A kontinens legkevesebb nyolc országában bukkant már fel a majomhimlő, de több vírusfertőzöttet azonosítottak már az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában is. A WHO rendkívüli ülést hívott össze, hogy megvitassa a majomhimlő elleni védekezés következő lépéseit, miután péntekre több mint 100 igazolt, illetve gyanús esetet jelentettek Afrikán kívüli országokból – írja az International Business Times.

A majomhimlő már Németországban is megjelent, de kimutatták a jelenlétét Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban is. A német szakemberek szerint a majomhimlő mostanihoz hasonló tömeges terjedésével Európa korábban nem szembesült. A vírus, amely általában enyhe lefolyású, jellemzően két–négy hétig tartó megbetegedést okoz. A lázzal és a nyirokcsomók duzzanatával járó tünetegyüttes a fertőzés után 5–21 nappal jelentkezik. A fertőzés eddig ritkán bukkant fel Nyugat- és Közép-Afrikán kívül, ahol a betegek 1–10 százaléka hal bele a nem megfelelően kezelt vagy szövődményes megbetegedésbe. 

Pox virus, illustration. Pox viruses are oval shaped and have double-strand DNA. There are many types of Pox virus including Chickenpox, Monkeypox and Smallpox. Smallpox was eradicated in the 1970's. Infection occurs because of contact with contaminated animals or people and results in a rash or small bumps on the skin. (Photo by ROGER HARRIS/SCIENCE PHOTO LIBRA / RHR / Science Photo Library via AFP)
A majomhimlőt először majmokban azonosították; a kórokozó terjedése a koronavírusénál jóval lassabb, hiszen csak szoros fizikai kapcsolattal adható át. A vírus lassú terjedése miatt a szakemberek nem is számítanak a Covidhoz hasonló majomhimlőjárványra, de aggasztónak találják az európai himlős betegek nagy számát 
Fotó: ROGER HARRIS / Science Photo Library via AFP

 

A német Robert Koch Intézet szakértője az IBS-nek nyilatkozva elmondta: arra számítanak, hogy a fertőzéshullám gyorsan elvonul, hiszen a betegeket könnyen el lehet különíteni, ráadásul a fertőzés kezelésére is rendelkezésre állnak megfelelő gyógyszerek, a megelőzésre pedig hatékony vakcinák. Igaz, ezek közül egyiket sem kifejezetten a majomhimlő ellen fejlesztették ki, de a bárányhimlő ellen használt védőoltás 85 százalékos hatékonysággal véd a a majomhimlő ellen is a WHO adatai szerint. A britek már el is kezdték a veszélynek kitett egészségügyi dolgozóik oltását.

A majomhimlő először május 7-én bukkant fel Európában, egy Nigériából hazatérő angol turista hozhatta be a kontinensre. Azóta több mint 100 megbetegedést azonosítottak az Oxford Egyetem adatgyűjtése szerint. A legtöbb fertőzött nem járt Afrikában és nem is volt közvetlen kapcsolata olyan személlyel, aki megfordult a kontinensen, ezért a WHO azt feltételezi, hogy a vírus már a helyi közösségeken belül is terjedhet.