„David Cornstein 2020 szeptemberében mondott le az Egyesült Államok magyarországi nagykövetségének vezetéséről. Személyében egy hazánkkal szemben barátságos, az együttműködés lehetőségeit kereső, ízig-vérig igazi diplomatát tisztelhettünk.
Cornstein mindig a hazája érdekeit tartotta szem előtt, így képes volt a magyar politikai élet minden szereplőjével megtalálni a hangot. Persze sosem volt titok, hogy elsősorban Magyarország miniszterelnökével, Orbán Viktorral szimpatizál a hazai politikusok közül. Ezzel együtt is főként arra törekedett, hogy hazánk és az Egyesült Államok között eredményes legyen az együttműködés.
Cornstein lemondása óta Amerikának nem volt nagykövete Magyarországon. A napokban azonban a Fehér Ház közleményben adta hírül, hogy Joe Biden (vagy valaki, aki képes döntéseket hozni helyette) David Pressmant jelölte a budapesti nagyköveti posztra.
De ki is tulajdonképpen David Pressman? Térségünk tudományos igényű szakértője? Egy taktikus diplomata, aki szívós munkával képes lesz hidat képezni a washingtoni és budapesti kormányok között? Közvetítőként előmozdítja majd, hogy a vitás kérdésekben észszerű megegyezések jöjjenek létre?
Nem, Pressman egészen más miatt volt jó a Biden-adminisztrációnál.
A felsoroltak azonban még egyáltalán nem indokolják azt, hogy egy »tizenkettő egy tucat«, de emellett mindenre kész táskahordó budapesti kinevezést kapjon.
Mi lehet az a képesség, az a specifikum, ami alkalmassá teszi Pressmant arra, hogy Európa közepén hazája reprezentánsa legyen?
Nos, Pressman az LMBTQ-közösség elismertetéséért küzdő munkacsoportot is vezette az amerikai külügyben. Így már sokkal érthetőbb, hogy miért éppen rá esett a választás.
Pressman kinevezése egyértelműen szimbolikus értékű. Ne legyenek kétségeink, a gyermekvédelmi törvény elfogadását sem Brüsszelben, sem Washingtonban nem emésztették meg. Az új nagykövet kinevezésével Washington megüzente: »Itt van nektek egy visszataszítóan csámpás LMBTQ-aktivista, kezdjetek vele, amit akartok. Reméljük zavarni fog!«”
Nyitókép: AFP