A hazai bankokat felkészült állapotban érték az orosz–ukrán háborús konfliktus nyomán emelkedő kockázatok: a tőke- és likviditási tartalékok ellenállóvá teszik az intézményeket, még egy elhúzódó geopolitikai feszültség esetén is – áll a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitási jelentésében. A dokumentum hozzáteszi, a bizonytalan környezet közepette ugyanakkor emelkedtek a kockázatok.

A jegybank a háború negatív reálgazdasági hatásai és az emelkedő inflációval szigorodó kamatkörnyezet következtében a magánszektor hitelbővülésének csökkenésére számít.

A gazdaság lassulása, valamint az energiaárak emelkedése egyes szektorokban a hitelkockázatok növekedésével jár, tovább emelkedtek az árak a lakáspiacon, az élénk lakáshitelezés mentén növekszik a háztartások pénzügyi kifeszítettsége.

A jelentés leszögezi, a háború jelentősen megváltoztatta a világgazdaság kilátásait, a várható hatások Európában – különösen a kelet-közép-európai régióban – erőteljesebbek lehetnek a földrajzi közelség és a konfliktusban érintett országokkal folytatott külkereskedelem nagyobb súlya miatt. A háború és a szankciók a nyersanyag- és az energiaárak emelkedésén keresztül ráerősítenek a már korábban is jelen lévő inflációs folyamatokra, amelyeket az ellátási nehézségek erősödése is súlyosbít. A globálisan meghatározó jegybankok iránymutatása alapján a monetáris kondíciók szigorítása szükséges a jegybanki célok eléréséhez.

Magyarország térkép Map of Hungary, siker pénzügy financial success, gazdasági növekedés economy growth
Fotó: Shutterstock

A növekvő a megváltozott monetáris környezet és a geopolitikai feszültségek miatti bizonytalanság további pénzpiaci turbulenciákhoz vezethet. A hozamgörbe teljes szakaszán emelkedtek a hozamok, a rövid végét a jegybank kamatlépései, míg a hosszú végét elsősorban a befektetői hangulat romlása mozgatta. A szigorodó monetáris környezettel összhangban az MNB programjai már csak kismértékben bővítették a bankrendszer likviditását, ugyanakkor a szektor jelentős likviditási tartalékokkal rendelkezik, ami erős védelmet biztosít a fokozott kockázatok közepette.

Nagyot emelkedhetnek a jelzáloghitelek törlesztőrészletei

A likviditási stresszteszt gyakorlatunk alapján a szektor még egy az alappályánál jelentősen súlyosabb stressz esetén is teljesítené a szabályozói követelményeket

– közölte az MNB. Az általános moratórium kivezetése után a bankrendszer portfólióminőségének kismértékű romlása figyelhető meg, a nem teljesítő hitelek aránya az általános moratórium 2021. októberi kivezetése után elmozdult historikus mélypontjáról, de továbbra is öt százalék alatti. Az emelkedés mögött a nem késedelmes, de a bankok által nem teljesítő kategóriába sorolt hitelek állnak. Az értékvesztéssel való fedezettség ugyanakkor szektorszinten magas, mind a nem teljesítő hitelek, mind a Stage 2 hitelek esetében, mely limitálja a potenciális további veszteségek mértékét. 2021 végén a vállalati hitelek 2, a lakossági hitelek 6 százaléka vett részt a 2021. novemberben elindult szűkített moratóriumban.

A kamatstop lejártát követően jelentősen emelkedhetnek egyes jelzáloghitelek törlesztőrészletei.

Az előrehaladott amortizáció, a sok esetben közeli lejáratok és az átlagosan alacsony hitelfedezeti mutató miatt a bankrendszer számára összességében kezelhető kockázatot jelent a kamatkörnyezet emelkedéséből adódó hitelkockázat-növekedés. A változó kamatozású jelzáloghitel-szerződések negyede esetén azonban jelentős törlesztőrészlet-emelkedés várható a kamatstop kivezetése után. Az adósok rögzített kamatozású hitelre váltással védekezhetnek a kamatlábak további emelkedése ellen, amit az is segít, hogy a hozamkörnyezet változása egyelőre csak részlegesen árazódott be az ügyfélkamatokba. A fennálló állomány hitelkockázatának mérsékelt emelkedése mellett az új hitelezésben is nő a háztartások pénzügyi kifeszítettsége.

A lakásárak emelkedésével párhuzamosan a szerződéses összegeknek és a hitelek eredeti futamidejének növekedése, továbbá magasabb jövedelemarányos eladósodottság tapasztalható.

Számos kockázat veszélyezteti a bankrendszer jövedelmezőségét

A magánszektor hitelállománya 2021 második felében is dinamikusan bővült, amit az élénk kereslet, a bankok bőséges hitelezési kapacitásai, illetve a támogatott hitelkonstrukciók magyaráznak. A bankok által jegyzett vállalati kötvényeket is figyelembe véve a hitelintézetek nem pénzügyi vállalati szektor felé fennálló hitel- és kötvényállománya 18,4, míg a kkv-szegmens hitelállománya 16,8 százalékkal nőtt éves alapon. A bankok nem tapasztaltak visszaesést a hitelkeresletben, azonban a 2022. áprilisi felmérés alapján szerkezetének átrendeződésére számítanak: a forgóeszközhitelek kereslete nőhet, a beruházási hitelek iránti kereslet csökkenhet, és várakozásuk szerint a devizafinanszírozás ismét nagyobb teret nyerhet. A lakossági hitelállomány szintén dinamikusan bővült 2021 második felében, a historikus csúcson lévő lakáshitel-kihelyezést az otthonteremtési támogatások és az NHP Zöldotthon program is érdemben támogatta. Az orosz–ukrán háború reálgazdasági hatásai és a kamatkörnyezet jelentős emelkedése miatt lassulhat a vállalati hitelállomány éves növekedési üteme 2022 második felében, emellett a háztartási hitelezés lassulására számít a jegybank.

A bankrendszer 2021-ben kiemelkedő eredményt ért el, előretekintve azonban számos kockázat veszélyezteti a jövedelmezőségét. A hitelintézeti szektor adózott eredménye meghaladta a járvány előtti év eredményét, a profit növekedését legnagyobb mértékben a mérlegfőösszeg bővülése és a nettó kamateredmény ezzel összefüggő emelkedése támogatta.

Bár az uniós országok között élen jár a hazai banki megtérülés, a háborúban érintett kitettség és a szankciók gazdasági hatásai az emelkedő kockázati költségeken keresztül visszavethetik a szektor jövedelmezőségét. 

Elpártolhatnak a betétesek az alacsony kamatok miatt

A bankrendszer konszolidált tőkemegfelelési mutatója kismértékben, 18,6 százalékra mérséklődött a második fél évben, amit a teljes kockázatikitettség-érték harmadik negyedéves megugrása eredményezett. A szektor teljes tőkekövetelmény-mutató feletti szabad tőkéje 5,3 százalékot tett ki. Az éves eredménnyel együtt a 2,5 százalékos tőkefenntartási puffer 2022 júniusig érvényes felhasználhatóságával és az első negyedévben megvalósult tőkeemelésekkel számolva a szektor 98 százalékának van 4 százalékot meghaladó puffere.

Stresszteszt gyakorlatunk alapján a bankrendszer tőkemegfelelési mutatója a stressz-szcenárió első évében romlik, de a második évben a csökkenő értékvesztéseknek köszönhetően már javul, a szektor aggregáltan megfelelő tőkehelyzettel rendelkezik

– írta a jelentés. A jegybanki kamatemelések betéti kamatokba történő nem megfelelő átgyűrűzése a finanszírozási kockázatok középtávú emelkedésével járhat. Az MNB irányadó kamatlábának növekedése a hitel- és betéti piacon tapasztalható kamatkondíciók emelkedésével járt, a kamatemelések begyűrűzése azonban eltérő sebességgel zajlik az egyes piacokon. A lakossági betétállomány esetében az újonnan lekötött betétek kamatlába az irányadó kamatlábnál jelentősen kisebb mértékben nőtt, és a kamatláb a betétállomány 80 százalékát kitevő látra szóló betétek esetében továbbra is nulla százalék közeli.

Az aktuális inflációs környezetben így mintegy 10 000 milliárd forintnyi háztartási betétállomány reálértéke csökken jelentősen, ami középtávon a betétállomány szerkezetének lekötött betétek irányába történő eltolódásával, szélsőséges esetben pedig a betétesek elpártolásával járhat alternatív befektetési lehetőségek és szolgáltatók irányába.

Figyelmeztették Magyarországot a lakóingatlanok túlértékeltsége miatt

Középtávon a bankok mérlegében rizikót jelent a lakóingatlanok túlértékeltsége, ami a hitelkockázatok növekedését eredményezheti. A jelentős lakáspiaci drágulás következtében az MNB becslése szerint országos szinten historikusan magas szintre emelkedett a lakásárak túlértékeltsége. A növekvő túlértékeltség és eladósodottság kockázatai miatt az Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB) figyelmeztetésben részesítette Magyarországot.

Az utóbbi évek jelentős áremelkedése miatt romlott a lakásvásárlás elérhetősége azok számára, akik nem tudják igénybe venni a családtámogatási és otthonteremtési kedvezményeket,

míg előretekintve a piaci kamatok emelkedése miatt a jegybank a lakáspiaci kereslet általános mérséklődésére számít. Ennek alakulásától is függően azonban tovább növekedhetnek az lakóingatlan-piaccal és hitelezéssel kapcsolatos ciklikus pénzügyi rendszerkockázatok, amelyek mérséklése érdekében az MNB többek között az anticiklikus tőkepufferráta lehetséges emelésén keresztül növelheti tovább a bankrendszer sokkellenálló képességét. A kereskedelmiingatlan-piac több ágazatában is jelentősen bővül a következő években a kínálat, azonban egyes szegmensekben kérdéses, hogy a kereslet is lépést tud-e tartani a növekedéssel. A projekthitelezés jelentősen bővült 2021-ben, a hitelállomány hosszú évek óta először a szavatolótőke arányában is emelkedett, de ez az arány továbbra is érdemben alacsonyabb, mint 2008-ban.