Nemzetközi gazdaság

Partizánháború tört ki a Krímben

Az ukrán partizánok és a különleges erők legalább három sikeres akciót hajtottak végre a közelmúltban a Krím félszigeten.

Megnyerhető-e egy háború csak a partizánmozgalmak révén? A válasz egyértelműen: nem. Ez az ukrán–orosz háborúra is érvényes. A partizánok gyengíthetik, elbizonytalaníthatják az ellenfelet, de mozgalmuk taktikai, nem pedig stratégiai jellegű. Ukrajnában most kap vérátömlesztést ez a mozgalom. Hogy ez összefüggésben van-e a délről indítandó, két hónapja beharangozott ukrán ellentámadással (vagy éppen annak késése miatt akarják ezzel a figyelmet elterelni) – vitatott. 

(FILES) In this file photo taken on April 14, 2022 people take part in the combat training course at the recruiting center of the Ukrainian Armed Forces in Kharkiv, amid Russian invasion of Ukraine. - AFP presents a package of 60 files photographs showing the daily lives of Ukrainians during the six months of the Russian invasion. FILES-UKRAINE-RUSSIA-CONFLICT-WAR-PACKAGE-DAILYEvent ID : JSM59
Fotó: Sergey Bobok / AFP

Mindenesetre a partizánok komoly sikereket értek el a közelmúltban az oroszok által 2014-ben elcsatolt Krím félszigeten. Legalább három sikeres támadás írható a számlájukra – amit persze közösen hajthattak végre az ukrán speciális erőkkel (kommandósokkal), egymást támogatva. A partizánszerep kiterjedt a korábbi, második világháborús filmekből ismert vonatrobbantó, konvojmegtámadó szerepek mellett más területekre is.

Igen fontosak az előretolt megfigyelők-tűzvezetők, akik rejtve, de a kijelölt célponttól látótávolságban vannak, kommunikálnak a hátország parancsnokságával.

Közlik például a tüzérségi tüzet meghatározó célkoordinátákat, ehhez korszerű, nyugati gyártmányú, műholdas tájékozódóeszközeik vannak, amelyek néhány centiméteres pontosságú célkijelölést is lehetővé tesznek. De ha látják, akár egy kisebb méretű, kézi lézeres készülékkel „megfesthetik” a célt, amelyet így az okosrakéták, tüzérségi lövedékek megtalálnak.

A becslések szerint mintegy ötezer katonai felderítő műhold kering a Föld körül, tetemes részüket az Ukrajna feletti áthaladás néhány percében a minél szélesebb körű információgyűjtésre és kapcsolattartásra, kommunikációra használják.

Ebbe beleértendők – ha az időjárási viszonyok megengedik – a hagyományos kamerákkal készített fényképfelvételek vagy az űrbe telepített radar- és infravörös (hőérzékelő) rendszerek révén végzett helyzetfelmérések is. 

De nem kevésbé fontos felderíteni a megszállt területeken vagy másutt a vezető katonai-gazdasági-polgári szerepet játszó Oroszország által kinevezett személyiségeket, akiket a partizánok igyekszenek likvidálni.

A megszállt területeken az oroszok által kinevezett kormányzók (Ukrajnában ezeket a hitleri Németország megszállási politikája jegyében „gauleitereknek”, helytartóknak hívják) elsődleges célpontoknak számítanak. Mozgásukat folyamatosan figyelik a partizánokkal rokonszenvező polgári személyek, a „segítő hátországbeliek”.

Kényes kérdés: vajon az ukrán partizánok tevékenysége kiterjed-e az Oroszországi Föderáció 1991 után meghatározott területeire? A válasz: valószínűleg igen. Bjelgorodban, a határ menti településeken történt rejtélyes robbanások, támadások egy része minden bizonnyal partizánakció volt – noha ezt Kijevben nem erősítették meg. Az ok: az Egyesült Államok, Biden elnök álláspontja, amely ellenzi, hogy az ukránok, amerikai fegyverekkel támadjanak oroszországi területeket, hiszen ez előidézhet egy közvetlen katonai összecsapást a és Oroszország között. 

Emiatt az USA nem szállít Ukrajnának 100-120 kilométeres hatósugarúnál nagyobb fegyvereket, például a HIMARS rakéta-sorozatvetőkből indítható ATACMS ballisztikus rakétákat, amelyek Ukrajna területéről elérhetik Oroszország európai (Urálon inneni) területének számos nagyobb városát.

Ez a tilalom azonban nem következetes, hiszen az orosz–ukrán határ ukrán részén telepített HIMARS indítóberendezésekről a rendelkezésre álló, kisebb mint 120 kilométeres hatósugarú irányított rakéták ma is elérhetik Bjelgorodot, Kurszkot, Kurcsatovot.

Ez utóbbi település Pripjaty és Csernobil tükörvárosa, a közelében működik a Kurszki Atomerőmű (jelenleg mintegy 3000 megawatt teljesítménnyel). Az erőmű csaknem pontos mása a csernobilinek. Itt forgatták 1991-ben az egyik legelső amerikai televíziós Csernobil-filmet, amelyet Csernobil: a végső figyelmeztetés címmel sugároztak. Emellett ebben a határ menti 100-140 kilométeres, stratégiai fontosságú sávban Oroszország a NATO-val való szembenállás jegyében komoly haderőt, haditechnikát állomásoztat. 

A picture taken on July 27, 2022 shows the courtyard of shopping and office complex following an attack in central Kharkiv, amid Russian invasion of Ukraine.
Fotó: Genya Savilov / AFP

Nem elhanyagolható fontosságú a partizánmozgalom lélektani hatása a megszállt területeken élő lakosságra. Akik rokonszenveznek az ukrán védőkkel, azoknak megerősítés, akik pedig az oroszokhoz húznak, figyelmeztetés.

Nyikolajevben, amely a BBC helyszíni tudósítása szerint a déli partizánmozgalom egyik irányítóközpontja, hatalmas elektronikus hirdetőtábla működik. Rajta az ukrán nyelvű felirat: herszon ruh oporu, partizani bacsaty vsze – Herszon ellenállási mozgalom: a partizánok mindent látnak.

Jóval a mostani háború kirobbanása előtt, gyakorlatilag a 2014 utáni időktől számítva a nyugati szövetségesek már előkészítették Ukrajna euroatlanti tagságát, NATO-kompatibilis hadsereg felépítése volt a cél. Ennek egyik sajátossága az ukrán különleges erők (SzpecNaz) és a partizánok közti igen szoros, intézményes kapcsolat. Ők az ukrán SzpecNaz „szemei és fülei” – ahogy a BBC-nek egy névtelen partizán mondta. Felderítik a megszállók helyzetét, fegyverzetét, létszámát, a parancsnokok (beleértve a szakaszparancsnoktól a hadosztályparancsnokig) nevét, lakhelyét, rokonait, követik, kiderítik életpályájukat. Akcióban ők segítik a SzpecNaz-erőket, a Krímnél a partra szállásukat, a feladat elvégzése után a kivonásukat. Akció közben pedig operatív információt adnak a megszállókról, mozgásukról, járműveikről. 

Amit ma lehet tudni nyílt forrásokból az ukrán SzpecNazról: 

a kijevi védelmi minisztérium alá mintegy ötezer különlegesen kiképzett (nagyrészt a javorivi, nyugatiak által üzemeltetett kiképzőközpontot megjárt) katona tartozik. Ők alkotják a 2016-ban megalakított Szíli Szpecialnih Operaciit (SZSZO), az ukrán fegyveres erők öt fegyvernemének egyikét. Kiképzésük súlypontja: közvetlen akciók (személyek, objektumok elleni támadás), felderítés, hírszerzés, szabotázsakciók és lélektani hadviselés.

Gyanítható, hogy az ukrán SzpecNaz-erők kiképzésében szerepet játszó CIA-tisztek, a Navy SEALs specialistái és a brit SAS-egységek tagjai közvetve segíthették a partizánmozgalom vezetőinek képzését is. Ez a 2014–2022. február 24. (az orosz invázió kezdete) közti időszakra vonatkozik, amelyet gyakorlatilag állóháborúként, befagyasztott konfliktusként jellemeznek. Moszkva egyik érve, amellyel a február 24-i támadást igyekezett megindokolni, éppen ez a felőrlő hadviselés, amely állítása szerint mintegy tízezer, a szeparatisták által ellenőrzött területeken élő Donbász-lakos halálát okozta.

 

orosz-ukrán háború Krím
Kapcsolódó cikkek