Nyolcból hét kategóriában már a veszélyzónában tart a Föld – állítja egy több mint negyven tudós közreműködésével elkészült tanulmány.

Kutyameleg lesz az idén nyáron is.
Fotó: Jorge Guerrero / AFP

A Nature Journalben publikált kutatás többek között a lég- és vízszennyezettséget, az épített, illetve természetes környezetünket vizsgálta részletesen, és nyolc kategóriából 

egyedül a légyszennyezettség nem érte még el a veszélyes értéket – legalábbis nem globálisan, mert helyi és regionális szinten ennek a mutatói is rosszak.

Gócpontokat is megállapított a svéd vezetésű, de nemzetközi kutatócsoport, ezek Kelet-Európa, a Közel-Kelet, Dél- és Délkelet-Ázsia, Kína, Afrika egyes részei, valamint Brazília, Mexikó és az Egyesült Államok nyugati partja. A klímaváltozás miatt a bolygó kétharmada nem felel meg annak a kritériumnak, hogy biztosan és folyamatosan hozzájusson friss ivóvízhez.

Már 1 Celsius-fok is sok

A Föld Bizottság (Earth Commission) névre keresztelt csoport példája szerint, ha a Föld most elmenne egy orvosi kivizsgálásra, azt mondaná a doktor, hogy jelenleg nagyon beteg sok különböző területen – olyannyira, hogy az már a lakosság jólétét fenyegeti.

A jó hír, hogy nem végleges a diagnózis, azaz nem minden folyamat megállíthatatlan vagy visszafordíthatatlan. Elméletben le lehetne mondani például a szénről, az olajról és a földgázról, ami jót tenne a földek és vizek állapotának. 

Csakhogy gyakorlatilag az összes témában rossz irányba haladunk

– kontrázott Johan Rockström, a Potsdami Klímakutatási Intézet igazgatója.

Atmospheric river: Flooding in San Joaquin County of California
CALIFORNIA, USA - MARCH 21: An aerial view shows homes under water after levee fails in Manteca of San Joaquin County in California, United States on March 21, 2023 as atmospheric river storms hit California, United States. Tayfun Coskun / Anadolu Agency (Photo by Tayfun Coskun / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)
A szélsőséges időjárási események egyre gyakoribbak.
Fotó: Tayfun Coskun / AFP

Meghatároztak a kutatás során veszélyességi kategóriákat is, hogy például mi az, ami biztonságos a bolygónak, vagy mi az, ami már az emberéletet veszélyezteti. Ugyanazt az ipari forradalom előtti időkhöz mért 1,5 Celsius-fokos melegedési küszöböt használták, amit a 2015-ben aláírt párizsi klímaegyezmény rögzített. Egyelőre 1,1 fokkal nőtt a hőmérséklet, azaz elméletileg még nem érte el a vészhelyzeti sávot, ám ez nem jelenti azt, hogy a melegedésnek ne lennének máris káros hatásai. 

Azt is igyekeztünk bemutatni, hogy akár egyetlen fokos emelkedés is hatalmas károkkal jár

– jelezte Joyeeta Gupta, az Amszerdami Egyetem környezetvédelmi professzora.

Verseny a fejfájásért

Idevág a Másfélfok legfrissebb elemzése, amely a migrén, a klímaváltozás és a légszennyezettség összefüggéseivel foglalkozik. 

A Neurology folyóiratban megjelent átfogó értékelő kutatás alapján a szélsőséges hőmérséklet és a változékonyság összefügg a stroke előfordulásával és súlyosságával, a migrénes fejfájással, a demenciában szenvedők kórházi kezelésével és a sclerosis multiplex fellángolásával. Megjegyezték, hogy a stresszfaktorok szezonálisan és regionálisan is változhatnak, így míg az egyik évszakban a hőség, a relatív páratartalom, egy másikban a légszennyező anyagok versenyeznek fejfájásunk fő kiváltó okáért.

MAN WITH HEADACHE
MAN WITH HEADACHE Man with headache. Alice S. / BSIP (Photo by Alice S. / BSIP / BSIP via AFP)
Nem véletlen, ha az eddigieknél többet fáj a fejünk.
Fotó: AFP

Rögzítették, hogy mivel a különböző megbetegedéseknek, így a migrénnek is jelentős kedvezőtlen gazdasági hatása lehet, így például a beltéri levegőminőség, valamint a hűtő- és fűtőrendszerek korszerűsítése javíthatja a migrénnel küzdők munkahelyi teljesítményét. 

Az egészségügyi és szociális ellátórendszereknek fel kell készülniük a rendkívüli helyzetek, elsősorban a hőhullámok hatásainak megelőzésére és csökkentésére. 

Ehhez jól működő korai figyelmeztető rendszerekre, intézményi felkészülési tervekre és a szociális ellátás ilyen irányú bővítésére van szükség. Mint annyi más esetben, itt is pozitív szinergiák sokaságát adná, ha komolyan vennénk az épületeink mélyfelújítását, ami nemcsak Magyarország (és a világ) jelentős dekarbonizációjához járulna hozzá, de érdemben javítaná a benne lakók életminőségét is.

Pontos és fontos

Az AP hírügynökség megkérdezett külső szakértőket is arról, hogy mit gondolnak a nemzetközi tudományos műről, és akár magyar dolgozatokat is idevehetnénk, mert egybevágnak a vélemények, hogy pontos és fontos tanulmányról van szó. 

Viszont ahogy a George Washington Egyetem környezettel és egészséggel foglalkozó professzora, Lynn Goldman fogalmazott: „nem lehetünk különösebben optimisták abban a tekintetben, hogy ezután cselekedni is fognak”.