Közélet

Kemény és hideg tél várhat Európára

A tartalékok nyári feltöltésével Európának az idei téltől valószínűleg nem kell tartania, ám ennek az árát a kontinens ipara fizeti meg.

A télhez közeledve Európa-szerte hűlnek le az irodák vagy épp sötétülnek el a különböző, éjszakára kivilágított látványosságok, de a kontinenst érintő energiaválságot megérzik a pékektől a papírgyárakig szerte a gazdaságban.

20 September 2022, North Rhine-Westphalia, Duesseldorf: A passerby walks past Uniper's headquarters. The closure of the Nord Stream 1 gas pipeline has exacerbated the situation of Germany's most important gas importer, Uniper. Nationalization of the energy company is apparently imminent.
Fotó: Federico Gambarini / AFP

Újra fontossá vált a tűzifa, és hőpumpára is hónapokat kell várni, ám az üzletek egyre kevésbé látják, hogy hogyan tudnák a költségeiket még ennél is jobban csökkenteni. A magas áraktól a kormányok különböző mentőcsomagokkal igyekeznek megóvni a lakosságot. Azonban a tél közeledtével még mindig nem tudni, hogy lesz-e szükség az energia központi adagolására és gördülő áramszünetekre a fogyasztás visszafogása érdekében. A helyzetet nem segíti, hogy azt sem lehet tudni, Moszkva leállítja-e a maradék szállításokat is.

Európa függése az orosz energiától rendkívül nehéz helyzetbe sodorta a kontinenst, ahová már tavaly is csak a szokásosnál kevesebb földgáz érkezett Oroszországból, sőt a Gazprom tárolói Európa-szerte üresen álltak a tavalyi tél kezdetén. Az ukrajnai invázióra válaszul a nyugati világ, így az is szigorú szankciókkal reagált, igaz, ezek közül az energiát érintő lépések sokáig kimaradtak, és a szénnel kapcsolatos intézkedések terén is gyorsan hátraarcra kényszerült a közösség.

A legfontosabb és legnehezebben pótolható orosz energiahordozó azonban továbbra is a gáz maradt, hiszen számos európai országban a többség továbbra is gázzal fűt. Ez azonban azt is jelenti, hogy az igazi nehézségekkel csak a közeljövőben szembesül a kontinens a földgáz szezonális felhasználása miatt. Az uniós gáztárolók ugyan már 87 százalékig megteltek – az orosz szállítások erős korlátozása ellenére –, ám ez még mindig kevés lehet a téli fogyasztási igényekhez képest.

Az uniós tagállamok ezért igyekeznek spórolni a fogyasztáson, és ezzel párhuzamosan új beszerzési forrásokat is találni. A helyzetet bonyolítja, hogy nem csupán Európa, de Ázsia időjárása is kulcsfontosságú lesz az idei télen. Az orosz gázcsapok elzárásával a gazdag Európa a szegényebb országok elől vásárolja meg a szállítmányokat, ami áramszünetekhez vezet az ukrán háború kapcsán semlegességüket megőrző országokban is, miközben 

az iparosodott, ám energiaellátás szempontjából nem önellátó országok – Dél-Koreától Japánon át egészen Kínáig – pénze az euróval együtt zuhan a dollárral szemben.

Azonban a hónap során a nyári felkészülés eredményeit értékelve Olaf Scholz német kancellár már arról beszélt, hogy a német gazdaság bátran indulhat neki a télnek. A téli fagyhaláltól tehát a kontinens lakóinak már nem kell tartaniuk, ám ez az eredmény sem volt ingyen, az olyan energia- – és főként gáz- – igényes szektorok, mint az alumínium-, papír-, műtrágya- vagy üveggyártás,  kénytelenek voltak erősen visszafogni a termelést az elmúlt hónapok alatt.

A magas energiaárak veszélybe sodorták a mesterséges hőn és világításon is alapuló holland üvegházak termelését is, amit nem sikerült jobb szigeteléssel és más energiahatékonysági intézkedésekkel sem orvosolni.

A válság a pékségeket is érinti, amin a sütők hosszabb ideig tartó üzemeltetése – hogy megtakarítható legyen az indulási energiahasználat –, a termékválaszték visszafogása vagy épp az előhűtött tészták korlátozottabb használata csak kismértékben enyhít – írja az AP

A kormányzatok ugyan mélyen a zsebükbe nyúltak, hogy a vállalkozásokat és a lakosságot megkíméljék a hatásoktól, ám ez hosszú távon nem tűnik fenntarthatónak. A Bruegel adatai szerint 2021 szeptembere óta 500 milliárd eurót költöttek az európai kormányok a rezsiköltségek mérséklésére vagy épp az olyan gázkereskedők, mint a német Uniper kimentésére.

Az idei évben eddig főként az ipari szereplők fogták vissza a fogyasztásukat, miközben igyekeznek a vezetékes forrásokat is maximálisan kihasználni Norvégia vagy Azerbajdzsán felől, de az alternatív készletek többsége cseppfolyósított formában érkezik, főként az Egyesült Államokból. Az unió közben további drasztikus lépéseken gondolkozik az energiacégekre vonatkozó extraprofitadótól az árampiac átalakításáig. Az orosz gáz hiányának pótlására több helyen a széntüzelésű erőművek nyugdíjazása is csúszik, sőt, már bezárt erőművek is újra munkába állnak. Az, hogy mi lesz a sorsa Németország még működő három atomerőművének, szintén kérdéses az energiahiányos környezetben.

Ugyanakkor sokak szerint 

hosszú távon a megújuló energiaforrások segíthetnek leküzdeni az orosz függőséget, míg mások szerint ezzel Európa csupán kínaira cserélné azt, lévén a napelemtől az elektromos járművek gyártásához szükséges fémekig az energiaátálláshoz szükséges iparágakat Peking dominálja. 

Spanyolországban, ahol a napsütéses órák száma az egyik legmagasabb a kontinensen, valóságos napelemrobbanás történt idén a helyzetre válaszul.

Ráadásul, bár az Északi Áramlat leállításával Vlagyimir Putyin talán már kijátszotta a legerősebb lapját, Ukrajnán és a Török Áramlaton keresztül még mindig érkezik orosz gáz Európába. A lakosság az orosz tervek szerint hamarosan az ukránok támogatása ellen fordul, amit az olasz választás eredményei vagy épp a Csehországot és Belgiumot megrázó tüntetések is jeleznek.

Mégsem lehet azt állítani, hogy Putyin egyértelmű győzelmet aratna az energiafegyver bevetésével. Noha az európai gázár az Északi Áramlat lezárása előtt kilőtt, az augusztus 26-i, megawattóránkénti 340 eurós csúcsról mára lefeleződött, és csupán 170 euró körüli értéken mozgott hétfőn a holland TTF gáztőzsdén. Az olajárak globális zuhanásával párhuzamosan az orosz költségvetésnek is egyre jobban hiányozhatnak az európai gázellátásból származó bevételek. És könnyen lehet, hogy Oroszország már egy ma megkötött békével is elveszítené legnagyobb piacát.

 

energiaválság orosz gáz orosz-ukrán háború gáz szankciók Oroszország ellen
Kapcsolódó cikkek