híresztelésekre, amelyek szerint puccsra készülne Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen. A zsoldosvezér szerint sem oka, sem hadereje nem lenne egy ilyen akcióra, szerinte viszont Szergej Sojgutól, az orosz védelmi minisztertől már inkább lehet tartani, ha puccsról beszélnek.
Oroszország két finn konzuli képviseletét is bezárja
Oroszország július 1-jétől bezárja lappeenrantai irodáját, egyúttal visszavonja a szentpétervári finn főkonzulátus petrozavodszki és murmanszki részlegének működéséhez adott hozzájárulását – közölte az orosz külügyminisztérium a kedden bekéretett finn nagykövettel. Moszkva szerint a finnek politikája – a NATO-csatlakozás és az orosz állampolgárok beutazásának megtiltása – súlyos károkat okozott a kétoldalú kapcsolatokban.
Moszkva szerint a nyugati támogatás egyre vakmerőbb bűncselekményekre ösztönzi az ukrán vezetést
Vlagyimir Putyin orosz elnök a kijevi rezsim Oroszország, az orosz állampolgárok megfélemlítésének útját és a lakóépületekre mért csapásokat választotta, mely természetesen a terrorista tevékenység egyértelmű jele. Az orosz külügyminisztérium kedd délután közleményt adott ki, amely szerint Oroszország fenntartja magának a jogot, hogy a lehető legkeményebb intézkedéseket hozza a kijevi rezsim által elkövetett terrortámadásokra válaszul. A dokumentum szerint a kijevi rezsimnek nyújtott nyugati támogatás egyre vakmerőbb bűncselekményekre, köztük terrorcselekményekre, a nemzetközi humanitárius jog megsértésére és háborús bűncselekményekre ösztönzi az ukrán vezetést.
Éledezik a munkaerőpiac, de továbbra is nagy a munkanélküliség Ukrajnában
A háború alatt minimum ötmillió ukrán menekült Európába, ebből másfél millió munkaképes korú, felsőfokú végzettséggel rendelkező ember. Az ukrán munkaerőpiacot 2022-ben sokáig a munkaadók piacának nevezték, ugyanis az álláskeresőkhöz képest lényegesen alacsonyabb volt a betöltetlen pozíciók száma. Jelenleg azonban jókora élénkülésről beszélhetünk. Az országban bőven akad betöltetlen álláshely, a munkaadóknak pedig már versenyezniük kell az arra érdemes jelöltekért.
A NATO-főtitkár szerint a tagállamok továbbra is támogatják Ukrajnát
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden Oslóban arról beszélt, hogy arra számít, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tagországai továbbra is támogatni fogják Ukrajnát.
Sojgu: a nyugati fegyverek Ukrajnába szállítása csak elnyújtja a harci cselekményeket
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter nehezményezte, hogy az ukrán fél a NATO-országokból származó fegyverekkel folytatja a szociális létesítmények elleni csapásokat, és orosz civilek elleni terrortámadásokat. Megismételte, hogy az orosz fegyveres erők a lehető legkeményebb módon reagálnak ezekre az ukrán fegyveres akciókra. Sojgu súlyos ukrán veszteségekről is beszámolt.
Döntött az ukrán parlament, csökkentik a hadkötelezettségi életkort
Több mint 300 igen szavazattal elfogadta az ukrán parlament a hadkötelezettségi életkor leszállításáról szóló törvényt. Ennek értelmében a sorkatonai szolgálat immár a 18 és 27 év közöttiek helyett a 18 és 25 év közöttiekre érvényes, aki ennél idősebb, azt rögtön vihetik is harcolni.
Elárulta Putyin nagy tervét Zelenszkij és meg is nevezte az oroszok következő célpontját
Nem Ukrajna az egyetlen, amire fáj Vlagyimir Putyin orosz elnök foga, legalábbis erre jutott a Csoszun című koreai lapnak adott interjújában olvasható gondolatmenetének végére Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Zelenszkij szerint Putyin egyértelmű célja a Szovjetunió visszaállítása.
Államosíthatja a szankcionált tulajdonosok bankjait az ukrán jegybank
Az ukrán parlament kedden engedélyezte az Ukrán Nemzeti Bank számára, hogy államosítsa a szankcionált tulajdonosok bankjait. A kihirdetett dokumentum célja a bankrendszer stabilitásának biztosítása az orosz–ukrán háború miatt érvényben lévő hadiállapot folyamán, illetve a bankbetétesek és más hitelezők jogainak, érdekeinek védelme.
Cseh kormányfő: a hadsereg felkészül egy esetleges orosz támadásra
Csehországot közvetlenül nem fenyegeti konfliktus, de a hadseregnek fel kell készülnie minden eshetőségre, még a legkevésbé valószínűre is – jelentette ki Petr Fiala cseh miniszterelnök kedden a dél-morvaországi Brünnben (Brno).
Az életben maradás záloga lesz az orosz útlevél Melitopolban
Szakértők szerint ideje, hogy Ukrajna a korrupció ellen is támadást indítson
Miközben Ukrajna a „tavaszi” ellentámadásra készül, az ország szövetségeseinek meg kell követelniük, hogy egy másik akciót is elindítson, mégpedig a korrupció ellen. Az ukrán nép másik nagy ellensége ugyanis esélytelenné teheti az újjáépítést, ha a visszaélések a konfliktus után úgy folytatódnak, mintha mi se történt volna.