Az Európai Bizottság elfogadásra javasolja Magyarország pandémiás kilábalási tervét, ami 5,8 milliárd eurót jelent, részletesen szabályozná azonban, hogyan költhetjük el ezt a pénzt – ha megkapjuk egyáltalán, ezt ugyanis 27 kulcsfontosságú reform végrehajtásához kötik. Brüsszel helytelenítését azzal is nyomatékosítja, hogy Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke szakít a hagyományokkal, és nem jön Budapestre „megünnepelni” a gazdaságélénkítési tervet. A hírt sajtótájékoztatón jelentette be Valdis Dombrovskis, a bizottság alelnöke. 

forint
euro
Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság


A brüsszeli javaslat nem meglepetés, ahogy beszámoltunk róla, már a múlt héten kiszivárgott , hogy elfogadják a tervet, de pénzt csak akkor adnak, ha Budapest további lépéseket tesz, hogy kielégítse a bizottság elvárásait a jogállamisági vitában. A helyreállítási programot (RRF) azért indította az a finanszírozására közös hitelt felvéve, hogy segítsenek a tagállamoknak leküzdeni a világjárvány káros utóhatásait, és 

a többi tagállamhoz hasonlóan Magyarországnak is nagy szüksége van erre a pénzre.

Nem okozott meglepetést a bizottság másik javaslata sem, előre kiszivárgott az is, hogy támogatják az uniós költségvetésből nekünk járó pénzek 65 százalékának, 7,5 milliárd eurónak a befagyasztását mindaddig, amíg Budapest nem teljesít bizonyos feltételeket, jórészt a bíróságok függetlenségét. Didier Reynders igazságügyi biztos a sajtótájékoztatón megerősítette, hogy a 27 úgynevezett szupermérföldkő közül négy vonatkozik az igazságszolgáltatásra. Ide tartozik például az Országos Bírói Tanács jogköreinek megerősítése, az akadályok elhárítása, hogy a bírók az Európai Bírósághoz fordulhassanak jogértelmezésért és véleménykérésért, valamint annak megtiltása a magyar közhatalmi szerveknek, hogy a jogerős magyar bírósági ítéleteket megtámadhassák az Alkotmánybíróságon.

A döntést a tagállamokat tömörítő tanács hozza meg a következő hetekben minősített többséggel. Ha ez nem történik meg még az idén, akkor elveszik 4,65 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatás. 

Dombrovskis a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy Magyarországnak minden feltételt teljesítenie kell, mielőtt szó lehetne a pénz utalásáról. Johannes Hahn költségvetési biztos a tájékoztatón elismerte, hogy a nyári megállapodás óta Magyarország elmozdult a kedvező irányba, de nem eléggé ahhoz, hogy eloszlassa az aggodalmakat. Szükséges a további javulása, és mind a 17 magyar vállalás maradéktalan teljesítése.

A tanács azonban a Politico szerint várhatóan elfogadja majd a bizottsági javaslatokat. A soros cseh uniós elnökség keményen dolgozik, hogy meggyőzze a magyar kormányt, hogy ne vétózza meg a Kijevnek szánt 18 milliárd eurós segélycsomagot, valamint a multinacionális vállalatokra kivetett minimumadót – a lap szerint Budapest mindkét azért ügyet blokkolta, hogy aduként használja Brüsszel ellen. Ez azért fontos, mert a javaslatokról először a pénzügyminiszterek tárgyalnak, és azon az ülésen négy kérdésről szavaznak majd: a minimumadóról, az ukrán segélyről, valamint a magyar helyreállítási tervről és a költségvetési hozzájárulás befagyasztásáról.

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter arra számít, hogy az év végéig aláírhatják a megállapodást, és jövőre maradéktalanul hozzájutunk az uniós pénzekhez. A magyar kormány is végig azt hangoztatta, hogy nem áll fenn az uniós forrásvesztés veszélye.