Százhatvan eurón nyitott ma az európai árakat döntően meghatározó rotterdami kereskedés, ami különösen kedvező, ha azt vesszük, hogy hat nappal ezelőtt még 220 eurón is történt kötés. Mindez érdekesnek tűnik annak fényében, hogy az orosz gázszállítások folyamatosan csökkennek, legutóbb Olaszország felé meg is szűnt az orosz de belengették az Ukrajnát átszelő vezetékek leállítását is, sőt, még a Török Áramlattal kapcsolatban is elhangzott ilyen felvetés.

Inside The Cheniere Sabine Pass Liquefaction Facility
Fotó: Bloomberg / Getty Images

Felmerül a kérdés, hogy ilyen kiesés mellett hogy tud most csökkenni az ár. A fő ok az lehet, hogy extrém magasságokba került, ami mind a keresletre, mind a kínálatra hatással van. Nyilvánvaló, hogy a korábbiakhoz képest tízszeres vagy még magasabb áron erősen visszaesik a kereslet, hisz sok felhasználó nem tudja kifizetni ezt az árat, egyes ipari üzemek bezárnak, vagy csökkentik a termelést, netán alternatív energiaforrás után néznek. Több országban, ahogy nálunk is, sok intézmény bezár az idei télre, hogy ne kelljen fűteni, a működők pedig lejjebb veszik a hőmérsékletet. A lakosság és értelemszerűen spórolni kezd az elszálló árak miatt.

A kereslet így elég nagy mértékben visszaeshet, ez persze igazán a fűtési szezonban fog látszani. Ugyanakkor mostanra 

nagyjából megteltek az európai tározók, 90 százalék fölötti az átlagos töltöttség,

ezért már nem kell bármilyen áron sietni megvenni a maradékot. A fűtési szezon sem kezdődött meg, ennek kereslete még nem érződik.

Mindemellett igen fontos a kínálati oldal, hisz korábban a kontinens gázellátásának 40 százaléka származott orosz importból, míg most ennek a nagy része megszűnt. Európán belül Norvégiában van nagyon nagy gázmennyiség, ami a teljes európai fogyasztás akár 20-25 százalékát is fedezheti, emellett Hollandia rendelkezik az igényeit majdnem kielégítő gázkészletekkel, valamint Románia látja el nagyjából önmagát. Nagy-Britanniában óriási kitermelés zajlik, de a fogyasztás ezt jócskán meghaladta a korábbiakban, ezért fontos az szerepe. A többi európai ország döntően importra szorul.

A TTF-gázár alakulása
 

Az orosz gáz kiesését jelentős mértékben más kontinensekről hajóval szállított cseppfolyósított gázzal (LNG) próbálják pótolni, ami a szállítóknak óriási üzlet, hisz 

az amerikai és kanadai ár töredéke az európainak. 

Az infrastruktúra azonban határt szab: speciális szállítóhajókra van szükség, ahol rendkívül alacsonyan kell tartani a gáz hőmérsékletét, és ugyancsak komoly infrastruktúrát igényel a betöltés és a kifejtés. Ezt az infrastruktúrát meg kell teremteni, ami időigényes.

Van azonban egy külön érdekesség a piacon, amely most hozzájárulhat az árcsökkenéshez. Az európai export összezsugorodásával hatalmas mennyiségű gáz marad Oroszországban, amit érthető módon szeretnének máshol eladni, erre a legjobb piac Kína.

Ugyanakkor Kína fogyasztása visszaesett a szigorú járványintézkedések miatt, 

viszont igen vonzó üzlet az olcsón vett gázt cseppfolyósítani, hajóba tenni és Európában drágán eladni. 

Ezt elvileg tiltják a szankciók, azonban gyakorlatilag ellenőrizhetetlen az olaj származása, így a The Wall Street Journal szerint jelentős mennyiségű gáz érkezhet így is, sőt, a lap szerint az amerikai importból származó, még viszonylag olcsón lekötött LNG egy részét is eladják Európában hatalmas profittal.

Egy biztos: az óriási árkülönbség hatalmas üzleti lehetőséget is teremt, és az árak, ha lassan is, előbb-utóbb kiegyenlítődnek. Ennek során persze az amerikai ár is megemelkedhet, de vélhetően sokkal inkább az európai fog csökkenni, már csak azért is, mert ha tartósan magasan maradna, sok ország megpróbálná fenntarthatóan kiváltani a gázfogyasztás minél nagyobb hányadát.

Az előzményekre visszatekintve: a sok éven át 20 euró körül alakuló gázár, amely a járvány első időszakában még alacsonyabb is volt, tavaly nyáron kezdett emelkedni, ősszel 40 eurón stabilizálódott, majd decemberben indult a további gyors emelkedés. Mint később kiderült, 

a Gazprom késleltette németországi tározóinak feltöltését, hogy ezzel előidézze a hiányt és felverje az árat, 

már a tervezett Ukrajna elleni orosz háború előkészületeként, Európa elrettentésének céljával. 

Télen az így keletkezett hiány hirtelen nyomasztó lett, az ár megugrott 100 euró fölé, majd a 60 és 90 közötti sávban stabilizálódott a háború kezdetéig. Akkor hirtelen 200-ra ugrott fel, majd 100 euró körül stabilizálódott a késő tavaszi, kora nyári hónapokban.

Eközben sok európai ország döntött úgy, hogy elfordul az orosz gáztól, és máshonnan próbál vásárolni, ami megnövelte a norvég gáz iránti igényt, de egyúttal az amerikai, kanadai és katari cseppfolyósított gáz importja is meredeken nőni kezdett, jóval nagyobb mértékben, mint a kínálat, ami indokolta az áremelkedést.

https://www.youtube.com/watch?v=xSYPlhE_a5I

Nyár közepén Oroszország tett újabb lépéseket, hogy korlátozza a kínálatot: először átmenetileg, majd végleg megszüntette a szállítást az Északi Áramlat vezetéken, az utóbbi napokban pedig a még megmaradt vezetékes útvonalak korlátozását is felvetette. A kontinens orosz gázimportja mostanra a korábban szokásos mennyiség ötödére csökkent, azaz 80 százalékkal esett vissza.