Lényegesen más lenne a földi élet, ha 66 millió évvel ezelőtt egy nagyjából 10 kilométer átmérőjű aszteroida nem csapódik a bolygóba és tünteti el az állat- és növényvilág mintegy háromnegyedét. Ebben az eseményben pusztultak ki a dinoszauruszok is. A becsapódás nyomait a mai napig látni lehet a Yucatán-félszigeten és az annak közelében lévő tengeraljzaton. Az aszteroida egy 170 kilométer átmérőjű krátert vájt a Földbe, illetve útjára indított egy megacunamit, ami több mint másfél kilométer magas hullámokkal söpört végig a bolygón.

Chicxulub Impact
Asteroid impact. Illustration of a large asteroid colliding with Earth on the Yucatan Peninsula in (what is modern day) Mexico. This impact is believed to have led to the death of the dinosaurs some 65 million years ago. The impact formed the Chicxulub crater, which is around 200 kilometres wide. The impact would have thrown trillions of tons of dust into the atmosphere, cooling the Earths climate significantly, which may have been responsible for the mass extinction. A layer of iridium- rich rock, known as the K pg boundary, is thought to be the remnants of the impact debris. Here, the impact is seen from the ocean. The animal in silhouette is a mosasaur, an extinct marine predator.
Fotó: GettyImages

A Science On a Sphere tudományos szaklap oldalán számolnak be arról, hogy egy nemzetközi kutatócsoport, ami több intézmény, például a NOAA Pacific Marine Environmental Lab és a Geophysical Fluid Dynamics Lab tudósaiból állt, egyesítette a geológiai feljegyzések numerikus modellezését és elemzését, hogy újra megmutathassa az aszteroida által keltett szökőár globális hatását. 

Ez a dinoszauruszokat eltörlő aszteroida becsapódásának első globális szimulációja.

A kutatók az esemény numerikus elemzése során három különböző modellt használtak, hogy reprodukálni tudják a cunamit. Az összetett folyadékáramlás részleteit modellező nagy számítógépesprogram, az úgynevezett hidrokód, szimulálta a cunami keletkezésének első percét. Ezt követően kettő, a NOAA által kifejlesztett modellt használtak a szökőár terjedésének szimulálására a globális óceán körül. Emellett a csapat világszerte, több mint 100 helyszínen áttekintette a geológiai feljegyzéseket és olyan bizonyítékokat talált, amik alátámasztják a modellek előrejelzéseit a szökőár útjáról és erejéről.

A tanulmány segít abban, hogy a tudósok felmérjék és számszerűsítsék a jövőbeni nagy aszteroida-becsapódások kockázatát. 

Ami ennél fontosabb, hogy ezen a modellen keresztül a hagyományos szökőár-események globális hatásait is könnyebben ki lehet számítani.

A videón látható szimuláción a fekete területek a kontinensek elhelyezkedését mutatják a becsapódás pillanatában, 66 millió évvel ezelőtt. Fehér vonalakkal van ábrázolva a modellen a szárazföld jelenlegi elrendezése. A kontinensek nagyon lassan, de folyamatosan mozgásban vannak, évente körülbelül 2,5 centiméterrel sodródnak arrébb. A szimuláción a piros és kék színek a hullámamplitúdókhoz kapcsolódnak, vagyis, hogy a szökőár idején hol süllyed be és emelkedett meg az óceán vízszintje. Az amplitúdó nagyjából 1,6 kilométeres lehetett, de egyes pontokon akár a 4,5 kilométeres értéket is elérhette.