A nagyhatalmak az elmúlt években számos fegyverkísérletet végeztek, így a média érdeklődését felkeltették az oroszországi projektek is. Ezek között megtalálható a világ legnagyobb tengeralattjárója, a Belgorod, amelyet tavaly állítottak szolgálatba. Jóval több találgatásra ad okot a Poszeidón, amelynek erejéről egymást ellentmondó adatok állnak rendelkezésre.

August,,2021,-,White,Sea.,Nuclear,Submarine,"belgorod".,The,Longest
A világ legnagyobb tengeralattjáróra, a Belgorod több Poszeidónnal is felszerelhető.
Fotó: Yakovlev Sergey

A Poszeidón egy atom-tengeralattjáróról indítható nukleáris torpedó-drón hibrid, amely egy víz alatti robbantással radioaktív szökőárt hoz létre, így képes flottákat, kikötőket vagy part menti városokat eltörölni.

Ez persze attól is függ, hogy milyen robbanófejjel rendelkezik, a becslések 2 és 100 megatonna között mozognak, az utóbbi kétszer nagyobb, mint a Cár bomba robbanóereje. Az előbbi sem nevezhető elhanyagolhatónak, például a Hirosimát elpusztító Little Boy 15 kilotonnás volt. A 24 méter hosszú, 1,6-2 méter átmérőjű eszköz 56, más források szerint 100 csomós sebességgel képes haladni. Moszkva még januárban közölte, hogy legyártotta az új típusú fegyver első sorozatát, amelynek fejlesztését 2018-ban jelentette be Vlagyimir Putyin.

2019-ben az orosz haditengerészet arról adott hírt, hogy 30 darabnak a beszerzését tervezi, majd az orosz védelmi minisztérium közzétett egy videót, amelyen egy B-90 Szarov különleges rendeltetésű tengeralattjáróról próbakilövés közben látható egy Poszeidón. A fegyver ötlete már a hidegháború idején felmerült, de akkor végül elvetették. Az orosz állami televízió 2015-ben leplezte le a létezését, az eurázsiai ország sajtója egyébként cunamibombaként emlegeti, amely akár 500 méteres szökőárt tud előidézni, és képes az Egyesült Királyságot elpusztítani.

Ez ugyan költői túlzás, bár kétségkívül nagy erejű fegyverről van szó. A tervek szerint a Habarovszk és a Belgorod nevű atom-tengeralattjárókat szerelnék fel Poszeidónokkal, az utóbbi elvileg hatot képes hordozni. A két jármű jövőre a tervek szerint a Csendes-óceáni Flottához csatlakozik, miután végeztek a kamcsatkai tengeralattjáró-bázis bővítésével, aminek elsősorban Kína örülhet, az Egyesült Államok és térségbeli szövetségesei (Japán, Ausztrália) már kevésbé.

Bár Kína és Oroszország hivatalosan nem hozott létre katonai szövetséget, Putyin és Hszi Csin-ping kínai vezető is szorosabb kapcsolatokat ígért, többek között katonai téren is, aminek egyik jele lehet a kamcsatkai bázis bővítése és a Csendes-óceáni Flotta erősítése Poszeidónokkal. Érdekesség, hogy Észak-Korea hasonlóan működő víz alatti drónt mutatott be Haeil (cunami) néven, bár az még kérdéses, hogy a nukleáris arzenálját bővíteni kívánó remeteállam eszköze bevethető-e.

Több mint 135 ezer, a hirosimainak megfelelő atombomba van már a világon

Világszerte jócskán emelkedett 2022-ben a bevethető atomtöltetek száma, főként Oroszország és Kína révén – jelentette be szerdán a Norvég Népi Segély (Norsk Folkehjelp) nevű civil szervezet. A Nuclear Weapons Ban Monitor című jelentés szerint 2023 elején a kilenc hivatalosan és félhivatalosan atomfegyvert fenntartó állam tulajdonában 9576 atomtöltet volt, ami együttesen több mint 135 ezer hirosimai atombombának felel meg.