Európa legnagyobb gazdaságának égető szüksége lenne szakképzett dolgozókra a súlyos munkaerőhiány orvoslására, de nehéz külföldi szakembereket Németországba csábítani az erősödő idegenellenesség miatt.
A Reuters öt közepes méretű német cég vezetőjét kérdezte, és mindnyájan arról számoltak be, hogy a közelmúltban vagy már magukhoz csábítani sem tudtak külföldi szakembereket, vagy a meglévő munkavállalóik mondtak fel, vagy költöztek el, mert nem érezték magukat biztonságban.
A kelet-németországi Chemnitzben működő CAC Engineering az egyik ilyen családi vállalat. Jörg Engelmann menedzser elmondta a hírügynökségnek, hogy az elmúlt 12 hónap folyamán negyven külföldi munkásából öt mondott fel diszkrimináció miatt.
Megtesszük, amit tudunk, de nem vagyunk testőrök. Vannak a népességnek olyan rétegei, amelyek nem értik, hogy szakképzett külföldiektől van szó, akik nagyban hozzájárulhatnak a német gazdasághoz
– mondta.
Nő a gyűlölet-bűncselekmények száma
A német belügyminisztérium adatai szerint az országban több mint háromszorosára, tízezer eset fölé ugrott a külföldiekkel szembeni gyűlölet-bűncselekmények száma 2013 és 2022 között.
Az idegenellenesség erősebb az ország keleti felén, ahol a kommunizmus bukása és az egyesülés után összeomlott a gazdaság, elvándoroltak a fiatalok és alacsonyabb a születési ráta, mint a volt NSZK területén.
Itt található Chemnitz is, a cseh határ közelében. Engelmann szerint mindent megtesznek a külföldi munkaerő csábítása érdekében, ideiglenes szállást, nyelvleckéket, még a jogosítvány megszerzését is finanszírozzák, de hiába, amióta 2018-ban összecsapásokba torkolltak a migránsellenes tüntetések.
A radikális jobboldal azóta is minden hétfő este menetet rendez a városban, a pár száz résztvevő nacionalista dalokat énekel, veri a dobokat, és az utóbbi időben a szász és a német zászló mellett oroszt is lobogtat.
Lecsúszott városok
Chemnitz a 20. század elején Németország egyik leggazdagabb városa volt, ám az 1990-es egyesülés óta a lakosság száma 20 százalékkal, 250 ezret alig meghaladóra csökkent, a külföldiek aránya a 2000-es két százalékról 14 százalékra ugrott.
A migránsellenes hangulatot a politikai pártok, elsősorban az Alternatíva Németországért (AfD) lovagolja meg, amely jó úton halad ahhoz, hogy megnyerjen három tartományi választást szeptemberben, köztük a szászországit is.
Az AfD vissza akarja fordítani a 2015-ös tömeges bevándorlást, az Európai Unión kívül hozna létre menekültközpontokat, szigorúbb ellenőrzést vezetne be a német határokon, szankcionálná a migránsokat, akik nem illeszkednek be teljes mértékben, és hazaküldené a gazdasági menekülteket.
A párt szerint a politikájuk nem okozna károkat a német gazdaságnak, a vállalatvezetők azonban nem értenek egyet velük.
Ráadásul a gyűlölet nem csupán az Európán kívüliek ellen irányul.
A többek között a Lufthansát, a BMW-t és a Commerzbankot szoftverrel ellátó, ugyancsak chemnitzi székhelyű Community4you olasz pénzügyi igazgatója is átköltözött 2021-ben Lipcsébe, mert úgy érezte, hogy nem látják szívesen.
Veszített el az idegengyűlölet miatt külföldi dolgozókat a szintén chemnitzi székhelyű, autonóm vezetési szoftvereket gyártó FDTech is.
„Igen, van problémánk az idegengyűlölettel. De ez nem korlátozódik Szászországra, Chemnitzre, hanem egész Németországban tapasztalható jelenség. És egyébként egész Európában is” – nyilatkozta a hírügynökségnek Karsten Schulze ügyvezető igazgató.
Kellene pedig a külföldi munkaerő
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2022-es és 2023-as jelentésében is kiemelte, hogy bár Németország még mindig nagyon vonzó a külföldi munkavállalók számára, a diszkrimináció problémát jelent.
Harmincezer külföldi szakember karrierjét követték, akik Németországban akartak munkát vállalni, és kiderült, hogy azok, akik az országba költöztek, sokkal több megkülönböztetést tapasztaltak, mint amennyire előzetesen számítottak.
Németországnak pedig nagy szüksége lenne rájuk, mert
hivatalos becslések szerint 2035-re hétmillió szakemberrel lesz kevesebb a szükségesnél
a 46 milliós munkaerőpiacon. A kormány is drasztikus szigorításokat vezetett be, így idéntől kevésbé lesz vonzó a menedékkérők számára Németország, szakképzett munkaerőként lesz csak könnyű bejutni Európa legnagyobb gazdaságába.
Amely pedig 2023-ban 0,3 százalékkal zsugorodott, ami globálisan a leggyengébb teljesítmény a nagy országok között, és a kilátások sem túl biztatók.
