Lengyelország Európa legnagyobb széntermelője, ahol ennek az energiahordozónak még mindig jelentős a súlya, egyebek között a lakossági fogyasztásban. A Forum Energii független varsói kutatóintézet adatai szerint
az országban évente tízmillió tonna szenet használnak otthonok fűtésére – ez 2019-ben a teljes uniós lakossági szénfogyasztás 87 százalékát tette ki.
A szükséges mennyiség felét otthon bányásszák, 40 százalékát, mintegy 3,9 millió tonnát Oroszországból importáltak, a behozatalt azonban Varsó április végén megtiltotta, azóta pedig kétségbeesetten próbálnak új forrásokat szerezni a tél beállta előtt.
„Azért használtak orosz szenet, mert az olcsóbb volt. A lengyel szenet igen drága bányászni, mert nagyon mélyről kell felszínre hozni” – magyarázta a Deutsche Wellének Piotr Siergiej, a Polish Smog Alert környezetvédelmi szervezet szóvivője. Ráadásul orosz szénnel üzemeltették a hőerőműveket is az ország keleti részén, és azt nem könnyű lecserélni hazaira, mivel
az orosz szén jobb minőségű, kevesebb ként tartalmaz.
A gondokat tovább súlyosbítja, hogy Varsó nagy nehezen beleegyezett a szén kivezetésébe, hogy teljesítse az szén-dioxid-kibocsátási előírásait, a tavalyi glasgow-i klímacsúcson pedig megígérte, hogy nem fektet újabb kapacitásokba.
Az ország széntartaléka most a legalacsonyabb a II. világháború óta: a koronavírus-járvány alatti nyolcmillió tonnáról augusztusra 4,4 tonnára apadt. A legnagyobb bányaipari társaságok kiárusították a készleteiket, így az URE lengyel energiapiaci szabályozó hatóság nemrégiben nyilvánosságra hozott adatai szerint
nem rendelkeznek elegendő szénnel a téli fogyasztási csúcsszezonra.
Most próbálják újratárgyalni a hosszú távú szerződéseket az erőművekkel, amelyek már egyébként is elkezdték visszafogni a termelést. Ezzel viszont csökkent az áramexport, sőt, júliusban Lengyelország hónapok óta először többet importált, mint amennyit külföldre szállított.
Egy tonna szén kiskereskedelmi ára Lengyelországban már eléri a 2500 zlotyt – ez négyszerese a tavalyi árnak. (Egy zloty 84 forint.)
Emiatt télre várhatóan sok lengyel zuhan energiaszegénységbe, vagyis nem lesznek képesek fizetni a fűtési számlákat.
A kormány egyszeri, háromezer zlotys készpénztámogatást tervez adni a végfelhasználóknak, és utasította az állami tulajdonban lévő Weglokoks és PGE Paliw vállalatokat, hogy biztosítsák olcsóbban a szenet a legszegényebbeknek, de szakértők szerint ez nem elég, és a pénz talán nem is oda jut, ahol a legnagyobb szükség lenne rá. A kormányzati csomag, amelynek összege egyéb más támogatásokkal együtt becslések szerint eléri majd a 23 milliárd zlotyt, Piotr Siergiej szerint „nem tisztességes”, és „még több társadalmi konfliktust” szül majd, mivel nem jövedelemhez kötött. Becslése szerint egy átlagos háztartásnak 12 ezer zlotyjába kerül majd a télen szükséges négy tonna szén beszerzése, és ennek csak a negyedét fedezi az állami segítség. A háztartások 80 százaléka pedig egyáltalán nem kap majd támogatást, mivel nem használ szenet.
„Csak arra tudok gondolni, hogy nagyon erős a szénlobbi kormányzati körökben” – értékelte a lépést.
Az ország tárgyal ugyan új beszállítókkal, például Kolumbiával, Ausztráliával, Dél-Afrikával és Indonéziával, ott azonban a nagykereskedelmi ár meghaladja a kétezer zlotyt tonnánként, amire jön még a jelentős szállítási és egyéb költség. Mégis az az egyetlen lehetőség, mivel a lengyel bányák egyszerűn nem képesek pár hónap alatt növelni a kitermelést. Az ár mellett a behozatallal is van egy másik súlyos probléma: a korlátozott szállítási kapacitás, mivel a balti-tengeri lengyel kikötőket és a vasútvonalakat szinte teljesen lefoglalja az Ukrajnába küldött hadianyag és az onnan érkező élelmiszer.
„Az orosz szénimport április betiltását nem előzték meg hatástanulmányok. A politikusok nem jöttek rá, hogy a háztartási szenet nem lehet gyorsan és könnyen lecserélni”
– foglalta össze a helyzetet a Polish Smog Alert környezetvédelmi szervezet szóvivője.