Éves összehasonlításban pedig bő 6800 milliárd forinttal, vagyis több mint 9,6 százalékkal emelkedett a lakosság pénzügyi eszközeinek állománya. A megtakarítások – illetve különböző befektetések, tulajdonosi részesedések – dinamikusnak mondható negyedéves és éves növekedésében ezúttal fontos szerep jutott az állami juttatásokból származó extra bevételeknek – így például a személyi jövedelemadó visszatérítésének, a tizenharmadik havi nyugdíjnak vagy a fegyverpénznek – is, hiszen csak az szja-visszatérítésből közel 600 milliárd forintnyi egyszeri jövedelmük származott a gyermekes családoknak.

 

Az első negyedéves állományi mozgásokból is jól látszik az egyszeri kifizetések hatása, ám az ebből származó jövedelem nagyobb részét még „pihentették” a háztartások. Figyelemre méltó például, hogy a háztartásoknál lévő készpénz állománya egyetlen negyedév alatt 7 százalékkal, 6915 milliárd forint közelébe emelkedett, de látványos a gyarapodás a folyószámlabetéteknél is, ahol január eleje és március vége között 4 százalékkal hízott az egyenleg, éppen elmaradva a 10 900 milliárdos határtól.

Látszik azonban az is, hogy az első negyedévben bekövetkező, leginkább az orosz–ukrán konfliktus okozta tőzsdei lejtmenetet sok kisbefektető a részvényportfóliója gyarapítására kívánta használni: ezzel magyarázható, hogy a tőzsdei részvények állománya a decemberi 1566,5 milliárdról március végére 1647,8 milliárd forintra ugrott a nagy árfolyamesések közepette is, ami csaknem 7 százalékos negyedéves emelkedés. A befektetési jegyek állománya viszont 3 százalékkal, 5434,3 milliárd forinttal csökkent az első negyedévben, ebben meghatározó szerepe lehetett a kedvezőtlen tőkepiaci környezetnek is.

Ami a kötelezettségek oldalát illeti, az összesített állomány negyedéves alapon 0,1 százalékkal csökkent, éves összehasonlításban pedig 12,4 százalékkal nőtt, így márciusban megközelítette a 13 422 milliárd forintot. Ennek eredőjeként a háztartások nettó pénzügyi vagyona – vagyis a pénzügyi eszközeik tartozásokkal csökkentett egyenlege – 64 122,9 milliárd forintot ért el az első negyedév végén, ami éves alapon 9,1, negyedéves összevetésben pedig 1,7 százalékos növekedés.

Mindenki most akar lakást venni, ezért emelkednek szemtelenül az árak

Korábban nem látott szintre, 18 százalékra emelkedett a lakásárak túlértékeltsége, miközben a kínálat láthatóan tartósan elmarad a kereslettől az új építésű ingatlanok piacán.