Ahogy élesedik az amerikai–kínai szembenállás, Washington egyre inkább igyekszik a csúcstechnológiához szükséges gyártókapacitásokat amerikai földön létrehozni, miközben próbálja megakadályozni Pekinget, hogy hozzáférjen a legmodernebb technológiákhoz. Az Egyesült Államokat Hollandia és Japán is segíti. 

Flag,Of,The,Republic,Of,China,And,The,United,States
Flag of the Republic of China and the United States on microchips of a printed electronic board. Concept for world supremacy in microchip and semiconductor manufacturing.
Fotó: Shutterstock

A kínai csipipart májusban újabb csapás érte, ugyanis Tokió bejelentette, hogy júliustól korlátozni fogja a csipgyártó berendezések 23 típusának kivitelét, így az érintett japán vállalatoknak minden régióra vonatkozóan exportengedélyt kell kérniük. Az Egyesült Államok tavaly októberben megnehezítette a legfejlettebb, mesterséges intelligenciához és szuperszámítógépekhez használható csipek exportját, valamint a félvezetők gyártásához szükséges, amerikai technológiát tartalmazó berendezések Kínába szállítását.

Az amerikai kormány decemberben 36 kínai céget rakott feketelistára: az úgynevezett Entity-listán szereplő vállalatok nem vásárolhatnak technológiát és alkatrészeket amerikai beszállítóktól, csak ha engedélyt kérnek rá, amelyet nem könnyű megszerezni. Az újonnan felkerült társaságok között ott van a memóriacsipek gyártásában meghatározó YMTC is. A Fehér Ház valószínűleg attól is tartott, hogy a kínai vállalat

önköltség alatt fogja értékesíteni a memóriacsipeket, és nyomást gyakorol az amerikai riválisokra, például a Micronra.

A szakértők megosztottak azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az intézkedések milyen hatással lehetnek Peking fejlődésére. A Tajvani Gazdasági Kutatóintézet félvezetőipari elemzője arról beszélt a DW-nek, hogy Peking 14 nanométeres csipeket tud gyártani, így a japán, holland és amerikai berendezések nélkül nehezen tud fejlettebb eszközöket termelni. Ennek ellentmond, hogy a kanadai székhelyű kutatócég, a TechInsights jelentése szerint a legnagyobb kínai csipgyártó, az SMIC technológiai áttörést ért el, és a nyugati berendezések nélkül is képes 7 nanométeres félvezetőket készíteni. 

A szakértők egy része úgy véli, hogy a távol-keleti ország fejlődését évekkel fogják visszavetni az amerikai intézkedések. Nem mindenki látja így, például az Nvidia vezetője szerint Washington a saját technológiai iparának okoz kárt kárt: ha Kína nem vásárolhat az Egyesült Államoktól, akkor kénytelen lesz gyártani a szükséges csipeket. Mivel az ázsiai óriás fontos piac a techszektornak, így jelentősen csökken a területen tevékenykedő vállalatok bevétele.

Dél-Korea is hasonló kritikákat fogalmazott meg, valamint a az amerikai csipszövetség is közölte: az intézkedésekkel a nyugati társaságok fontos piacot veszíthetnek. Peking elítélte a lépéseket és májusban megtiltotta a kínai cégeknek, hogy a Micron termékeit vásárolják, de más ellenlépést még nem jelentett be. Az még kérdés, mit hoz a jövő a az amerikai–kínai csipháborúban, a felek ugyanis bármikor eláshatják a csatabárdot.

Kikerülik Kínát – Amerika ismét saját kezébe veszi a csipgyártást

Teljes önellátásra tér át Amerika, okulva az utóbbi évek súlyos csipbeszállítói zavaraiból. Sikeresnek bizonyul Joe Biden amerikai elnöknek a csipgyártás hazahozatala és fejlesztése ügyében tavaly meghirdetett programja, ennek keretében eddig negyven beruházást jelentettek be, csaknem 200 milliárd dollár értékben.